Nem akartak hinni a fülüknek a Biblia-kutatók és régészek, amikor meghallották, hogy egy család megszabadult a tulajdonában levő holt-tengeri tekercsek egyes darabjaitól.
Az i. e. 3. és az i. sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket i. sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre. Az első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor találta meg, majd 1956-ig összesen 900 tekercset tártak fel. A dokumentumok felbecsülhetetlen értékűek, mivel bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe.
A holt-tengeri tekercsek megőrzésére és digitalizálására évek óta hatalmas összeget fordítanak; az Izraeli Régészeti Hivatal, a Google és az Izrael Múzeum együttműködésének köszönhetően tavaly újabb ötezer darab került fel az internetre. A minap igencsak meglepte a tudóstársadalmat, amikor kiderült, hogy a legfanatikusabbak már nem csak a monitoron keresztül böngészhetik az ókori forrásokat.
William Kando családja ugyanis nemrégiben úgy döntött, hogy a világhálón bocsátja áruba az egykoron családi ezüstként őrzött – bélyeg nagyságú – darabokat. Izraeli kormányzati tisztviselők most kézzel-lábbal tiltakoznak, mondván, a tekercsek a zsidó állam kulturális örökségét képezik, bár arról egyelőre nem tudni, hogy tettek-e lépéseket a források visszaszerzésére.