1. Az 1915-től – megszakításokkal – 1923-ig tartó, az egységes török nemzetállam megteremtésének jegyében zajló népirtás során az Oszmán Birodalom 1,8-2,4 millió örmény lakójából mintegy 1-1,5 millió veszítette életét.
2. Tervszerűségét, méreteit és brutalitását figyelembe véve sokan az első modern népirtásként tartják számon az örmény holokausztként is emlegetett eseménysorozatot.
3. Az Oszmán Birodalomban nem ez volt az első örményellenes pogrom. A 1894 és 1896 között 2-300 ezer, 1909-ben 20-30 ezer örmény esett áldozatul az etnikai tisztogatásoknak.
4. A népirtás felelősének a történészek elsősorban az 1913-ban hatalomra kerülő nacionalista ifjútörök vezetőket, az ún. három pasát, Talaatot, Envert és Dzsemált tartják.
5. A népirtásban nagy szerepet játszott, hogy az Oszmán Birodalom vezetői az árulónak titulált örményeket tették felelőssé az első világháborús kudarcokért.
6. A törökök 1915 nyarától több tízezer nőt, gyereket és idős embert deportálták megfelelő víz- és élelemellátás nélkül a szíriai sivatagba. Többségük már az úton meghalt.
7. A deportáltaknak gyakran meztelenül kellett sétálni a tűző napon. Aki megállt, lelőtték. Az út során minden ehetőt – többek között füvet, bogarakat, és döghúst is – elfogyasztottak.
8. Az örmény nőket gyakran háremekbe adták, a fiúk pedig árvaházakba vagy török családokhoz kerültek, ahol kötelezték őket az iszlámra való áttérésre.
9. Az örmény papok kirívóan brutális kegyetlenkedések célpontjaivá váltak. Gyakran kivájták a szemüket, letépték a körmeiket vagy leégették a szakállukat kivégzésük előtt. Egy török tiszt bevallotta Id. Henry Morgenthau isztambuli amerikai követnek, hogy az örmény foglyok kínzásakor nagyban támaszkodtak a spanyol inkvizíció módszereire.
10. A pusztítás nem csak emberéletekre irányult. Az ifjútörökök 1915-ben megkezdték a birodalom területén található örmény műemlékek szisztematikus megsemmisítését is.
