Izraeli régészek feltárták a legendás hatodik római légió galileai bázisát, amely egykoron a térségben állomásozó birodalmi seregek központi irányítását végezte. 1800 évvel ezelőtt a légió 3500 katonája Galilea és Szamaria egy részét uralta.
A szakemberek úgy vélik, hogy a most megtalált romok a közel-keleti térség két légiója közül valaha a hatodik számúhoz tartozhattak, amely i. sz. 120-300 között tevékenykedett a bibliai Kánaán földjén. Az Izraeli Régészeti Hatóság régésze, Jotam Tepper már régóta gyanította, hogy a terület a Legio Sexta Ferrata, más néven a Vaspáncélos Légió központi bázisának adott otthont. Galileában egy másik római csapattest, a 10. számú is teljesített szolgálatot, őróluk biztosan tudjuk, hogy Jeruzsálemben volt a székhelyük.
Római vízvezeték a sivatagos földben
Az elmúlt héten a Tepper és Matthew Adams régész vezette kutatócsapat egy árokrendszert és falak egykori alapjait találta meg, a helyszín belső részén pedig vízvezetékeket, fedett szennyvízcsatornát, érméket és csempéket fedezett fel. Több leletet pedig a légió egyik szimbóluma, a törött zsindely díszítette. (A másik jelképe a bika volt.) A helyszín két történelmi gyöngyszem között helyezkedik el: az egyik Tel Megiddo, az UNESCO Világörökség részét képező ókori erődített város, a másik pedig a legrégebbi ismert keresztény imaház, amelyet hét és fél évvel ezelőtt a légió központjától hét kilométerrel délre, a megiddói börtön területén maguk a lakók tártak fel.
Az izraeli Haifa Múzeumban őrzött légiós felirat: VEXILLA TIO LEG VI FERR - a hatodik légió különítménye
A hatodik légiót i. e. 65-ben hívták életre, később nagy szerep jutott számára az i. e. 40-30-as évek polgárháborúiban. A gyakran „Fidelis Constans” (határozottan lojális) néven is emlegetett csapat részt vett Julius Caesar oldalán a pharszaloszi csatában, ahol döntő győzelmet aratott Pompeius felett. Később a hadtest Egyiptomba került, ahol nagy segítséget jelentett Caesar és Kleopátra számára, akik az alexandriai palotában rekedtek a város ostromakor. A légió hatalmas veszteségeket szenvedett, embereinek közel kétharmadát elveszítette, de győzedelmeskedett.
Ezt követően a Közel-Keletre került, ahol Marcus Antonius pártusok elleni háborújában vett részt, majd Kleopátra második szeretőjének oldalán avatkozott be a hatalomért vívott ütközetben, ahol Octavianus erőitől ismét súlyos veszteségeket szenvedett. Később Júdeába vezényelték, ahol a zsidó háborúban és a Bar Kohba lázadás leverésében is szerepet kapott.
