HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) HItler (2) Hitler (7) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2015. augusztus 06. editors 13 komment

10 érdekesség a történelem legnagyobb hiperinflációiról

jat.png

1. A történelem legnagyobb hiperinflációi során az esetek többségében a bankjegyek tömege jelentette értékük alapját. A talicskával hordott bankjegyhalmot az eladók mérlegen mérték le, így a vevők annak alapján vásárolhattak, hogy hány kiló pénzt adtak át a bolti alkalmazottaknak.

2. Az 1923-as németországi hiperinfláció során az anekdota szerint megtörtént, hogy egy fiút a szülei két kenyérre való pénzzel küldtek el vásárolni, de útközben leállt focizni, és mire a bolthoz ért, már csak egy kenyeret tudott venni a pénzéből. A feljegyzések szerint, ha 1923-ban Németországban valaki őrizetlenül hagyta pénzzel teli táskáját, csak a táskát lopták el, a tartalmát nem.

3. Görögországot 1944-ben a történelem ötödik legsúlyosabb hiperinflációja sújtotta. 1944 októberében az árak 13 800 százalékkal nőttek a korábbiakhoz képest. Míg 1938-ban a görögök átlagban 40 nap alatt váltak meg egy bankjegytől, 1944 novemberében ugyanehhez már csak mindössze 4 órára volt szükségük.

4. Magyarországon 1946-ban a világ valaha volt legnagyobb hiperinflációja során a havi infláció megközelítette a 42 ezerbillió százalékot. Az árak 15 óránként megduplázódtak. 1946 júniusában nem kevesebb, mint 5,85 milliárd pengő volt egy kiló kenyér ára.

5. 1946 júniusában Magyarországon vezették be a világtörténelem legnagyobb címletű, százmillió billpengős bankjegyét. Bár az egymilliárd billpengős bankó kiadását is tervezték, ennek bevezetésére végül nem került sor.

inf.jpg

6. A hiperinflációval a vidéki lakosság járt a legjobban. A városba különböző élelmiszerekkel érkező parasztok, a batyuzók általában aranyórával, szőnyeggel, értékes étkészlettel, vagy minőségi ruhadarabokkal tértek haza.

7. Magyarország a forint 1946. augusztus 1-jén történő bevezetésével ért véget a történelem legnagyobb mértékű hiperinflációja. A korábbi bankjegyeket beváltották: 400 000 kvadrillió pengőért adtak egy forintot.

8. Európában még a 20. század végén is akadt példa extrém mértékű inflációra. A délszláv háború alatt a jugoszláv dinár annyira elértéktelenedett, hogy a munkáltatók sok esetben nem pénzben, hanem mindennapi közszükségleti cikkekben fizették ki alkalmazottjaikat. Újra elterjedt a cserekereskedelem. A boltok - hogy ne kelljen folyamatosan újraírniuk az árakat - pontokban határozták meg az árak értékét.

9. 1993-1994 fordulójának tele különösen nehéz volt a jugoszláv nyugdíjasok számára. Még ha azonnal el is költötték a nyugdíjukat - az infláció havi átlag 313 millió százalékkal történő emelkedése miatt - mindössze három liter tejet vehettek az összegből.

10. Zimbabwében 2008-ban az 1946-os magyar hiperinflációhoz hasonló mértékben csökkent a pénz értéke. Az iskolák és a kórházak szinte teljesen működésképtelenné váltak, mivel csak kevés tanárnak és nővérnek volt pénze buszjegyre. A főváros, Harare lakosságának jelentős része nem jutott vízhez, mivel a városvezetésnek arra sem volt pénze, hogy a megfelelő víztisztító vegyszereket megvásárolja.

blog-onpromo_15nyar.jpg

20. század 10 tény

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr57686156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bérgyilkos Bohóc 2015.08.07. 14:56:46

"Az 1923-as németországi hiperinfláció során az anekdota szerint megtörtént, hogy egy fiút a szülei két kenyérre való pénzzel küldtek el vásárolni, de útközben leállt focizni, és mire a bolthoz ért, már csak egy kenyeret tudott venni a pénzéből. "

Ebben mi a különös? Most is van olyan, hogy áremelés. Ha előtte 5 perccel megyek vásárolni, és csak áremelésre érek oda, akkor ha addig pont kettőre való pénz volt nálam, akkor már csak egyet tudok venni belőle :P
(persze ettől még értem a sztori lényegét)

RelakS 2015.08.07. 15:27:14

@Bérgyilkos Bohóc: Biztos, hogy érted a lényegét? Hogy az árak egy focizásnyi idő alatt közel a duplájára emelkedtek? Hogy ha reggel megkaptad a fizetésed, délután kb egy doboz gyufát vehettél rajta?
Ha még élnek nagyszüleid, dédszüleid, beszélgess velük arról az időszakról, szerintem fognak érdekeset mondani.

stoppos76 2015.08.07. 15:31:35

@RelakS: Ezt a doboz gyufás sztorit mindenkinek elmesélték szerintem a nagyszülei.

RelakS 2015.08.07. 15:34:54

@stoppos76: Lehet, bár gondolom csak arra akart példát mutatni, mennyire elértéktelenedett a napi fizetés a nap végére.

2015.08.07. 16:03:57

@stoppos76:
Abból a pénzből, amiből egy villát vehetsz, pár hét múlva már csak egy villát vehetsz.

Rob67 2015.08.07. 16:36:03

Magyarorszag mindig is jobban teljesitett :)

Yobbágy Fery 2015.08.07. 16:41:01

"6. A hiperinflációval a vidéki lakosság járt a legjobban. A városba különböző élelmiszerekkel érkező parasztok, a batyuzók általában aranyórával, szőnyeggel, értékes étkészlettel, vagy minőségi ruhadarabokkal tértek haza."

Aki ezt leírta, annak felhívnáma fgiyelmét arra, hogy 1946-ról beszélünk. Az ország nagy része romokban hevert, rengeteg félig vagy teljesen elárvult gyerek volt. Őket nem lehetett már akkor se aranyórával, szőnyeggel, meg értékes étkészletekkel etetni. A minőségi ruhadarabok még hagyján, egy jó télikabát, csizma, stb. nagy kincs volt, de még egy estélyi is (varrtak belőle másik ruhát), de a többivel legfeljebb azok jártak jól, akiknél beváltották ezeket húsra, tojásra, meg tejre, de nem a parasztok.

Fredo78 2015.08.07. 16:47:34

@Yobbágy Fery:

Igazad lehet, ha a 1946-os magyarországira gondolsz. De nincs rá utalás,hogy a cikkíró erre céloz, lehet úgy is értelmezni hogy általánosságban...

Bergyilkos Bohoc 2015.08.07. 17:14:05

@RelakS: "Biztos, hogy érted a lényegét? "
Biztos. Ha a kontextusból kiragadjuk a szöveget, akkor az általam leírt módon is lehet értelmezni, és ebből a tényből próbáltam viccet csinálni, és ezért is írtam hogy valójában értem én, hogy mit akar mondani.

Nick Leeson 2015.08.07. 18:26:30

@Yobbágy Fery: Na és akkor most komolyan! Szerinted, kinek volt akkoriban eladó (elcserélhető) hús (vagy bármi ehető) a birtokában? A nagybirtokosoknak biztosan nem, ugyanis azokat fosztotta ki a háború szele (pl. ruszkik, románok, stb.) először.
Maradjunk abban, hogy a parasztemberek már akkor is ügyesek voltak és mindig volt nekik dugi kajájuk! Én az Alföldön nőttem fel. A most 70-80 évesek mesélték, hogy már rég nem volt háború, de szinte éheztek, miközben a padlás dugig volt a disznóvágásokból elrakott "végszükség esetére" finomságokkal. Ezt úgy képzeld el, hogy fent lógnak a kolbászok, a disznósajt, a sonkák, szalonnák, mindez "hét lakat alatt", lent meg eszik a krumpli levest nap mint nap...
Szóval én el tudom képzelni, hogy akkoriban tényleg jól járt a vidéki parasztság némi csere-bere lehetőséggel! mert nekik tutira volt valami mindig!

Yobbágy Fery 2015.08.07. 18:52:13

@Nick Leeson: Felteszem függött attól is, hogy az ország melyik részéről beszélünk. Anyai nagyanyáméknak Szabolcsban az volt, ami kinőtt a földből, meg pár tyúk, amik tojtak, de a padláson/pincében semmi se volt, a libákat, marhákat, meg sertéseket elintézték a német és az orosz katonák. Ott akinek valahonnan volt vágóállata vagy tejelő tehene, az bizony nyerő helyzetben volt.
Apai ágon viszont nem volt ilyen gond, ott az általad vázolt szituáció játszódott le. Ők viszont Pest megyében éltek egy olyan faluban, ahol nem nagyon jártak se a német, se a magyar, se az orosz katonák.
Vissza a főoldalra