Az Egri csillagok című film stábja hónapokon keresztül kereste azt a vidéket, amely közel fekszik a fővároshoz, s amelynek természeti adottságai hasonlítanak azokhoz, amelyekkel Eger rendelkezik. Először Nadap bizonyult a legideálisabb választásnak, de mivel az akkori honvédelmi miniszter vadászterülete közel feküdt a kis községhez, új helyszín után kellett keresniük, s így esett a választásuk Pilisborosjenőre és környékére. Itt épült meg végül a díszletvár.

Az 1968-as film apajpusztai forgatását rögtön az elején át kellett ütemezni, ugyanis a Vicuskát játszó gyermekszínész mumpszos lett.

A nagy távolságból filmezett jeleneteknél léggömbökkel helyettesítették az embereket.

A forgatásról megszökött egy teve, amelyet csak egy nappal később, a csillaghegyi strandon sikerült elcsípni.

A film színészei hatalmas népszerűségnek örvendtek: Benkő Péter 22 ezer, Kovács István pedig 27 ezer rajongói, illetve szerelmes levelet kapott egyetlen nyár alatt.

Forró ólom és olvasztott szurok helyett jéggel kevert fekete masszát öntöttek a törököknek öltözött statiszták nyakába, ami a tikkasztóan meleg nyári napokon sokkal inkább áldás volt a számukra, mint bosszúság.

Az Egri csillagok külföldre exportált verziójának filmszalagja csaknem 1000 méterrel volt rövidebb az eredetitől.

Az ostromjelenetek hitelességének biztosítására eredetileg kiválasztott történész a forgatás ideje alatt épp szovjetuniói továbbképzésen volt, ezért helyette Nagy Kálmánt, a Don-kanyart is megjárt utolsó harcoló huszártisztet kérték föl, aki abban az időben politikailag mellőzött személy volt.

Az Egri csillagok a mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban.

A kétrészes film összköltségvetése 45 millió forintot volt – az eredetileg tervezett 19 millió helyett.

Még több érdekességért keresse a Múlt-kor Magazin nyári számát az újságárusoknál