HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) HItler (2) Hitler (7) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2013. szeptember 04. editors Szólj hozzá!

Forradalom a régészetben

regeszet.jpg

A huszadik század kezdete óta sok tekintetben változott a régészet. A modern kor archeológusai már nem a filmekben megszokott, ásót és mérőszalagot tartalmazó felszereléssel járnak: űrből határozzák meg az eltemetett piramisok helyét, levegőből készítenek háromdimenziós felvételeket maja romokról, valamint élettani vizsgálatokkal akár háromezer éves múmiák szívinfarktusát is megállapíthatják. A régészet evolúcióját más tudományágak – mint a kémia, a biológia és a fizika – forradalma, valamint a mindennapok részévé vált új eszközök – laptopok, okostelefonok, illetve GPS alapú helymeghatározás – tették lehetővé.

Az űrkutatás is formálta a régészet módszereit, ugyanis a szabad szemmel nem látható földalatti romok helyét ma már Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével határozhatják meg. A régészek ma tehát a föld, de akár a lombkoronák alá is beláthatnak a terület megközelítése nélkül. A lézerszkenneres letapogatás (LiDAR/Light Detection and Ranging) a digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőre/helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes.

A talajradaros felderítés is hozzájárult a tudomány fejlődéséhez, mivel lehetővé tette a célzott, kevesebb járulékos kárt okozó ásatásokat. Az egyik ilyen technika, a magnetométeres felmérés előnye, hogy az egyes anyagok között is különbséget tud tenni.

Manapság olyan egyszerű, hétköznapi eszközök is a kutatók segítségére lehetnek, mint a Google Earth. Sőt nem is kell régésznek lenni hozzá. Az amerikai Angela Micol például észak-karolinai otthonában, több ezer kilométeres távolságból fedezett fel egyiptomi piramisokat, pusztán a virtuális földgömbön barangolva.

Az orvostudomány is elősegítette az archeológia fejlődését, ugyanis a különböző modern vizsgálati technikák eredményesen alkalmazhatóak több ezer éves emberi maradványok esetében is. Mindannyiunk kedvencéről, az 5300 éves jégemberről, Ötziről például a kutatások megállapították, hogy szívbeteg lehetett, Lyme-kórban szenvedett és tejcukor-érzékeny volt, míg az izotópos vizsgálat arra derített fényt, hogy a hauslabjochi ember utoljára kecskehúst vacsorázott.

A robotika is a régészet szolgálatába lépett, elég csak a Kheopsz piramis aknáit feltáró Dzsedire vagy a teotihuacani kutatásokra utalni. A fáraó örök nyughelyét kutató szakemberek azonban nem csupán a mérnökök segítségét vették igénybe, hanem kínai fogorvosokét is, akik precíz fogorvosi fogókat erősítettek fel a robotra.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

régészet innováció forradalom múmiák

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr45494965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Vissza a főoldalra