HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2015. szeptember 30. editors 7 komment

Aki a szeme világát is odaadta volna Jeruzsálemért

jeruzs.jpg

„Jeruzsálem megszerzéséért odaadnám mindkét szememet is” – reagált Szaladin szultán arra az asztrológusi jóslatra, miszerint a hadvezér meg fog vakulni az egyik szemére, ha seregével visszaszerzi Jeruzsálemet a keresztényektől. Bár a szultán katonáival 1187. október 2-án, néhány napos harc után elfoglalta a szent várost, a szemei tökéletesen épek maradtak.

A 12. század második felében a muszlim seregek egyre nagyobb területeket hódítottak vissza a Szentföldön létrejött kis keresztény királyságoktól. A hadi sikerekben kulcsfontosságú szerepet játszó Szaladin vezette sereg a sorsdöntő, 1187. július 4-i hattini diadalt követően egy karnyújtásnyira került legfőbb céljától, Jeruzsálem visszafoglalásától. A szultán közölte a jeruzsálemiekkel, hogy amennyiben harc nélkül átadják neki a várost, mindenki szabadon távozhat, és a keresztények szent helyeit nem fogják lerombolni. A jeruzsálemi küldöttségnek azonban esze ágában sem volt elfogadni a feltételeket.

Szeptember 20-án megkezdődött Jeruzsálem ostroma. A város védelmét irányító Ibelini Balián hamarosan ráeszmélt, hogy nincs esélyük a győzelemre, ezért közölte Szaladinnal, hogy most már hajlandó feladni a várost. Miután a szultán visszautasította az ajánlatot, Balián fenyegetőzni kezdett: megölnek minden keresztényt és az ötezer muszlim hadifoglyot, és le fogják rombolni a muszlimok szent helyeit. Szaladin rövid töprengés után végül belement abba, hogy eltekintsem a további harcoktól.

A szultán október 2-án ünnepélyesen bevonult a városba, amely 88 év után került ismét a muszlimok kezére. Parancsba adta katonáinak, hogy egyetlen kereszténynek sem eshet bántódása, és a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott. A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett, és a tehetősebbekre sem rótt ki hatalmas sarcot. A jeruzsálemi pátriárka kétszázezer dinár értékű arannyal hagyta el a várost, amely ezután egészen 1229-ig a muszlimok kézen maradt.

blog_2015_osz_promo.jpg

keresztesek Jeruzsálem Középkor

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr497870988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kilenctizenegy 2015.10.02. 01:24:08

Az "egyetlen kereszténynek sem eshet bántódása" kitételt úgy kell érteni, hogy nem mészárolták le őket. De ez a nagyszerű Szaladdin gond nélkül elhurcolta és eladta rabszolgának a város összes keresztény lakóját, akik nem váltották ki magukat. Ahogy Hittin után is és mindenkor máskor is. Ha keresztényként muzulmán fogságba esett valaki, azt vagy kiváltották, vagy rabszolgaként halt meg egy bányában. A nőket és lánygyerekeket háremekbe vitték, a figyerekeket többnyire kiherélték. Ez volt a muzulmánok gyakorlata a keresztényekkel szemben a háborúk idején.

2015.10.02. 03:05:46

@kilenctizenegy: „... a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott. A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett..." Ehhez képest a keresztesek nem csak a muszlimokat írtották ki, hanem a zsidókat és a nem katolikus keresztényeket is. Beleértve a gyerekeket, nőket, és az öregeket is. A krónikás szerint a lovak szügyig gázoltak a vérben. A ketesztes „lovagok" a győzelem után napokig tartó tivornyázásba kezdtek a hullák között.

Tranquillius 2015.10.02. 08:52:50

@randomnotexists: Egy embernek kb. 5 liter vére van, számold már ki mennyi embert kell megölni, hogy egy dimbes-dombos városban a lovak szügyig gázoljanak a vérben. Továbbá érdemes azt is megvizsgálni, hogy a város kifosztása felsőbb parancsra történt, avagy parancs ellenére.

2015.10.02. 14:06:19

@Tranquillius: Nos azt írtam, hogy "a krónikás szerint". A krónikás neve egyébként Raymond D'Aguilers volt (itt az első keresztesháborúról van szó). Nyilván ebben benne van a győztes dicsekvő túlzása is, viszont kétségtelen, hogy a keresztesek hatalmas vérengzést rendeztek. Karen Armstrong Jeruzsálem történetét bemutató kiváló könyve az áldozatok számát harmincezerre teszi. Hogy parancsra történt vagy sem, az most az összehasonlítás szempontjából tulajdonképpen mindegy is. Ha parancsra történt; Szaladin nem adott ilyen parancsot. Ha parancs ellenében; Szaladin serege nem viselkedett így.

Tranquillius 2015.10.02. 14:36:53

@randomnotexists: Nyilván Szaladin serege nem viselkedett így, hiszen az ostromlottak feltételek mellett megadták magukat, nem úgy, mint amikor keresztesek foglalták el a várost. Harminezren pedig nem is lehettek a városban, hiszen a város parancsnoka elzavarta a megbízhatatlan keresztényeket, és a kenyérpusztító öregeket nőket és gyerekeket az ostrom előtt. Ha Jeruzsálem önként megnyitotta volna kapuit vérengzésre nem került volna sor.

2015.10.02. 14:53:10

@Tranquillius: Értem tehát az ő hibájuk volt, hogy lemészárolták őket, adták volna inkább meg magukat... Egyébként mi is volt az ostromlottak aduja az egyezkedés során? Hogy lerombolják a szent helyeket (beleértve a templomokat is) amiket Szaladin a Korán előírásainak megfelelően meg akart kímélni.

fehérfarkas 2015.10.10. 00:55:45

A keresztények alatt, akiket Szaladin a cikk szerint „... a városlakók többsége váltságdíj ellenében távozhatott. A szultán sok szegény lakos esetében még a váltságdíj megfizetésétől is eltekintett..." valójában az európai római katolikus keresztesek voltak.
A keleti keresztények folyamatosan ott laktak Jeruzsálemben a kereszteshadjáratok előtt és után is (az Ottomán kalifátus alatt is Jeruzsálem lakosságának a fele sem volt muszlim: több mint a fele zsidó és különböző keleti keresztény volt).
Ráadásul a keleti keresztényeket nem a muszlimok, hanem a római katolikus európai keresztes lovagok mészárolták le (ahogyan a zsidókat is).
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása