Az ipari forradalom a nyugati hatalmakat olyan piacok keresésére ösztönözte, ahol el tudták adni ipari termékeiket és ahol nyersanyaghoz juthattak hozzá. Japánra is szemet vetettek: 160 éve, 1853. július 8-án Matthew Perry észak-amerikai hajóskapitány a szigetország partjaihoz, a mai Tokióhoz érkezett négy „fekete hajó”-ból álló hadiflottájával és az elnök üzenetével, amelyben kereskedelmi jogokat követelt. Az ajánlat válságot robbantott ki a megosztott arisztokráciában; a sógunhoz közeliek hajlottak a megegyezésre: nem nyitottságból, hanem mert tudták, hogy nem rendelkeznek megfelelő haderővel ahhoz, hogy szembeszegüljenek az észak-amerikaiakkal. Ez volt az első lépés Japán „megnyitása” felé, amelyet 250 éven át a Tokugava sógunátus zárt el a külvilágtól.
1. Kis faluból nőtt ki
Tokió egy kis halászfaluból, Edóból nőtt ki és vált hatalmas metropolisszá. A település időszámításunk előtt 3000 körül népesült be, a 12. században megerősítették, majd megépítették az edói kastélyt (ez ma a császári palota). Felemelkedését annak köszönheti, hogy Tokugava Iejaszu Edóba helyezte székhelyét. 1720-ban Edo lakossága elérte az 1 millió főt, s a világ egyik legnagyobb városa lett. Edo – amelyet 1868-ban, a Meidzsi-restauráció idején neveztek át Tokióra – "spontán" lett Japán fővárosa, mivel a császár Kiotót jelölte ki a birodalom központjának.
2. Majdnem teljesen romba dőlt 1923-ban
A Richter-skála szerinti 7.9-8.4-as erejű földrengés soha nem látott pusztítást vitt végbe Tokió és Yokohama városában 1923. szeptember 1-jén. A katasztrófában a főváros épületeinek 45 százaléka megsemmisült, több mint 140 ezren haltak meg. Tokióban olyan híresztelések keltek lábra, hogy a földrengés által okozott felfordulást kihasználva koreai bevándorlók kezdtek fosztogatni, "válaszul" arra, hogy Japán 1910-ben annektálta Koreát. Mint kiderült, ennek semmi alapja nem volt, de ez sem mentette meg annak az ötezer koreainak az életét, akiket megtorlásul a japán hatóságok kivégeztek.
3. A szövetségesek bombázása Hirosimát és Nagaszakit idézte
A második világháborús légitámadások az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás utáni hónapokban kezdődtek Tokió ellen. A harcok 1944, a csendes-óceániai szigetek visszaszerzése után tovább fokozódtak. 1945 márciusában, az Operation Meetinghouse („Imaház Hadművelet") fedőnév alatt Tokióra 2000 tonna gyújtóbombát szórtak alig 48 óra alatt, megölve 80-130 ezer japánt. Drezda mellett ez volt a második világháború legpusztítóbb légitámadása.
4. Itt van a legrégebb óta monarchia
A hagyomány szerint i.e. 600-ban lépett trónra az első japán császár (tennó), a legendás Dzsinmu, s ezzel megkezdődött a japán időszámítás. Akihito (1933-) a hagyomány szerint a 125. császár Japán trónján, és a világ egyetlen ma élő császára. Akihito – elődjeitől eltérően – nem szolgált a hadseregben, helyette a neves Gakushuin Egyetemre járt, többek között Yoko Onóval.
5. A világ legnagyobb metropolisza
Tokió Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. 23 kerületből áll, az agglomerációval együtt összesen 35 millióan lakják (magát Tokiót 13 millióan), ezzel a japán főváros a világ legnépesebb urbanizált területe.