HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) HItler (2) Hitler (7) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2013. június 25. editors 9 komment

Ihatatlan a sumérok söre

sumer.jpg

Kissé savanyú, meleg és tele van baktériummal. Az eredmény lehangoló, de így is egy évbe telt, mire a clevelandi Great Lakes Brewing Company-nak régészek segítségével sikerült újra előállítania a sumérok sörét, amihez kizárólag agyagedényt és fakanalat használtak.

Az i. e. 4-3. évezred között Mezopotámia (a mai Irak) területén élt sumérok nemcsak az első földművelők és írástudók voltak, hanem az első sörkészítők is; vallási szertartásaikban fontos szerepet játszott a sör, legfőbb istenségük nemcsak a termékenység, hanem a sör istennője is volt. A babiloniak számára a sör inkább politikai ügy volt. Szabályozták a sörfőzés módját is: a legendás Hammurapi (i. e. 1792-1750) ítéletgyűjteménye 20 különböző sörfajtát említ – volt árpából vagy tönkölybúzából készített sör, búzasör, híg, vörös és fekete sör is.

A suméroknál mindenki ihatott sört, a babiloniak számára az ital társadalmi státuszjelzővé vált. A rabszolgák csak akkor kaphattak, ha uruk engedélyezte. A szabadok napi két agyagkorsó (3,7 liter) sört kaptak fizetségül. A kereskedők és tisztviselők, valamint a papnők és a női szolgák 3 korsóval vihettek haza naponta. 

Bár az ékírásos ókori szövegekben sok szó esik a tönke, az árpa és a maláta felhasználásáról, magáról a folyamatról szinte semmit sem találunk, ahogy pontos recepteket sem ismerünk. Még a sörkészítés bibliájának tartott Ninkaszi himnusz sem szolgál részletekkel a folyamatot illetően, így olyan elmélet is született, amely szerint a sumérok alkoholmentes sört fogyasztottak.

Az amerikai csapat egyébként szintén a Ninkaszihoz írt himnusz alapján dolgozott; az italt kardamommal és korianderrel fűszerezték, két napig erjesztették, de a végeredmény nem nyerte el a sörkedvelő kutatók tetszését; a sumérok ugyanis nem rendelkeztek szűrőberendezéssel, így a baktériumok jócskán elszaporodtak a sörben, amely így teljesen ihatatlan lett.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

sör ókor sumérok

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr215377117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doktor.dikhed 2013.06.26. 09:57:29

Nem kell szűrőberendezés. Hagyományos eszközökkel is lehet jó sört főzni. A két napos erjesztés viszont elég soványka.

Brian Cohen 2013.06.26. 10:59:58

Ha lehet hinni a cikknek(ami szerint Hammurapi 20 fajta sört említ a törvényeiben), akkor legalább 20 fajtát kellett volne előállítani, hogy "a sumérek söréről" beszéljünk.

A két napos erjesztés szerintem is nagyon kevés. Egyébként szerintem csak az ameriakiakat lepi meg hogy az erjesztett sör tele van baktériumokkal és élesztőgombával. Ők csak a palackozott pasztörizált Budweiser-t ismerik :-)

Elárulom, hogy a rendes kenyér, a joghurt és a sajt sem steril.

teddybear01 2013.06.26. 12:01:14

Mindenki tudja, aki már találkozott pasztőrözetlen(házi) sörrel, hogy rövidebb-hosszabb idővel megbuggyan és ihatatlan lesz.
Úgy látszik, Amerikában a "professzorok" nem beszélnek ilyenkor a szakemberekkel, de még ennyi gyakorlati tapasztalatuk sincs...

sovesztomesz 2013.06.26. 12:01:31

Komló és sörélesztő nélkül nehéz is lehet olyan sört készíteni, ami a mai ízlésvilágnak megfelelne!

De ettől függetlenül állítom, a Great l

glad az egyetlen 2013.06.26. 12:24:49

Szinte kizártnak tartom, hogy sikerült előállítani az igazi sumér sört.
A recept egy dolog, de ha az előállításnál némi eltérés, rossz sorrendben adagolás és ugyanaz az összetevők egy pocsék lőrét eredményeznek.

stoppos76 2013.06.26. 12:37:50

A belgáknak van egy gueuze tipusú söre, na az olyan savanyú és hányásízű, hogy majdnem visszajött. Azt is rövid ideig érlelik.

papugaja 2013.06.26. 12:38:44

Elsőre azt olvastam, hogy "részegek segítségével sikerült". Egészen logikusnak tűnt.

David Bowman 2013.06.26. 13:08:36

@Brian Cohen: Az a helyzet, hogy Hamurappi nem szumér volt, hanem babilóni. 1000 év különbség.

szemlelodo 2013.06.26. 13:58:11

hasonlóan hatásvadász és félrevezető cím, mint a "A borszakértés blöff?" -- ez is amerikai, valószínűleg a cikkíró sosem beszélt valódi szakértőkkel.
Vissza a főoldalra