HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) Középkor (24) középkor (3) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2013. július 25. editors 9 komment

Atomfegyvert is bevetettek volna a koreai háborúban

korea.jpg

Hatvan éve, 1953. július 27-én írták alá az észak-koreai hadsereg és az őket támogató kínai önkéntesek képviselői az egyik oldalon, az amerikai és a dél-koreai haderőre épülő ENSZ-erők meghatalmazottai a másikon a panmindzsoni fegyverszüneti egyezményt, amely véget vetett a harmadik éve zajló kegyetlen háborúnak a Koreai-félszigeten. Íme tíz kevéssé ismert tény a koreai konfliktusról.

1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság, valamint szövetségeseik között zajló, 1950-től 1953-ig tartó koreai háború a hidegháború első fegyveres konfliktusa volt.

2. Bár Dél-Korea felszabadítására nemzetközi ENSZ-koalíció alakult, a csapatok mintegy 90 %-át az Egyesült Államok hadereje adta. Az északiak oldalán Mao Ce-tung több százezer kínai „önkéntest” küldött harcba.

3. A déliek oldalán harcoló csapatokat 1951 áprilisáig irányító Douglas MacArthur tábornok Kína bombázását és atomfegyver bevetését is szorgalmazta.

4. A koreai háborúban vesztette életét Mao Ce-tung legidősebb fia, Mao Anying.

5. A fegyverszüneti tárgyalások több mint két évig tartottak, elsősorban azért, mert az északiak nem voltak hajlandóak beleegyezni, hogy a hadifoglyok maguk dönthessék el, hogy melyik országban szeretnének élni.

6. A koreai háború volt az első olyan fegyveres konfliktus, ahol a lökhajtásos harci repülőgépeknek meghatározó szerepük volt.

7. Az amerikai légierő több napalmot és bombát dobott le Észak-Koreára, mint amennyit felhasznált a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.

8. Az Egyesült Államokban „ismeretlen háborúként”, valamint „elfelejtett háborúként” is hivatkoznak a konfliktusra, mivel jóval kisebb médiafigyelmet kapott, mint a II. világháború és a vietnami háború.

9. A koreai háborúban számos híresség harcolt, többek között a brit színész Michael Caine és James Garner is.

10. A becsült adatok szerint a háború összesen mintegy 2,5-5 millió emberéletet követelt. A civil áldozatok számát 1,5-3 millióra teszik.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

· 1 trackback

háborúk 20.század Kína Korea Egyesült Államok

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr75426059

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Dél-Korea 9. – Demilitarizált övezet 2013.07.27. 17:43:34

A hatvan éve kötött fegyverszünet értelmében egy négy kilométer széles fegyvermentes övezet választja el Észak- és Dél-Koreát egymástól, a fegyverszünet betartását pedig elvileg svéd és svájci katonák felügyelik. Szürreális élmény ellátogatni ebbe a z...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2013.07.26. 11:48:40

A haboru vegen Eszak es Del korea ugyanolyan koldusszegeny volt.
Azota viszont maskepp alakult:
blog.heritage.org/2011/12/26/north-vs-south-how-economic-freedom-impacts-korea/

evil demon satan devil 2013.07.26. 12:23:22

@Link elek:
úgy nem volt nehéz, hogy pumpálták dél-be a lóvét+nem az országot irányító szűk elit nyeli be a néha mégis érkező segélyeket

Rézfánfütyülő fűzangyal 2013.07.26. 13:18:28

És ami még kimaradt, és amiért az USA nem is reklámozza ezt a háborút, hogy az amerikai (ENSZ!!!) oldalon atomot ugyan nem - bár volt rá igény - de bevetettek tömegpusztító vegyi és bakteriológiai fegyvereket is. Erre azóta sem büszkék!

Pepibubó 2013.07.26. 15:18:04

Jól látom? A korrektnek látszani akaró írásból kifelejtődött az a "picike" apróság, hogy a háborút a kommunista észak diktatúrája indította - kínai és orosz támogatással, vagy inkább parancsra - a déli országrész bekebelezésére.

Egyébként önmagában az is sokat elmond, hogy az északi "rendszer", a kommunista diktatúra aggódott amiatt, hogy hadifogoly katonái inkább a "kizsákmányolt" délen akarnának maradni - méghozzá tömegesen. Nem pedig fordítva: nem az "elnyomott" a kapitalizmusban senyvedő déli hadifoglyok akartak volna az északi, a kommunista "munkásparadicsomban" maradni. Amelyet ugyanolyan vasfüggöny vett körül - és vesz körül a mai napig is -, mint amilyen hazánk munkásparadicsomát "védte" 1989-ig - a tömeges Nyugatra szökéstől.

Rézfánfütyülő fűzangyal 2013.07.26. 15:38:38

@Pepibubó: Sajnos ez nem igazán volt így! És a fegyverszünet után egy jó ideig igen kemény, mondhatni, véres katonai diktatúra uralta a déli országrészt is. Csak később a diktatúra eltávolítás után indult meg az a (sok amerikai pénzbe kerülő) fejlődés délen, ami a mai viszonyokhoz vezetett. Eközben viszont északra semmi nem áramlott, mert mind az oroszok (Sztálin után), mind a kínaiak (Mao után) abbahagyták a gazdasági támogatást, mert megvolt a maguk gondja is. Katonailag elveszni nem hagyták, de segíteni sem segítették. Különösen azután, hogy Kim Ir Szen (a jelenlegim diktátor nagyapja) függetlenkedés címén egymás ellen játszotta ki őket.
Ennyit a teljesség igénye nélkül.

Juliusxtreme 2013.07.26. 17:20:04

Ez a MacArthur tábornok igazán szimpatikus figura. Atomot mindenkinek, a 731-es alakulatnak meg amnesztiát.....

GERI87 2013.07.26. 18:59:03

@Rézfánfütyülő fűzangyal:

Vietnamban is vetettek be vegyi fegyvereket, meg napalmot.

Vietnam volt az első olyan háború ahol a médiának már elég erős hatalma, befolyásoló ereje lehetett (TV társaságok tudósítói)
Előtte csak arról lehetett tudni ami átment a cenzúrán, a propaganda érdekeinek megfelelt.

Vietnam ráadásul más korban zajlott le..

Az meg hogy nem beszélnek róla, nem érv semmire, az I.Vh-ról is alig beszélnek míg a II.Vh-ról rengeteget.

GERI87 2013.07.26. 19:02:26

Ez az "önkéntes" dolog is érdekes.
Biztos van rá nemzetközi egyezmény, de minden esetre érdekes hogy de facto Kína háborúzott már észak K, helyett, úgy hogy hivatalosan nem hadviselő fél, tehát retorziók sem érhetik.
vicces.

A cím is vicces, az hogy McArthur mire dobna atomot kb semmit nem jelent, mintha egy hajszálon múlt volna hogy bevetik, pedig erről szó sincs.
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása