HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) HItler (2) Hitler (7) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2013. július 22. editors 2 komment

Hogyan jelentették be régen a királyi utód érkezését?

king.jpg

A brit királyi család számára a cambridge-i herceg vagy hercegnő első gyermekének bejelentése mindig is nagy kihívás volt. Hogyan lehet méltóságteljesen és a protokollt betartva a legnagyobb tisztességgel közölni a hírt, amikor az pillanatok alatt körbeér a világon? Sokak szerint a dinasztia tagjai máig nem találták meg a kérdésre a megfelelő választ.

Amikor II. Erzsébet dédapja, a későbbi VII. Edvárd 1841. november 9-én Viktória első gyermekeként meglátta a napvilágot, gyakorlatilag kőbe vésték a brit királyi család gyermekáldásainál a bejelentések során követendő szabályokat. „Ezt a fontos örömhírt rögtön a város tudtára adták a Tower ágyúinak elsütésével” – így számolt be a London Gazette különszáma aznap este, amivel gyakorlatilag hivatalosan is rögzítették az ilyen esetben szokásos tennivalókat.

Mielőtt az újság közzétette az örömteli pillanatot, vagy a Tower fegyverei elsültek volna, a páratlan esemény híre szájról szájra terjedt. A politikusokat például a palota kapuinak felhúzásával tájékoztatták az örömhírről; érthető módon kevés külsős személy tartózkodott aznap a Buckingham palotában, bár például néhányan, mint Sir Robert Peel, a brit miniszterelnök ez esetben kivételnek számítottak. November 10-én már a nyilvánosság számára is tény volt: trónörökös született.

Az a gyakorlat, amely során a politikusok voltak a királyi születések tanúi és egyben „ellenőrei”, II. Jakab király fiának, Stuart Jakab Ferenc Edvárd 1688-as születésével vette kezdetét. Ugyanis azelőtt azt rebesgették, hogy a király második, katolikus felesége, Modenai Mária gyermeke halva született, s helyére az utódra éhes uralkodó család egy másik újszülöttet csempészett. „Hivatalos bejelentésre ezek után is számíthatott a kíváncsi tömeg, habár ezentúl a vajúdó hercegnék vagy királynék mellett legalább 80 tanú állt, jelenlétük azért kellett, hogy megerősítsék: törvényesen született meg a gyermek, s semmiféle külső behatás nem történt, vagyis nem cserélték ki az újszülöttet” – így Amy Licence történész.

A mára kissé bizarrnak tűnő szokás II. Erzsébet királynő 1926. április 21-i születéséig megmaradt. Sir William Joynson-Hicks saját szemével láthatta, hogy nem történt „manipuláció” a gyermek születésénél, s hivatalossá tehette a királyi újszülött érkeztét. Azonban később a királynő apja, VI. György kijelentette, hogy a szokás módfelett archaikus és nélkülöz mindenfajta jogi alapot, így Erzsébet 22 évvel később már megtehette, hogy csak hetekkel a szülése után jelentse be Károly herceg világra jöttét. Azonban a többi hagyomány – a London Gazette és a Buckingham palota kapui – megmaradt.

„Mindig is volt és mindig is lesz egyfajta globális érdeklődés a királyi családok gyermekáldásai felé” – fogalmazott Hugo Vickers brit történész. „Ha az újszülöttben a jövendő uralkodót köszönthetjük, a várakozás tovább fokozódik. Ezért is rendkívül fontos az uralkodó családok számára, miként is informálják a világot a neves eseményről” – tette hozzá. A Külügyminisztérium például köteles értesíteni a királyság tengerentúli területeit, míg a Buckingham palota a Brit Nemzetközösség többi országát közvetlenül tájékoztatja.

II. Erzsébet születésénél a körülmények kissé komplikáltabbak voltak, ugyanis akkor még nem volt egyértelmű, hogy egy napon ő ülhet a trónusra, hiszen nagybátyja, a későbbi VIII. Edvárd és apja, a későbbi VI. György után csak a harmadik helyen állt az utódlási sorrendben. Az események ismertek: Edvárd lemondott a trónról, így az "erzsébeti ág" került trónra.

Mindezek ellenére a kis Erzsébet születésekor tömegek sorakoztak fel a Bruton Street 17-nél azért, hogy megláthassák a legújabb királyi sarjat. Egy hónappal később az érdeklődés mit sem veszített erejéből, s még mindig rengetegen várakoztak arra, hogy ha csak egy pillanatra is, de megpillanthassák az újszülöttet, amint reggelente levegőzik.

Mire Károly herceg 1948-as születése elérkezett, a tömegkommunikáció óriási változáson ment keresztül: a BBC azonnal milliók számára tudta közvetíteni a hírt. Amikor 1982-ben Vilmos herceg meglátta a napvilágot, a hagyományok jegyében a Buckingham palota kapujánál tudatták a nagyérdeművel az örömhírt, miszerint a walesi hercegnő és az újszülött is jól vannak. A tömeg pedig skandálni kezdte, s másnap a molinók is a következő üzenetet közvetítették az újdonsült apuka felé: „Szép volt, Charlie, jöhet a következő!”

Diana hercegnő – szakítva a hagyományokkal – csak 24 órával a szülés után hagyta el a kórházat, s lehetőséget adott az érdeklődőknek, hogy megpillantsák a pólyás Vilmost és lefotózzák a boldog családot, amire addig nem volt példa. A hercegnő terhességének híre jóval megelőzte a hivatalos bejelentést, hiszen a súlyos reggeli rosszullétei miatt gyakran megfordult a kórház intenzív osztályán. Azóta egy újabb generációnyi idő telt el, s most Vilmos és Katalin gyermekének születésére vár a világ, amelynek bekövetkeztét – ebben biztosak lehetünk – pár pillanat alatt a fél világ megtudja.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

20.század Nagy-Britannia

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr495418350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2013.07.23. 16:04:31

Ez a (Buckingham??) palota kapuinak "felhúzása" számomra meglehetősen érthetetlen.

¿Qué tapas hay? 2013.07.23. 18:08:55

Bocsánat, de én itt a klnf. címek tekintetében némi zavart érzek. Cambridge jelenlegi (ötödik) hercege csak a második e cím birtokosai közül (a Hannover-házi György Ágostot, Cambridge III. hercegét, a későbbi II. György királyt követően), akinek a gyermeke tényleges örökösként lép a trónöröklési sorba. (szóval az a "mindig" egy csepp túlzás)
Vissza a főoldalra