Ma délelőtt a magyar főváros negyedik metrójáratát, a zöld metró néven emlegetett földalattit adták át, több mint egy évszázaddal azt követően, hogy Ferenc József 1896 májusában megnyitotta a kontinens első elektromos földalatti vasútját, a millenniumi világkiállítás számára épített kéregvasutat, amely az egyes sorszámot kapta. Közel 75 évet kellett várnia Budapest lakosságának, mire a kelet-nyugati metróvonalon, a piros metrón utazhatott. 1976-ban már Pest északi és déli része is "egyesülhetett" egy újabb vonal révén. Archív felvételekből szemezgettünk.
Andrássy út, a millenniumi földalatti Dózsa György (Aréna) úti állomásának építése, 1895. (Fortepan)
Metróépítés a Deák téren. A háttérben a Sütő utca torkolata, 1952. (Fortepan)
A parlament előtt talajkutató fúrást végeznek a metróépítéshez (50-es évek elején) (Fortepan)
Az alagút belseje félkész állapotban
A Baross tér 1953-ban az M2 Keleti pályaudvari megállójának építésekor (Fortepan)
Széna tér, Margit körút (Mártírok útja) - Lövőház utca sarok, balra a metróépítés területe (Fortepan)
Kerepesi út, Metró alagút építése a Népstadionnál 1954-ben (Fortepan)
A Kossuth Lajos utca az Astoria felől 1962-ben (Fortepan)
Rá sem lehet ismerni az Astoriára. 1963-ban már állt a Zagyva-híd, amelyet a Zagyva folyóról hoztak Budapestre (Fortepan)
A Blaha téri állapotok 1963-ban (Fortepan)
A 2-es metró építése hatalmas áldozatot követelt: el kellett bontani a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat
József körút az Üllői úti kereszteződésből nézve 1970-ben (Fortepan)
Ferenc körút, Üllői út sarka 1970-ben (Fortepan)
A háttérben az M2-es metró második szakaszának munkálatai a Kossuth Lajos téren 1971-ben
A Váci út és a Róbert Károly körút sarkán járunk, ahol 1982-ben Kiss István: Munkások című szobrát avatják. A háttérben jól látszódik az M3-as metró Árpád hídi megállójának építése 1982-ben (Fortepan)
Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán
