HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) Középkor (24) középkor (3) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2015. január 16. editors 8 komment

Csak 15 perc szex jutott a bakáknak az 1. világháborús bordélyokban

brothel.jpg

Kiből lehetett örömlány a tábori bordélyokban? Milyen ruhát kellett viselniük? Mennyibe került egy-egy „látogatás” a tiszteknek és a bakáknak? Hány nemi beteget regisztráltak az osztrák-magyar hadseregben az első világégés idején? A Habsburg Történeti Intézet konferenciáján jártunk. 

Növekvő igény, kevés bordély

Az első világháború sok millió férfit kiszakított a társadalomból, a frontokon kialakult évekig tartó állóháború pedig komoly fegyelmi problémákat okozott. A katonai bordélyházak felállításával, a rendszeres orvosi ellenőrzéssel és a világtörténelem egyik legnagyobb felvilágosító kampányával a hadvezetés elsődleges célja a nemi betegségek terjedésének megakadályozása, a katonák egészségének és ezáltal a hadsereg harcképességének megőrzése volt.

Balla Tibor hadtörténész-levéltáros A Nagy Háború osztrák-magyar tábori és tartalék bordélyai című előadásában arról beszélt, hogy az első világháborúban a hadseregek központilag is törekedtek a szexuális szolgáltatás szervezett keretek közé szorítására.

A hadvezetés a háború idején terjedő nemi betegségek elleni védekezésként elrendelte a tábori és tartalék bordélyok létrehozását, amelynek célja a frontkatonák egészségének megőrzése és a nagyobb járványok elkerülése volt. Mint fogalmazott: a probléma súlyát jól jelzi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztériumában a tábori bordélyügyeknek is volt vezetője. A szervezeti szabályzat 1915 nyarától volt érvényben. A bordélyokat sorszámmal látták el, és a tábori hadsereg részei voltak. Minden gyalogos- és lovashadosztály-parancsnokságnál 1-1 tábori, a fontosabb hadtápállomásokon, várakban pedig tartalék bordélyokat hoztak létre.

Minden tábori bordély élén egy madame és egy tisztviselő, illetve igazgató állt – fejtette ki Balla Tibor. A prostituáltaknak két típusa volt: a tiszti, illetve 1. és 2. osztályú legénységi örömlányok. A tiszti örömlányok 30, 60, 90, illetve 120 (ennyi "járt" a tábornokoknak) perces légyottokat teljesítettek, a szabályzat értelmében naponta legfeljebb hatot. Ezzel szemben az altiszteket, illetve a legénységet kiszolgáló 1. és 2. osztályú örömlányoknál az együttlét negyedórában volt maximálva, és a szabályzat szerint naponta legfeljebb 12 aktus volt engedélyezett, ám ez a gyakorlatban inkább 30 körül mozgott, de 100 is lehetett. A prostituáltak tarifája különbözött: míg a tiszti örömlányok 10 koronát vihettek "haza", addig a legénység igényeit kiszolgálók kénytelenek voltak 3-4 koronával beérni, amit a katona természetesen a zsoldjából fizetett (az óvszer 20 fillérbe került).

Uniformis a kéjhölgyeknek

A szabályzat arra is kitért, hogy kiből nem lehetett örömlány: a 18 év alattiakat, a gyenge fizikumúakat, a terheseket, a szüzeket, illetve a házasokat nem sorozhatták be. A legénységi örömlányok csukaszürke egyenruhát hordtak, a tábornoki örömlányok azonban harisnyájukon vörös lampasz (posztósáv) viselésére is jogosultak voltak. A hátországbeli prostituált-avató bizottság utalta ki őket, de hadtestenként egy mozgó bizottság is létezett, ha a szükség úgy diktálta.

A fokozott igénybevétel és a nemi betegségek miatt a prostituáltak csak rövid ideig dolgozhattak. A szolgálatra alkalmatlanná vált örömlányok testére billogot ütöttek, majd - lehetőleg fertőzött állapotban - az ellenséges vonalak mögé juttatták őket. Ebből a munkából nem vezetett felfelé út, sokan összeomlottak és az alkoholba menekültek - emelte ki az előadó.

A bordélyok száma elmaradt a valós igényektől, felszereltségük puritán volt. A tiszti és a legénységi intézmények szigorúan elkülönültek, utóbbiakat onnan lehetett felismerni, hogy hosszú sorok kígyóztak előtte. A hölgyek a beteg és részeg katonákat nem voltak kötelesek kiszolgálni, a bordély elhagyása előtt pedig mindegyik látogatónak fel kellett keresnie a fertőtlenítő helyiséget, amelynek bejáratát egy piros lámpa jelezte. A hadtápterületen a bordélyok személyzetének egészségét rendszeresen ellenőrizték a katonaorvosok. Balla Tibor kiemelte, hogy a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az 1915-ös 12 százalékról 1916-ban 6,4 százalékra sikerült leszorítani a nemi beteg katonák arányát.

A katonák a fertőzések nagy részét (50-80 százalék) a hátországban szerezték, így azokat az erkölcsrendészet havonta ellenőrizte, ügyelve a fokozott higiéniai szabályok betartására, míg a nemi beteg katonáknak és kéjhölgyeknek külön kórházakat és osztályokat állítottak fel a Monarchia és a megszállt területek nagyobb városaiban. Persze nem lehetett a prostitúciót teljesen legális mederbe terelni, ezért a hadsereg által ellenőrzött területeken gyakoriak voltak a titkos prostitúció visszaszorítására irányuló razziák - mondta el Balla Tibor.

Forrai Judit orvostörténész előadásában kiemelte, hogy a hadseregben az elsődleges cél a nemi betegségek megelőzése volt, s csak másodlagos a katonák örömszerzésének „biztosítása”. A hadügy-, a belügy- és honvédelmi minisztérium együttesen összesen 14 megfigyelő állomást hozott létre a hadszíntérhez közel, azzal a céllal, hogy a fertőzött betegeket még az inkubációs (lappangási) időben ellássák.

A katonai egészségügy célja a megelőzés, a korai felismerés és a megfelelő gyógymód volt. Forrai Judit elmondta, hogy a szűrőállomásokon összesen 533 293 embert szűrtek meg 1915-ben, s ehhez képest elenyésző halálesetet (7232) regisztráltak. Ezeken az állomásokon összesen 187 orvos és 34 medikus dolgozott, az intézkedés pedig 34 millió koronába került. A járványkórházakban különleges intézkedéseket léptettek életbe. Ilyen előírás volt, hogy a betegek csak öt napot tölthettek a szűrőállomáson a nagy forgalom miatt.

Az előadó megjegyezte, hogy míg ma már mintegy harminc különböző nemi betegséget ismerünk, száz éve még csak háromról tudott az orvostudomány: szifilisz, kankó (tripper) és az ulcus molle (lágyfekély). A nemi betegségek terjedéséért akkoriban mindkét nem esetében a laza erkölcsöt okolták, ám a statisztikák szerint a fertőzések ugyanolyan arányban sújtották a házasembereket, mint az egyedülálló férfiakat. Voltak természetesen olyan okok, amelyek csak a férfiakra voltak jellemzőek (közösség ösztönző hatása, a prostitúció csábító ereje stb.), illetve olyan is, amely a nőket érintette (pl. a férfiak hosszas távolléte, beszállásolás, illetve az ún. khaki fever epidémia, az "egyenruha varázsa", amely a katonai uniformis hölgyekre gyakorolt ellenállhatatlan vonzerejére utalt).

Nemi betegség a frontszolgálat ellen

Kiss Gábor főlevéltáros nemi betegségekről szóló előadásában rámutatott, hogy a fertőzöttség szempontjából a Monarchia a középmezőnyben foglalt helyet az európai államok között. A hátországban 1000 nemi beteg férfiből 68 fő 18 éves kora előtt megfertőződött, a nőknél azonban ez az arány rosszabb volt: 1000-ből 91, ők szinte gyermekfejjel, 13-14 évesen betegedtek meg. A haderő nem készült fel ennek kezelésére, hiszen a hadvezetés sem számított elhúzódó háborúra: 1915 tavaszára kialakult az állóháború, a nemi betegek száma pedig soha nem látott méreteket öltött.

Ahogy arra korábban Balla Tibor is utalt, a tábori bordélyok száma nem volt kielégítő, ezért a hadvezetés katonai ellenőrzés mellett civil bordélyházakat is létrehozott. A bordélyok szervezése azonban lassan haladt, ennek oka a munkára jelentkezők hiányában keresendő, mivel a bordélyokban szigorú katonai regulákat kellett betartani (fényképes egészségügyi könyv, rendszeres ellenőrzés, alkoholfogyasztás tilalma, havi egyszeri orvosi vizsgálat, megelőző szerek és egyéb eszközök beszerzése, így szappan, saját használatú bidé stb.) Az előadó elmondta, a hatóságokkal nem együttműködő prostituáltak komoly büntetésre számíthattak.

A háború elhúzódásával a hadseregben növekedett a szándékos nemi betegséget szerzők száma. Több "praktika" is létezett arra, ha valaki nem akart harcolni a fronton. Feljegyeztek olyan esetet, amikor egy katona húgycsövébe maró anyagokat fecskendezett, aminek következtében gennyes vizeletet indult meg (ez nemi betegségre utalhatott), s volt olyan, aki bőre alá paraffint injekciózott, ez ugyanis a szifiliszre utaló fekélyeket okozott.

Kiss Gábor kutatása szerint a nemi betegségek ellen 1915 tavaszán indított harc 1916-ra elért eredményeit a világháború végéig sikerült megtartani. Az 1914-1917 közötti időszakban így is összesen mintegy másfél millió nemi beteget regisztráltak (ebben tehát nincsenek benne a háború utolsó évének adatai), a megbetegedettek 41 százaléka házasságban élt.

unnamed (1).jpg

20.század 1. világháború Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr787079659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gregoory 2015.01.17. 09:20:05

"A szabályzat arra is kitért, hogy kiből nem lehetett örömlány: a 18 év alattiakat, a gyenge fizikumúakat, a terheseket, a szüzeket, illetve a házasokat nem sorozhatták be"

A már ezt a foglalkozást űző nőket sorozták így be, vagy teljesen hétköznapi civiliket is?

Celtic 2015.01.17. 11:07:10

Hatigen, a Svejkben tobbszor emliti Hasek.

"
Itt is érvényesült ugyanaz a kategorizálás, mint később a fronton, amikor a
monarchia már semmi mást nem tudott a hadsereg segítségére küldeni, csak a dandártörzsek mellé rendelt mozgó bordélyházakat: az úgynevezett "puff"-okat.
Így aztán volt k. k. Offizierspuff, k. k. Unteroffizierspuff és k. k.
Mannschaftspuff.
( Cs. kir. tiszti bordély, cs. kir. altiszti bordély, cs. kir. legénységi bordély. )

"

Tápolt Ápolt 2015.01.17. 12:33:07

a nőkre nézve ez durván lealacsonyító és kegyetlen lehetett, de gondolom, ez akkor sem sokat számított.

mcbal 2015.01.17. 13:19:45

A lanyok besorozasa mennyire ment onkentes alapon? (Elnezest az ekezetek hianya miatt.)

Barnalány 2015.01.17. 15:08:13

@Celtic: Nekem a Svejkböl ezzel kapcsolatban a Dub hadnagy esete ugrott be rögtön.:)

odamondó 2015.01.17. 15:22:15

@Tápolt Ápolt: gondolom férfiként a fronton megdögleni kifejezetten felemelő érzés lehetett ezzel szemben.

Amúgy jó bejegyzés besorozásról engem is érdekelt volna egy kicsit több információ!

szbszig 2015.01.17. 20:42:10

Hát, azért a sorozás, gondolom, nem úgy ment, mint a japán hadsereg esetében a második világháborúban a megszállt területeken, mert akkor az már rég nemzetközi visszhangot váltott volna ki.

en.wikipedia.org/wiki/Comfort_women

Celtic 2015.01.17. 22:18:20

@Barnalány: Elza kisasszony ? Hatigen. Dub egy ritka idegesio seggfej volt, megerdeemelte :) De a legjobb, hogy Dub hadnagy mellett meg Biegler kadet is szimpatikusnak tunik (a legvegen a konyvnek)
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása