Újfajta módszerrel azonosították a Coloradói Egyetem kutatói az eddig ismert legrégebbi petroglifát Észak-Amerikában, Nyugat-Nevada szikláin. A vizsgálatok szerint a rajzok legalább 10 500 évesek, de akár az is elképzelhető, hogy 14 800 évvel ezelőtt készültek a titokzatos alakzatok.
A Nevada állambeli Reno városától 55 kilométerre északkeletre lévő Winnemucca-tó mellett található faragványokat már évtizedek óta ismerik a szakemberek, azonban eddig nem ezeket a leleteket tekintették a legősibbeknek. A nagy mészkősziklákba nem embereket vagy állatokat karcoltak az ősi amerikaiak, s nem is a tenyérlenyomatukat hagyták az utókorra, hanem egy sor függőleges, láncszerű motívumot, s több kisebb vájatot véstek a falba.
A kutatók többféle módszer segítségével jutottak el a legújabb eredményre. Az egyik legérdekesebb az volt, amikor a most már teljesen kiszáradt tó egykori vízszintje alapján próbálták datálni a leleteket. A vizsgálatok szerint az őskorban 1200 méter tengerszint feletti magasságon állhatott a víztükör. Azonban még mielőtt a tó vize elkezdett volna észak felé elfolyni, a tó – ma már síkság – közepén álló szikladarab nem látszott ki a vízből, így értelemszerűen akkor még nem fértek hozzá, hogy kifaragják.
A mészkőből kicsapódó karbonát fehér rétege mutatta meg a tudósok számára az egykori legmagasabb vízállást; a vizsgálatok szerint a tó 11 ezer évvel ezelőtt tetőzhetett. A radiokarbonos vizsgálatok, illetve a szomszédos Piramis-tóból (Pyramid Lake) vett üledék geokémiai elemzései után arra a következtetésre jutottak, hogy maximum egy 14 800 éves időszak alatt voltak kitéve az alkotások a szabad levegőnek, s minimum 10 500 évesek lehetnek a titokzatos alakzatok.
A Winnemucca-medence petroglifái egyidősek lehetnek azokkal a megkövesedett emberi ürülékekkel, amelyeket az oregoni Paisley-barlangban találtak. Az ottani lelet mellett lovak és tevék csontjait is feltárták, az utóbbi állat maradványai azért is érdekesek, mivel 13 ezer évvel ezelőtt kihaltak az amerikai kontinensen.
A közelben, egy másik barlangban mintegy 70 évvel ezelőtt emberi maradványokat (hajat, csontokat) és ruházatot találtak, amelyeket a vizsgálatok 10 600 évesre becsültek. A mumifikálódott embert egyébként prémből készült és mocsári növényből szőtt ruhában, valamint mokaszinban temették el. Mindezidáig a közeli Long Lake melletti – egyébként a winnemuccaihoz kísértetiesen hasonlító – barlangi művészeti alkotásokról gondolták, hogy a legkorábbi észak-amerikai rajzok. A mellettük álló Mazama vulkán nagyjából 6700 évvel ezelőtt tört ki, valószínűleg nem sokkal azelőtt készíthették ezeket a barlangrajzokat.
„Fogalmunk sincs, mit jelenthetnek az ábrák” – mondták a feltárást végző kutatók. Néhányuk egy gyémántsorra emlékeztet, mások pedig egy fa lombkoronájára vagy a levél erezetére hasonlít.