„Kínzás volt. Életem legszörnyűbb időszaka” – nyilatkozta az 1989-ben általa rendezett Batman című film forgatása alatt felmerülő problémákra utalva Tim Burton. A stúdióból egy alkalommal két tekercs, mintegy 20 percnyi jelenetet tartalmazó filmszalagot loptak el, a munkálatokat az 1988-as írósztrájk is nehezítette, a fiatal rendező pedig nehezen értett szót a sztárokkal. Bár a szereposztásnál többek között Mel Gibson, Kevin Costner és Harrison Ford neve is felmerült Batman megformálójaként, végül az addig vegyes fogadtatású vígjátékokban feltűnő Michael Keaton bújhatott a szuperhős bőrébe. Ez annyira felháborította a Batman-rajongókat, hogy 50 ezer levélben is kifejezték tiltakozásukat. A film mindennek ellenére óriási közönségsiker lett. Az amerikaiakon már hónapokkal az 1989. június 23-i bemutató előtt eluralkodott a „Batmánia”: több mint 750 millió dollár értékben adtak el a szuperhőshöz köthető árucikkeket. Maga a film pedig már 10 nappal a bemutató után mintegy 100 millió, összesen pedig több mint 400 millió dolláros bevételt hozott.
Batman először a Detective Comics című sorozat 27. számában tűnt fel 1939 májusában. A karakter megalkotásához Zorro és Drakula alakja, valamint közvetve Leonardo da Vinci is hozzájárult, Batman emblematikus köpenyét ugyanis a reneszánsz polihisztor csapkodó szárnyű repülőgépről készült vázlata inspirálta.
A szuperhős már 1940 tavaszán egy önálló képregénysorozatot kapott. Ekkor tűnt fel számos ikonikus szereplő, többek között Joker figurája is. Batman a mozikban először 1943-ban volt látható: a háborús pszichózisnak megfelelően gonosz japán ellenfelét kellett legyőznie. A 60-as évek második felében több éven át futott a Batman című tévésorozat, amely azonban főként népnevelő célzatú – többek között a házi feladat elkészítésének és a biztonsági öv becsatolásának fontosságát hangsúlyozó – jeleneteiről maradt emlékezetes. A Batman-kultusz reneszánszát végül az 1989-ban készült film, valamint folytatásainak sikere hozta el.