Az Orosz Birodalom és az angol-török-olasz-francia szövetséges erők között zajló krími háború (1853-56) volt az első olyan konfliktus a történelemben, ahol már profi fotográfusok - köztük a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly - járták a csatatereket.
Roger Fenton (1819-1869) korának egyik legismertebb fényképésze volt. Képzettsége, számos önálló kiállítása, kiváló szakmai felkészültsége és külföldi tapasztalatai tették lehetővé, hogy 1852-től a British Museum első hivatalos fényképésze legyen. Bár a krími háborúban, 1855-ben készített sorozata emelte őt hadifényképésszé, köztudott, hogy számos más műfajban is maradandót alkotott, például a tájkép-, épület-, csendélet-, és műtárgyfényképezésben, de zsánerképei is ismeretesek.
Habár a krími háborút képeivel egyértelműen Roger Fenton dominálta, a francia művész csak egy fotográfus volt a sok közül. A már említett Szathmáry Papp Károlyon kívül a francia Charles Langlois, George Shaw Lefevre, Léon-Eugene Mehedin, Pierre Lassimonne, Jean-Baptiste Durand-Brager, a német Friedrich Martens és brit James Robertson is gazdagította felvételével a fotótörténetet, sőt állítólag maga Tolsztoj is készített képeket Szevasztopol ostromáról.
Roger Fenton Párizsban még festőként kereste a kenyerét, de egy a londoni Hyde Parkban rendezett fotókiállítás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Miután visszatért a francia fővárosba, az akkori forradalmi technikai újdonság, a sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás, a kalotípia (más néven talbotípia) módszerét kezdte kitanulni.
A kiadó Thomas Agnew (Thomas Agnew & Sons) oldalán Fenton 1855-ben kerekedett fel, hogy aztán a forróság, a bordatörések és a kolera dacára is elkészítse a krími háborúról szóló 350 képét. A fotográfus munkáját a LIFE magazin is nagyra értékelte, ugyanis a lap Fentonnak a krími háborúról szóló munkáit is beválasztotta a 2003-as "100 fotó, amely megváltoztatta a világot" című kiadványába.
A fotográfus Albert herceg unszolására érkezett a forrongó térségbe azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbálja népszerűsíteni a britek körében addig népszerűtlen háborút, s képeivel ellensúlyozza a The Times által szított háborúellenes propagandát. Fenton ezért tudatosan nem fényképezett halottakat, sérülteket és megcsonkított embereket. Szathmáryhoz hasonlóan ő is hatalmas, több száz kilós felszereléssel érkezett, egy borkereskedőtől vett kocsiból pedig sötétkamrát is kialakított.
A misszió nehézségeit egy segéd felbérelésével próbálta enyhíteni, de Feltont óriási felszerelése így is korlátozta munkájában, ráadásul a kor akkori technikai színvonala nem tette lehetővé a mozgó tárgyak lencsevégre kapását. A fotográfus ezért rendszerint brit katonák tábori életét fotózta, továbbá rengeteg tájképet is készített. Fenton Szevasztopol elestéről már csak az újságokból értesülhetett, a 349 napi ostrom után 1855. szeptember 8-án kapituláló várost pedig már James Robertson örökítette meg.
További érdekességek, hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán