HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2015. szeptember 14. editors 1 komment

Tudta-e, hogy...?

picasso_nagy_1.jpg

Picasso világhírű, Guernica című festménye egy torreádor halálát bemutató félkész festmény átdolgozása, ezért látható a képen egy bika is.


Az ókori rómaiak előszeretettel alkalmaztak ólomvegyületeket fogamzásgátlásra, spermaölő szerként, avagy fűszerként.

Az ember Holdra juttatását megcélzó Apollo-programban (1961-1972) közel 400 ezer, mérnök, tudós és technikus vett részt és mai árfolyamon számolva 100 billió dollárba került.

blog_2015_osz_promo.jpg

20.század Tudta-e

2015. szeptember 09. editors 10 komment

10 tény Augusto Pinochetről

pinochet.jpg

1. Chile véreskezű diktátora, az 1973-tól 1990-ig a dél-amerikai ország élén álló Augusto Pinochet uralma alatt több százezren kényszerültek országuk elhagyására, és tízezreket tartóztattak le, valamint kínoztak meg. 

 2. Pinochet 1973 szeptemberében véres katonai puccsal döntötte meg az őt néhány héttel azelőtt a chilei hadsereg főparancsnokává kinevező, baloldali Salvador Allende uralmát. Az államcsínyben szerepet játszott a CIA is, mivel Nixon amerikai elnök attól félt, hogy Chile Allende vezetése alatt egy „újabb Kubává” válhat.

3. Egy 2011-es chilei kormánybizottsági jelentés szerint Pinochet diktatúrája idején 37 ezer esetben történt kínzás és törvénytelen fogva tartás, és 3225 az eltűntek vagy halottak száma. 

4. A tábornok az 1973-as puccs után a chilei nemzeti stadiont koncentrációs táborrá alakíttatta át, ahol több tízezer embert tartottak fogva.

5. Pinochet emberei egyes politikai foglyokkal a kínzás részeként napokon keresztül nagy hangerővel hallgattattak különböző slágereket, többek között George Harrison és Julio Iglesias dalait. A vallatók gyakran nyomták bele a foglyok fejét egy saját vizeletükkel és ürülékükkel teli vödörbe, áramot vezettek a nemi szervükbe, de a nemi erőszak sem volt ritka.

6. Egyes – döntő bizonyítékokkal mindeddig nem alátámasztott – feltételezések szerint a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda 1973 szeptemberében nem a rákba halt bele, hanem Pinochet emberei ölték meg. 

7. Az 1973. szeptemberi puccsot követően a chilei katonák az utcán égették el a razziáik során begyűjtött, felforgatónak bélyegzett könyveket. Pinochet több mint 50 ezer kötetes, titkos könyvtárában szinte kizárólag földrajzi és történelmi témájú – többek között marxista – könyvek kaptak helyet.

8. A katonai hatóságok 1986-ban Valparaísóban – Pinochet szülővárosában – közel 15 ezer példány égettek el a Nobel-díjas Gabriel Garcia Marquez Titokban Chilében című könyvéből.

9. Pinochet korlátozott intellektuális képességekkel rendelkezett. Kétszer is elbukott a katonai akadémiai felvételin, és súlyos migrénje volt, ha túl sokat tanult.

10. 2012-ben a jobboldali chilei kormány utasítására kihúzták, és a rezsim szóval helyettesítették a történelemkönyvekben azokat a részeket, ahol diktatúrának nevezték Pinochet rémuralmát.

blog_2015_osz_promo.jpg

diktátorok Chile Augusto Pinochet

2015. szeptember 08. editors 4 komment

Az orosz nemzet születése

anno_w37_1080.jpg

Az orosz történelem egyik legfontosabb csatája egy mongol harcos és egy ortodox szerzetes párbajával vette kezdetét. 1380. szeptember 8-án dél körül a Don folyó felső folyásánál található kulikovói mezőn a Dmitrij moszkvai fejedelem és vlagyimiri nagyfejedelem, valamint a Mamaj mongol vezér hadai közötti összecsapás felvezetéseként az orosz Alekszandr Pereszvet, valamint egy Cselubej nevű mongol bajnok kopjával támadt egymásnak. Bár mindketten életüket vesztették a küzdelemben, a legenda szerint az orosz szerzetes a nyeregben maradt, amit Dmitrij fejdelem serege jó előjelnek vélt. 

Az orosz területek 1240 óta mongol uralom alatt álltak, ám a 14. században az Arany Horda hanyatlásnak indult. A birodalom egyes területeit oligarchaként uraló hatalmasságok közül az 1360-as években ebben az időszakban Mamaj emelkedett ki. A kán 1378-ban sereget küldött az egyre erősebb Moszkva ellen, de Dmitrij legyőzte a mongol hadat, így Mamaj két évvel később már személyesen indult az oroszok megleckéztetésére.

A minden eldöntő ütközet a kulikovói mezőt beborító hatalmas köd miatt csak dél körül vette kezdetét. Dmitrij annak érdekében, hogy ne ismerjék fel a küzdelem alatt, felszerelést cserélt Mihail Brenkkel, egy fiatal moszkvai bojárral. A csel bejött, de ennek Brenk halála volt az ára. Bár a mongolok számára kedvezően indult a csata, az oroszok fokozatosan a túlerőben lévő támadók fölébe tudtak kerekedni, és végül egy cselnek köszönhetően ők vehették üldözőbe az ellenséges katonákat, akik közül sokakat lemészároltak. Mamaj fejvesztve menekült el a helyszínről.   

Feljegyzések szerint a mongol sereg nyolckilencede megsemmisült, de az oroszok is egy héten át szedték össze a csata helyszínéről a hullákat. Bár Dmitrij is ájultan rogyott össze a csatát követően, igazi hősként térhetett haza az ütközetből. Lev Gumilev történész megfogalmazása szerint az oroszok különböző fejedelemségek lakóiként mentek a csatába, és mint az egységes orosz nemzet tagjai hagyták el a harcteret.

blog_2015_osz_promo.jpg

Oroszország kulikovói csata

2015. szeptember 07. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

roosevelt_nagy.jpg

Teddy Roosevelt 1909-es kelet-afrikai szafarija során, a hivatalából nemrég leköszönt amerikai elnök és fia több mint 500 vadállatot lőtt ki.

A római seregek első orvosai főként felszabadított görög rabszolgák voltak.

Az első háziasított csirkéket nem a húsukért tartották, hanem kakasviadalokon indították őket Délkelet Ázsiában és Kínában úgy 10 ezer évvel ezelőtt.

blog_2015_osz.jpg

 

20.század Tudta-e

2015. szeptember 03. editors 4 komment

Tréfás és pajzán anekdoták a középkorból

kozep.jpg

Bár a középkor évszázadairól a legtöbb embernek az a benyomása, hogy az istenfélelem jegyében teltek, az életét pedig mindenki véresen komolyan vette, valójában a jókedv és a nevetés sem hiányzott az emberek mindennapjaiból. Számos mű eleve a nevettetés szándékával keletkezett, és még a krónikákban is találunk példákat arra, hogy a királyok és az egyházi méltóságok is szívesen hallgattak meg egy-egy jó tréfát.

Furfangos parasztok és felszarvazott férjek

A középkorban elsősorban a humor durva és nyers formája dominált: a különböző altesti és szexualitással fűszerezett poénok rendkívüli népszerűségnek örvendtek. A viccek célpontjai lehettek akár rászedett férjek, rossz feleségek, helyi papok, királyok, vagy akár történelmi személyiségek is.

A középkor egyik legismertebb, tréfás anekdotákat összegyűjtő könyve, a Facetiae kora egyik legnagyobb gondolkodójaként számon tartott itáliai humanista tudós, Poggio Bracciolini (1380-1459) nevéhez fűződik. A Facetiae megírását azzal indokolta, hogy „helyes, és szinte szükségszerű (...), hogy a gondok és félelmek sokaságának súlya alatt gyötrődő, állandóan dolgozó elménket időről időre ellazítsuk, és a humoros kikapcsolódás segítségével jókedvre és vidámságra ösztönözzük.”

Íme néhány tréfa és szellemes történet a Facetiae-ből:

Egy pap formabontó gondolatai a házasságtörésről: „Tivoliban egy eléggé meggondolatlan pap beszédet intézett a néphez, bőséges szidalmakkal kárhoztatta és átkozta a házasságtörést. Többek közt azt hangoztatta, hogy az olyan borzalmas bűn, hogy »inkább meghágna tíz szüzet, minthogy egy ujjal is más feleségéhez érjen.« A jelenlévők közül ezzel sokan egyet is értettek.”

Septimo meglehetősen jó húsban lévő apátja egy este Firenzébe tartott, amikor belebotlott egy parasztba. „Maga szerint át tudok majd menni a kapun?” – tette fel a kérdést a szerzetes, amely persze arra vonatkozott, hogy vajon a kapu bezárása előtt oda tud-e érni, a földműves azonban másképp gondolta. „Biztos lehet benne. Egy szekér széna is átjut rajta, magának miért ne sikerülhetne” – hangzott a férfi válasza.

Egy másik történet így hangzik: „Egyik barátunk édesapja nemi viszonyba keveredett egy nyilvánvalóan bolond ember feleségével, aki ráadásul még dadogott is. Egy este az asszony otthonához ment, gondolva, hogy a férfi házon kívül van. Bekopogott az ajtón, és a felszarvazott férfi hangját utánozva bebocsátást kért. A tökfilkó, aki otthon volt, alighogy meghallotta a férfit, azonnal szólt a feleségének: »Giovanna, nyisd ki az ajtót, engedd be; úgy tűnik, én vagyok az.«”

A feleségek gyakran furfangosabbak voltak a férjüknél: „Egy férfi, aki egy értékes ruhát vett feleségének, arra panaszkodott, hogy sohasem gyakorolhatja házastársi jogait anélkül, hogy legalább egy aranydukátot elköltene. »Ez a te hibád« – válaszolta a felesége. »Miért nem csökkented az árat [az aktus] gyakori megismétlésével egy fillérre?«”

De a furfang a férfiaktól sem állt távol: „Egy firenzei ismerősömnek egy lovat kellett vennie Rómában, és alkudozott a kereskedővel, aki túl magas árat, huszonöt dukátot kért tőle; felajánlotta, hogy fizet tizenöt dukátot, a többivel pedig tartozni fog. A kereskedő beleegyezett. Amikor másnap kérte a fennmaradó összeget, a vevő visszautasította: »Be kell tartanunk az egyezséget: abban állapodtunk meg, hogy én az adósa leszek; nem lehetnék azonban többé az, ha most fizetnék magának.«”

Különös szülés és önkasztráció

Egy másik anekdota szerint egy fiatal, kissé együgyű nő éppen szülésre készült. „Már hosszú ideje komoly fájdalmakat kellett elviselnie, és a bába gyertyával világította meg a csúnyáját, hogy megállapítsa, jön-e már a gyerek. »Nézze meg a másik oldalt is« – javasolta a szülni készülő fiatal nő. »A férjem olykor azt az utat választja«” – utalt az anális aktus lehetséges hatásaira a félkegyelmű teremtés.

Bracciolini egy fiú különös kívánságát is lejegyezte: „Számos ember beszélgetett Firenzében, és mindegyikük – amint az mindenkor lenni szokott – valami olyasmit kívánt, ami boldoggá teheti. Egyikük a pápa, másikuk király, a harmadik pedig valami más szeretett volna lenni, amikor egy gyermek, aki éppen ott tartózkodott, azt mondta: »Bárcsak dinnye lehetnék.« »Miért pont dinnye?« – kérdezték. »Mert mindenki szagolhatná a hátsómat.« Azok körében ugyanis, akik dinnyét szerettek volna vásárolni, szokásban volt, hogy a [dinnye] aljára illesztették az orrukat.”

brueghel.jpg

Id. Pieter Brueghel: Gyermekjátékok

Egy férfi különös módon próbált meggyőződni felesége hűtlenségéről. „Egy Giovanni névre hallgató gobbiói lakos, egy rendkívül féltékeny férfi, azon törte a fejét, hogy hogyan bizonyosodhatna meg arról minden kétséget kizáróan, hogy a feleségének viszonya van-e másik férfival. Egy alaposan kidolgozott – féltékeny elméhez méltó – terv alapján önkezével kasztrálta magát. »Ha a feleségem teherbe esik, nem tudja majd tagadni a házasságtörést« – gondolta.”

Volt, aki Isten különös magatartására hívta fel a figyelmet: „Egyik honfitársunkat, egy nagyon szellemes hosszú és fájdalmas betegséggel küzdő férfit meglátogatta egy barát, hogy megvigasztalja, és többek között azt mondta, hogy Isten különösképpen azokat bünteti akiket szeret. »Akkor nem csoda, hogy Istennek olyan kevés barátja van; ha ily módon kedvez nekik, még kevesebb kéne legyen.«”

A fogai elvesztése miatt aggódó püspököt egyedi módszerrel nyugtatta le egy barátja: „Ismertem egy idős püspököt, aki elvesztette néhány fogát, és arra panaszkodott, hogy más fogai is úgy lógnak, hogy attól fél, hamarosan kiesnek. »Attól ne félj, nem fognak kihullani« – mondta egy barátja. »Miért nem?« – kérdezte a püspök. A barátja így válaszolt: »Mert a heréim is olyan ernyedten lógtak az elmúlt negyven év során, mintha le akarnának esni, mégis még mindig a helyükön vannak.«”

blog_2015_osz_promo.jpg

erotika anekdoták pajzán Középkor

2015. szeptember 02. editors 50 komment

Így adta át az atomtitkokat a britekhez beépült szovjet kém

fuchs.jpg

A brit Nemzeti Levéltár titkosítás alól a napokban feloldott iratainak köszönhetően kiderült, hogyan vallotta be egy szovjet kém az MI5 és az FBI ügynökeinek a Wormwood Scrubs börtönben tartott kihallgatások során, hogy milyen technikákkal dolgoztak a szovjet titkos ügynökök. A korábban szigorúan titkosnak minősített iratok – mintha csak egy John le Carré-regényben olvasnánk – rávilágítanak, hogy egy, a brit atomfegyver-kutatási programba beépített tégla hogyan kapott instrukciókat a feletteseitől.

A dokumentumok központi alakja Dr. Klaus Fuchs atomtudós, aki felmérhetetlen károkat okozott nyugati világnak azzal, hogy mind a Manhattan-tervről, mind a brit atomprojektről szivárogtatott titkos információkat a szovjeteknek. Fuchsot 1950-ben – amikor kiderült, hogy az első atombombákkal kapcsolatos adatokat adott át a szovjeteknek – az Official Secrets Act (hivatali titkokra vonatkozó) törvény megsértéséért 14 éves börtönbüntetésre ítélték.

Az MI5 munkatársai által a börtönben tartott kihallgatások során Fuchs elárulta, hogy kémfőnökei utasítása szerint egy férfimagazint kellett átdobnia egy délnyugat-londoni Kew kerületben található kert kerítésén, ha kapcsolatba szeretett volna lépni velük. Elárulta azt is, hogy egy teniszlabdát kellett magánál hordania, amikor a kapcsolattartójával találkozott, aki egy pár kesztyűt kellett viseljen, és egy másik párat pedig magánál kellett tartson, hogy ennek segítségével Fuchs felismerhesse.

Jim Skardon, az MI5 vizsgálótisztje lejegyezte, hogy a kihallgatás egy pontján Fuchs elé rakott egy térképet Kew kertvárosi részéről, és a férfi három olyan pontra mutatott rá a térképen, amely érdekelheti a hírszerzést. Fuchs bejelölt egy, a Stanmore Road és a Kew Road sarkán álló házat, amelynek a kertje a Stanmore Roadon volt. A férfi elmondása szerint az itt az úttal párhuzamosan fekvő négy fából a második és harmadik közé kellett bedobnia a Men Only nevű magazint, amelynek tizedik oldalán szerepeltek a tervezett találkozók meghiúsulása esetén esedékes „randevúkkal” kapcsolatos javaslatok.

Amikor bedobta a magazint a kertbe, egy jelet kellett elhelyezzen egy Holmesdale Road északi részén található, az út keleti végén álló fával szemben fekvő kerítésen. Ily módon jelezhette a Stanmore Road-i házban lakó munkatársának, hogy új „küldeménye” érkezett. Ha Fuchs úgy ítélte meg, hogy egy találkozó – bármilyen okból – veszélyes lenne, két, a Kew Gardens vasútállomásnál, a buszmegálló közelében található bolt között kellett krétával egy jelet felrajzolnia. Bár Skardon kinyomozta, hogy kik lakják a Kew Road-i házat, a dokumentumokból nem derülnek ki az ügynökök nevei.

Fuchs kihallgatóinak azt is elmondta, hogy amikor 1946-ban visszatért Angliába, a kapcsolattartóját egy zsinórral átkötött könyvcsomagról kellett felismernie, nála pedig egy Life magazinnak kellett lennie. Fuchs azt is elárulta, hogy Jurgen Kuczynski, a Berlini Egyetem professzora, valamint az észak-londoni Hampsteadben élő Hannah Klopstech szervezte be. A Hannah Klopstechhel való találkozóján az észak-londoni Wood Greenben található Nags Head pubban egy Tribune-nal a kezében egy padra kellett leülnie, amely előtt egy asztalt állt, míg Klopstechnek egy vörös könyvet kellett a kezében tartania.

Az 1933-ban a nácik elől az Egyesült Királyságba menekülő Fuchsot végül 1959-ben kiengedték a börtönből, és egyúttal brit állampolgárságától is megfosztották. Az NDK-ba emigrált, és ott is halt meg 1988-ban.

blog_2015_osz_promo.jpg

kémkedés hidegháború 20.század

2015. augusztus 31. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

dysney_nagy.jpg

Amikor az anaheimi Disneylandet 1955. július 17-én megnyitották, több magas sarkút viselő hölgy is beleragadt a vidámpark főutcájának a 43 fokos hőségben megolvadt aszfaltjába.

Bár az amerikai polgárháború alatt az északi és déli hadsereg is megtiltotta nők csatlakozását, álruhában mintegy 250-400 nő mégis harcolt a konfliktusban.

Gandhi 1908-tól rendszeres levelezést folytatott Lev Tolsztojjal az író 1910-ben bekövetkezett haláláig.

blog_2015_osz.jpg

20.század Tudta-e

2015. augusztus 28. editors 9 komment

10 érdekesség a hippi mozgalomról

hippik.jpg

1. Az Egyesült Államokban a 60-as évek második felében felbukkanó hippi mozgalom elsődleges célja a társadalomból való kivonulás, a korábbi kötöttségek alól felszabadított életmód kialakítása volt. A hippik a korábbi nemzedékek prüdériájával szemben a szexualitás szabadságát hirdették, kritikával viszonyultak a fogyasztói társadalom hagyományos értékeihez, és elítélték a háborút.

2. A hippi szó valószínűleg a főként a laza, bohém életmódot folytató jazz- és blueszenészekre használt hipster kifejezésből ered. Malcolm X, a híres fekete polgárjogi harcos önéletrajzában úgy fogalmazott, hogy az 1940-es években Harlemben azokat a férfiakat nevezték hippinek, akik "négerebben viselkedtek a négereknél".

3. Egyes vélemények szerint a hippi mozgalom gyökerei egészen az ókori görög filozófusokig, Szinópéi Diogenészig és a cinikusokig vezethetők vissza. A Time egyik 1968. júliusi cikke szerint ők voltak a történelem első, korai hippijei.

4. A hippi kultúra központja San Francisco Haight-Ashbury negyede volt. A hippik kiépítették saját infrastruktúrájukat: még az ingyenes egészségügyi ellátást is megszervezték, és egy ingyenkonyhát is felállítottak. 1967-ben, a "szeretet nyarán" már mintegy 100 ezren éltek a San Franciscó-i kommunákban.

5. A hippi mozgalom politikai szárnyának tekinthető yippie-k 1968 augusztusában egy Pigasus nevű disznót szerettek volna elnökjelöltként indítani a Demokrata Párt chicagói elnökjelölő konvencióján. A yippiek tömegtüntetést szerveztek a helyszínre, amelyet a rendőrség brutálisan feloszlatott, a malacot pedig letartóztatták.

6. Bár a hippik többek között háborúellenességükről is ismertté váltak, a mozgalom történetének legismertebb tömegrendezvényeként elkönyvelt woodstocki fesztivál könnyen tragédiába torkollhatott volna, ha az amerikai hadsereg helikopterei nem szállítanak a helyszínre élelmiszerkészleteket, valamint orvosi csapatokat. Utóbbiaknak a statisztikák szerint 5162 alkalommal kellett beavatkozniuk a fesztivál alatt.

7. Miután Woodstockban az egyik ételt árusító cég 25 centről 1 dollárra emelte a hamburgerek árát, a "kapitalista kizsákmányolásra" hivatkozó tömeg felégette a bódéjukat. Bár a hippik a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom ellen is lázadtak, több woodstocki fellépő - köztük Janis Joplin, a The Who és a hippi bandaként ismertté vált The Grateful Dead - is előre kérte a fizetséget a fellépésért.

8. Bár John Lennon is szeretett volna részt venni a woodstocki fesztiválon, a rendezvény ideje alatt éppen Kanadában tartózkodott, az USA hatóságaitól pedig nem kapta meg az országba való belépéshez szükséges vízumot.

9. Woodstocki tízből átlagosan kilenc résztvevő fogyasztott marihuánát. Összesen 33 embert tartóztattak le drogügyletekkel kapcsolatban. A woodstocki fesztiválon két haláleset történt. Bár a hippik legkedveltebb kábítószere a marihuána, a hasis és az LSD volt, egy férfi heroin-túladagolásban halt meg, egy hálózsákban alvó fiún pedig áthajtott egy traktor.

10. 1969-ben a Rolling Stones Altamont mellett szervezett fesztiválján a közönség több tagja keveredett összetűzésbe a helyszínt 500 dollárnyi sörért biztosító motoros banda, a Pokol Angyalai tagjaival. Az egyik néző még a fegyverét is előrántotta, mire a banda tagjai agyonverték. A Rolling Stones tovább játszott, a gyilkosság elkövetésével vádolt bandatagot pedig később felmentették.

blog_2015_osz_promo.jpg

20.század 10 tény

2015. augusztus 26. editors 1 komment

Brutális tömeggyilkosság a kőkorszakból

sk2.jpg

Egy Frankfurthoz közeli lelőhelyen német régészek 26 emberi maradványra bukkantak, amelyeken kínzások és csonkítások nyomai fedezhetőek fel. A neolitikumból való tömegsír mintegy 7 ezer éves. Habár tömegsírok már a kőkorszak előtti időszakból is előkerültek, mindezidáig ez a legősibb sírgödör, amelynek csontjain „szükségtelen” erőszak jeleit fedezték fel.

A Mainzi Egyetem kutatói szerint a koponyacsontok vizsgálatai azt mutatják, hogy a legtöbb áldozatot valamilyen tompa tárggyal fejbe vágták, továbbá a közelben megtalált több tucatnyi nyílhegy alapján gyanítható, hogy íjászok végeztek velük, számolt be a The Teleraph. A szakértők szerint ez a legősibb sírgödör, amelyben talált csontokon – különösen a felső lábszár csontjain – szándékos és szisztematikus zúzások nyomai észlelhetők, ami arra enged következtetni, hogy az áldozatokat haláluk előtt megkínozták, vagy a halál bekövetkezte után csonkították meg. A lábszár csontjait a brutális elkövetők valósággal szétzúzták. A szerencsétlenül járt emberek többsége férfi volt (többen közülük csupán 12-14 évesek), ám két nőt is találtak a tömegsírban.

A sírhelyet még 2006-ban fedezték fel a szakemberek a Hessen szövetségi tartománybeli Schöneck-Kilianstädten városka mellett, a kutatók azonban csupán most vizsgálták meg aprólékosabban a mészárlásra utaló csontokat. A mostani lelőhelyen, valamint a korszakból feltárt közeli területek csontleletei arra engednek következtetni, hogy i. e. 4000 környékén nagyszabású tömeges erőszak volt a területre jellemző, tehát nem egyedi esetről van szó.

sk_1.jpg

„Az eset tökéletesen fémjelzi a korabeli hadviselést, amelynek lényege az volt, hogy az egyes társadalmi egységeket, vagyis a falvakat egy összehangolt támadással megsemmisítsenek. A vizsgálatok szerint a csontok három különálló településről származnak” – fejtette ki Christian Meyer, a Mainzi Egyetem antropológiai karának munkatársa, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

„A tömeggyilkosságok, a különféle mészárlások az őskori hadviselés legerősebb stratégiájának bizonyultak, a korai neolitikumból való csontelemzések azt mutatják, hogy az emberi élet tömeges elvétele, a brutalitás mélyen gyökerezik az emberi múltban” – tette hozzá. Megerősítette: a csontokon látható törések egyértelműen azt jelzik, hogy az áldozatokat megkínozták és/vagy megcsonkították, és kizárható, hogy valamilyen rituális temetésről lett volna szó.

sk1_1.jpg

Az eddigi kutatások szerint az egyik legrégebbi őskori csata valamikor i. e. 14 340 és 13 140 között zajlott le a Nílus mellett a mai egyiptomi-szudáni határ közelében, ahol egy temető is árulkodik az ütközetről. Németország területén az első szervezett, neolitikumi csatáról az 1983-ban felfedezett, i. e. 5000-ból való Talheimi halálverem árulkodik, amelyben 34 emberi maradványt azonosítottak.

blog-onpromo_15nyar.jpg

régészet őskor mészárlás Németország Ném

2015. augusztus 25. editors 44 komment

Megtalálták I. Géza király sírhelyét

111.jpg

I. Géza magyar király sírhelyére bukkanhattak rá a váci középkori templom feltárásán dolgozó régészek. Az ásatás vezetője, Batizi Zoltán a Múlt-kor kérdésére elmondta, hogy teljes bizonyossággal nem állítható, hogy az Árpád-házi uralkodó temetkezési helyét találták meg, de minden bizonyíték ebbe az irányba mutat. Az ásatás során a sírgödörből emberi csontok is előkerültek, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Géza maradványai lennének.

Vácon a vár területén már 1979 óta – előbb szakaszosan, majd 1988-tól folyamatosan – folytak az ásatások, 2000-ben pedig dr. Tettamonti Sarolta vezetésével a székesegyház feltárása is megkezdődött. Az ásatások 2002-től kezdve 11 éven át szüneteltek, ám 2013 októberében a váci önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásának köszönhetően folytatódhatott a terület feltárása – számolt be az eddigi munkálatokról a Múlt-kornak Batizi Zoltán.

222.jpg

Pár héttel ezelőtti fotó délről a feltárásról - a jobb felső sarokban a sír nyugati része, a keleti még feltáratlan. A fenti kőfal a 18. századi ferences kolostor

A kutató I. Géza feltételezett sírhelyével kapcsolatban a Múlt-kor kérdésére kifejtette, csak akkor lehetne minden kétséget kizáróan az Árpád-házi királyhoz kötni a temetkezési helyet, ha – 11. századi gazdag mellékletekkel együtt – a maradványait is megtalálták volna, enélkül azonban egyelőre annyit lehet mondani, hogy a sírhely valószínűleg az uralkodó számára készült. A szakértő azonban számos érvet hozott fel amellett, hogy valóban Szent László bátyjának sírjára bukkant rá.

„ A Képes Krónika hosszan foglalkozik a mogyoródi csata előzményeként egy csodás látomással, amelyre Vácott, pontosabban Vác helyén került sor. A Krónika szerint László herceg látta, hogy Géza fejére az égből korona kerül, és ezt a seregük katonái között elterjesztve jobb eséllyel indultak csatába. A mogyoródi ütközet után Géza foglalta el a magyar trónt, és a Krónika szerint visszatért Lászlóval, hogy a korábbi látomás helyszínén egyházat alapítson. A Krónika leírja, hogy a testvérpárnak ekkor újabb csodában volt része. Amikor az alapítandó egyház helyén gondolkodtak, egy agancsain égő gyertyákat hordozó szarvas jelent meg a közelükben. Vitézeik üldözőbe vették az állatot, de az egy magas partfalról a Dunába ugorva eltűnt előlük. A Krónika szerint ezen a magas partfalon alapította meg Géza király a Szűz Mária-székesegyházat, amelyben halála után örök nyugalomra helyezték” – magyarázta a kutató.

333.jpg

Az egyetlen épen maradt kőfallal bélelt, 2014-ben feltárt sír a székesegyházból - ehhez hasonló lehetett az uralkodói temetkezés

„A korszakban a templomok alapítóit, donátorait az egyházak közepére temették – így helyezték el többek között Szent István sírját is az általa alapított székesfehérvári bazilikában. A most megtalált váci sírhely a székesegyház főhajójának középtengelyében található, és a templom keleti és nyugati végétől is egyforma távolságra fekszik” – tette hozzá a régész.

444.jpg

A váci vár Dillich 1600. évi metszetén, jobbra a Szűz Mária-székesegyház két nyugati tornya a vár (E betűvel jelölve) közepén (Magyarország Régészeti Topográfiája 9. kötet, szerk. Torma István)

A 110-es objektumként feltárt gödör mérete alapján egy kővel kialakított falú temetkezésnek vélhető, bár a kőkeretet elbontották valamikor, legalábbis a feltárt szerszámnyomok erre utalnak. A ferencesek a 18. századi Historia Domusban feljegyezték, hogy az új székesegyház építése során a középkori templomban több keresztet, selyemruha-maradványokat és egyéb mellékleteket tartalmazó főpapi temetkezést találtak. A sírok kőanyagát kitermelték a még folyamatban lévő építkezéshez, így valószínűleg ők a sírkamra szétbontói – egészítette ki mondandóját a kutató.

555.jpg

A váci vár 17. század eleji alaprajza a háromhajós templommal, pirossal a Géza királyhoz kötött sír helye (Magyarország Régészeti Topográfiája 9. kötet, szerk. Torma István)

A sírgödörben a régészek emellett 18. századi kerámiára, valamint emberi csontmaradványokra is rábukkantak. „A gödör mélyén két medencelapát és néhány más csont egy kupacban került elő, de kicsi a valószínűsége, hogy ezek I. Gézához köthetők. A gazdagnak vélt főpapi, valamint a királyi nyugvóhelyet feltételezhetően már a tatárjáráskor kirabolták, ha azonban Géza király sírja csodával határos módon átvészelte volna a tatárok egyéves uralmát, a várat és a várost több mint egy évszázadon át birtokló törökök már szinte bizonyosan megtalálták” – számolt be az ásatásvezető a Múlt-kornak. „Az is elképzelhető, hogy a kirabolt kőkeretes sírba a király csontjainak eltávolítása után egy püspök vagy más előkelő is temetkezett. A templomból ismert egy másik, kisebb, bolygatatlan, kőkeretes temetkezőhely, melyben öt egymás utáni temetkezést, azaz öt csontvázat sikerült feltárni 2014-ben”– folytatta a szakember.

666.jpg

A feltárás előtti kép a ferences kolostortól délre levő területről

Hozzátette, nem zárható ki, hogy a templom közepén lévő sírgödörben talált, összevissza dobált csontok némelyike I. Gézához tartozik, de ezt a kérdést csak genetikai vizsgálatokkal lehetne tisztázni. Minden csonttöredéket meg kellene vizsgálni, majd össze kellene hasonlítani az uralkodó egyik közeli rokona maradványaiból – például unokája, II. (Vak) Béla feltételezett koponyacsontjából vagy öccse, Szent László koponyaereklyéjéből – vett mintákkal, ehhez azonban nem állnak rendelkezésre megfelelő források, tekintve, hogy egyetlen csontvizsgálat több tízezer forintba kerül. Batizi Zoltán végül arra is kitért, hogy a váci önkormányzattól a feltárások idei költségeinek fedezésére kapott összeg már szinte teljesen elfogyott, de reméli, hogy a következő évben az NKA támogatásával folytatódhat a kutatás.

blog-onpromo_15nyar.jpg

királyok királysír Középkor

Vissza a főoldalra