Az 1956 óta sikertelenül pályázó Lake Placid 1980-ban immáron - 1932 után - másodszor rendezhetett téli olimpiát, azonban az esemény sikerére a szervezési gondok mellett Tajvan bojkottja is árnyékot vetett: a téli ötkarikás játékok történetében először fordult elő, hogy egy ország távol maradt a négyévenként megrendezett világeseménytől.
A XIII. téli olimpiai játékok legemlékezetesebb pillanata minden kétséget kizáróan a jégkorong-torna váratlan amerikai diadala volt, ugyanis a főleg főiskolai játékosokból álló csapat felülmúlta az előzetesen a verseny toronymagas favoritjának tartott Szovjetuniót (4:3; a döntőben az USA Finnországot fektette két vállra). A „csoda a jégen” – ahogyan az amerikai sajtó aposztrofálta a diadalt – különös mellékízt adott az Egyesült Államok győzelmének a két ország hidegháborús szembenállása miatt. Lake Placidból ugyan Kelet-Németország vitte haza a legtöbb érmet, de mégis a Szovjetunió örülhetett jobban, hiszen egy arannyal többet szerzett (10), így az NDK-t megelőzve végzett az éremtáblázat képzeletbeli dobogójának legmagasabb fokán.
Az Egyesült Államoknak nemcsak az összesített éremtáblán elért, csalódással felérő harmadik hely miatt fájhatott a feje, hanem a rendezéssel járó számtalan anomália miatt is magyarázkodhatott, sokan ugyanis egyszerűen „szervezési katasztrófaként” jellemezték az olimpiát. Egyfelől nehezen birkóztak meg az ötkarikás játékokra érkezők hatalmas tömegével, rengetegen pedig annak ellenére nem tudtak jegyhez jutni, hogy még sok eladatlan tikett volt a különböző jegyárusító helyeken. A nézőknek ráadásul az óriási távolságok leküzdése is nehézséget okozott – sokszor csak két és fél órára volt kapható szállás a helyszínektől –, az olimpiai falu pedig 11 kilométerre volt a sportlétesítményektől.
A szervezők eleinte nehezen jutottak hozzá a megfelelő anyagi támogatáshoz, ami égetően szükséges lett volna az öregedő infrastruktúra miatt; a szánkó- és a sípálya állapota kapcsán még 1980. január 1-én is biztonsági problémákra hívták fel a szervezők figyelmét. A NOB óva intett a denveri példa megismétlődésétől, az 1976-os játékokra pályázó város mögül ugyanis kihátrált Colorado, az így kieső pénzügyi támogatást pedig nem tudták más forrásból kompenzálni, ezért végül Innsbruck tarthatta meg a téli ötkarikás játékokat – ez pedig a NOB és az Amerikai Olimpiai Bizottság közötti viszony elmérgesedéséhez vezetett.
A nyári olimpiákkal ellentétben a téli ötkarikás játékokra nem volt jellemző, hogy egyes országok politikai okokból maradjanak távol az eseményektől. Afganisztán szovjet lerohanása után Jimmy Carter elvetette azon ötletet, hogy meg kellene tagadni a Szovjetunió szereplését Lake Placidban, az amerikai elnök ugyanis sokkal jobban tartott attól, hogy Moszkva esetleges távolmaradását a harminchét résztvevő nemzet akár negyede is követheti. Ez végül nem következett be, de egy hiányzó mégiscsak akadt, hiszen Tajvan politikai okok miatt úgy döntött: nem vesz részt az eseményeken.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozata alapján Kína sportolói 1952 után először vehettek részt olimpiai játékokon, s a NOB jóváhagyta, hogy a szárazföldi Kína "Kínai Népköztársaság" név alatt versenyezzen, atlétái pedig a kínai zászlót és himnuszt használhassák. Ez persze kivágta a biztosítékot Tajpejnél, amely addig a Kínai Köztársaság nevet használta. A NOB eleinte azzal is megpróbálkozott, hogy a két Kínát együtt versenyeztesse, de ezt Kína és Tajvan is elfogadhatatlan kompromisszumnak tartotta.
A NOB döntésének következtében Tajvannak meg kellett volna változtatni nevét, azonban a tajpeji vezetés erre nem volt hajlandó. Mivel a nemzetközi szövetség kérése süket fülekre talált, a NOB Kínai Tajpejjé (1979, nagoya-i határozat) keresztelte a szigetországot, s arra kérte a "renitens" államot, hogy új zászlót és himnuszt használjon. Számos fellebbezés és meghallgatás után a NOB szigorúan kitartott álláspontja mellett, így a döntés érvényben maradt.
Amikor a tajvani versenyzők megérkeztek Lake Placidba, és felmutatták a Kínai Köztársaság nevével ellátott személyazonossági okmányukat, megtagadták tőlük a belépést az olimpiai faluba, így a tizennyolc tagú tajvani küldöttség még a nyitó ceremónia előtt elhagyta a helyszínt. Tajvan azonban már 1984-ben visszatért, s mint Kínai Tajpej vett részt a szarajevói téli olimpián.
További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán