Az egész 150 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy James Gillingham nevű cipész találkozott egy férfival, aki egy ágyúlövés okozta sérülés következtében elveszítette a karját. Az orvosok azt mondták neki, hogy semmit sem tehetnek annak érdekében, hogy javítsanak a helyzetén, az angliai Chardban tevékenykedő cipész azonban felajánlotta, hogy ingyen készít neki egy műkart. Így alkotta meg James Gillingham a világ első művégtagját. Az általa készített szerkezeteket viselő emberekről egy fotósorozatot is készített.
A cipész hamarosan annyi megrendelést kapott, hogy eredeti szakmáját otthagyta, és a művégtagkészítésnek szentelte az életét. A "bőrlábnak" becézett művégtagok elkészítése tíz napot vett igénybe. A cipész mindenkinek a méreteihez igazítva készítette el a művégtagokat. Az 1866-ban a The Lancet című újságban "erős, könnyű és tartós" jelzőkkel illetett szerkezeteket bőrből készítette el. Az újság tudósítása szerint könnyű viselni, és szinte alig van rá az esély, hogy elromlik.
Gillingham csak 1910-ig több mint 15 ezer ember életét könnyítette meg a művégtagok segítségével. Az üzlet beindult, és Gillinghmék három nemzedéke is kiváló minőségű művégtagokkal látta el az arra rászorulókat. A 20. században a világháborúk során a végtagjaikat elveszített katonák százai viselték a Chardban készült szerkezeteket. James Gillingham 1924-ben bekövetkezett halála után Sidney nevű fia, majd Geoffrey nevű unokája vette át az üzlet irányítását. 1950-ben a cég irányítása kikerült a család kezéből, és a vállalat végül az 1960-as években szüntette be tevékenységét.