A világtörténelem egyik legnagyobb admirálisa egy muszlim családban született kínai eunuch volt. Akármennyire is furcsán hangzik, Cseng Hónak vitathatatlanul helye van a tengerészek Hall of Fame-jében. A kapitány 317 hajóból álló ún. Kincses Flottája közel 28 ezer emberrel a fedélzetén 1405. július 11-én indult el első felfedezőútjára, amelyet 1433-as haláláig még hat további expedíció követett.
A Kínában született, de muszlim származású Cseng Ho már fiatalon a kínaiak fogságába került. Kasztrálták, majd Csu Ti herceg, a későbbi Jung-lö császár udvarába száműzték. Az új uralkodó admirálisává nevezte ki, és egy "világ körüli" expedíció vezetésével bízta meg. A korabeli feljegyzések szerint Cseng Ho flottájának egyes hajói 136 méter hosszúak és 56 méter szélesek voltak, a szekértők szerint azonban valójában 60-75 méter hosszúak lehettek, ám ezzel is messze kitűntek a korabeli vitorlások közül. Az armada puszta megjelenésével teljes kalózflottákat számolt fel.
Egyes hajókon még kis ültetvényeket is kialakítottak, hogy az ott termesztett termények segítségével biztosítsák a legénység számára létfontosságú tápanyagokat. A modern hajók rekeszeit vízhatlan válaszfalak választották el egymástól. A flotta Délkelet-Ázsia és India mellett a Közel-Keletre és Kelet-Afrikába is elhajózott. Útjai során több tucat államot kényszerített vazallusi sorba. Akik nem fogadták el, hogy a kínai császár alattvalói lettek, kegyetlen büntetésre számíthattak.
Az admirális emellett élénk kereskedelmi tevékenységet is folytatott. Porcelánnal, különböző kézműves tárgyakkal, illatszerekkel és selyemmel megrakva indult útnak, és fűszerekkel, drágakövekkel és egyéb luxuscikkekkel tért haza. A bengáli szultán még egy Szomáliából hozatott zsiráfot is ajándékozott a császárnak. Jung-lö császár halála után Kína azonban teljesen elzárkózott a külvilágtól. Az admirális útjain készült feljegyzéseket valószínűleg megsemmisítették, Cseng Ho neve pedig hosszú századokra feledésbe merült.
