1. A régészeti kutatások szerint Babilonban és Egyiptomban már a Kr.e. 4. évezredben is használtak időmérő eszközöket, különböző nap- és árnyékórákat.
2. Az ókori Egyiptomban gyakran az obeliszkek is napóraként funkcionáltak, a hatalmas építmények árnyékából ugyanis bárki megállapíthatta, mennyi az idő.
3. A középkori szerzetesek körében népszerű gyertyaóráról – melyeken a vízórához hasonlóan behúzott sávok mutatták az eltelt időt – elsőként egy 520-ban keletkezett kínai vers tett említést.
4. A homokórák eredete ismeretlen. Nem kizárt, hogy már a görögök és a rómaiak is használtak hasonló szerkezeteket, az azonban bizonyos, hogy a középkori Európában elterjedt volt a használatuk.
5. A 14. században Európa-szerte megjelentek a mechanikus órák a városok tornyaiban. 1336-ban Milánóban, 1350-1370 között pedig Firenzében, Bolognában, Ferrarában, Nürnbergben és Párizsban is elkészült az első óra.
6. A közmegegyezés szerint a világ legrégibb, ma is működő órája a Salisbury katedrálisban található, 1386-ban készített toronyóra.
7. Bár a témával kapcsolatos források hiányosak, sok szakértő Peter Henlein (1485-1542) nürnbergi lakatost tekinti az első zsebóra készítőjének.
8. Az első, valóban időmérésre használatos férfi karórát 1904-ben, egy pilóta barátja kérésére készítette el Louis Cartier.
9. Az ingaórákat az 1930-as években felváltották a kvarckristály alapú órák, amelyek még a továbbfejlesztett ingaóráknál is jóval pontosabban mutatták az időt.
10. A világ első kereskedelmi forgalomban kapható kvarc karóráját 1969 –ben készítették Japánban.