A britek sokáig a leicestershire-i Ambion Hillnél emlékeztek meg a rózsák háborúját lezáró, és a Tudorok uralkodását elhozó bosworthi ütközetre (1485). Ez volt egyébként az utolsó alkalom, hogy egy brit uralkodó csatatéren esett el, ahogy azt Shakespeare III. Richard című darabjában is megörökítette. A csata és III. Richard körül az utóbbi hónapokban óriási médiafelhajtás volt, köszönhetően annak, hogy a Leicesteri Egyetem szakértőinek sikerült azonosítaniuk a király szeptemberben megtalált maradványait.
Új könyvükben (Bosworth 1485: A Battlefield Rediscovered) Glenn Foard és Anne Curry azt állítják, hogy a csatára a korábban gondolttól nagyjából másfél kilométerre kerülhetett sor. Ennek persze a helyiek nem örülnek, hiszen Ambion Hillnél az elmúlt években egy pazar látogatóközpontot húztak fel. A kérdéssel kapcsolatban egyébként évek óta szakmai viták dúlnak: egy harmadik elmélet a mostaniaktól 15 kilométerre, Atherstone-ba helyezi az összecsapást, ahol a dokumentumok szerint VII. Henrik csapatai az összecsapás előtt táboroztak.
Az elmélet nem új, már 2009-ben, miután egy 30 mm-es ólomgolyó is előkerült, felmerült, hogy csatát nem ott vívták, ahol a britek emlékeznek rá. A leletek között találtak egy jelvényt is, rajta a királyi címerállattal, a vaddisznóval (ezt valószínűleg egy olyan lovag viselte, aki Richard mellett lovagolt a döntő ütközetben). A fémdetektoros kutatással sikerült igazolni, hogy csatára nem Ambion Hillnél, hanem egy alacsonyan fekvő területen, egy római út mellett, a később Fen Hole-nak nevezett mocsárhoz közel került sor. III. Richard valószínűleg azért választotta ezt a helyet, mert úgy gondolta, hogy a tüzérség itt lesz a leghatékonyabb. VII. Henrik azonban ügyes manőverezéssel kikerülte az ágyútüzet és megtámadta Richard seregének szárnyát.