HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2014. április 07. editors 29 komment

A japán csodafegyver utolsó útja

Yamato.jpg

„Sohasem tudtam elfelejteni őket (…) Még mindig kísértenek éjszakánként a vízért könyörgők, a sebesültek, a vérzők” – emlékezett vissza Naoyoshi Ishida, a Yamato hadihajó elleni amerikai légitámadás egyik túlélője a haldoklók szenvedésére. A Yamato 1945. április 6-án a Ten-go hadművelet keretein belül – kilenc kisebb hadihajóval együtt – megfelelő légi biztosítás nélkül, és csak az odaútra elegendő mennyiségű üzemanyaggal vágott neki az Okinavánál állomásozó amerikai flotta megsemmisítésére indított támadásnak. A világ valaha volt legnagyobb, sokak által elpusztíthatatlannak hitt, több mint 70 ezer tonnás csatahajóját április 7-én amerikai harci repülőgépek süllyesztették el.

A legénység tagjainak már 1945 márciusában meghagyták, hogy búcsúzzanak el családtagjaiktól, rendezzék elintézetlen ügyeiket. A támadás előtti estén szakét és sört szolgáltak fel a Yamato tengerészeinek, és a szokásos gumibotozás is elmaradt. A főtisztek szokatlan viselkedése jelezte, öngyilkos küldetésre, valóságos vízi kamikaze akcióra készülődnek.

Másnap, nem sokkal dél után mintegy 300 amerikai bombázó indította meg a támadást a japán hajóraj ellen. A pilóták bátorságának köszönhetően a repülők annyira közel kerültek a Yamatóhoz, hogy akadt, aki megpróbálta őket kővel megdobálni. Az ellenállás azonban hiábavalónak bizonyult. A Yamato mintegy kétórás, több hullámban folytatott harc után elsüllyedt.

Az amerikai repülők még a vízben is lőtték a még életben lévő, óceánon lebegő japánokat. Az olajban rendkívül nehéz volt mozogni, és a lábgörcs is megnehezítette a tengerészek dolgát. Sokan úgy védték ki a támadásokat, hogy időről időre a víz alá süllyedtek, de voltak, akik – nem remélve segítséget – feladták a küzdelmet. A túlélők többségét végül egy japán romboló menekítette ki, de a folytatódó amerikai támadások miatt volt, akit az óceánban hagytak. A Yamato legénységéből mintegy 2500-3000-en vesztették életüket, és kevesebb mint 300-an élték túl a támadást.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

20.század 2. világháború Japán

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr565976672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Démonmac1 2014.04.08. 11:43:42

" és a szokásos gumibotozás is elmaradt." - nem fejtitek ki, hogy ez micsoda?
"hogy akadt, aki megpróbálta őket kővel megdobálni" vittek magukkal követ? ó

teddybear01 2014.04.08. 12:13:20

@Démonmac1: Minden hadseregben illetve flottában az elkövetkező akciókat parancskihirdetéskor szokás bejelenteni az állománynak.
Ugyancsak parancskihirdetéskor szokás a fegyelmi ügyekben hozott parancsnoki döntéseket is kihirdetni. A Császári Flottában ez testi fenyítést is jelenthetett, bár gumibotozás helyett inkább bambuszpálcás verés volt szokás. A testi fenyítés akkoriban még szinte minden katonai szervezetben dívott.
A Császári Flotta mintájául szolgáló angol flottában a 19. században még korbácsolást használtak, illetve más meglehetősen kegyetlen büntetéseket, pl. a hajó alatti áthúzást.

LeslieBear 2014.04.08. 12:49:11

Mintha valami egyezmény tiltotta volna az elsülyesztett hajókról a tengerbe került emberek gyilkolászását, sőt a cserbenhagyás sem volt igazán úriemeberhez méltó dolog. Emlékeim szerint mintha ilyesmit az amerikaiak eléggé elítélték amikor arra módjuk nyílt. Ha jól emlékszem ez a háborús bűn kategória...

Til0s 2014.04.08. 13:07:17

Ja mert atomot dobni a civil lakossagra bizonyara teljesen megengedett volt...

whale 2014.04.08. 13:08:17

@LeslieBear: Jó, hagyjuk már ezt a nyafogást. A háború nem fair play küzdelem.
Minden oldal követett el háborús bűnöket és a másik oldal teljes joggal kifogásolja ezt. Nincs kegyetlenebb állat az embernél, ezért kerültünk mi a tápláléklánc csúcsára. Nincs kegyelem senkinek és semminek, ha beindulunk. Valószínűleg ez okozza majd a vesztünket is...

whale 2014.04.08. 13:10:40

@Til0s: Mint ahogy lemészárolni a civil lakosságot, ahogy a japók tették, megengedett, igaz? Egyiknek sincs mit a másik szemére hányni...

Moin Moin 2014.04.08. 13:11:16

@teddybear01: A német haditengerészetnél már az I. világháborút megelőzően sem volt testi fenyítés - mármint hivatalosan. Ui. nemhivatalosan, sajnos pl. még a legutóbbi években is, bizony, megesett ez a flotta iskolahajóján, a Gorch Fockon... Lett is belőle országos botrány és fejek hullása!

kpetya 2014.04.08. 13:32:21

@whale:
na ja csak épp emiatt párakat felakasztottak, bebörtönöztek míg az usákok brittek megúszták.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.04.08. 13:41:54

@kpetya: Arra, amit a japók Mandzsúriában műveltek biofegyver-program címén (meg úgy általában is), arra nincs mentség.
És senkit sem akasztottak fel érte. Jellemzően még bírósági per sem lett belőle. Még ejnye-bejnye sem.

2014.04.08. 13:51:06

@kpetya: persze, hogy megúszták mert ők nyerték a háborút. Olvasd el újra whale kommentjét ha nem érted a dolgot.

walter sobchak 2014.04.08. 14:22:43

"Ain't war hell?", ugyebár. A Yamato pedig iszonyatosan jól kinéző hajó volt (mondjuk ez a legtöbb II. vh-s csatahajóról elmondható). Mondjuk nekem az amerikai Iowa-osztály tagjai valamiért jobban bejönnek, talán azért, mert a USS "Mighty Mo" Missouri egyes források szerint 36 csomóval is tudott repeszteni. Szinte hihetetlen. Ezek voltak a legnagyobb királyok szerintem, az atommeghajtásúak nekem már nem olyan izgalmasak.

@teddybear01: A hajó alatti áthúzásról olvastam, de az nem halálos büntetés volt? Sőt, eddig azt hittem, csak a kalózoknál volt szokás. Állítólag ilyenkor a hajóra tapadt kagylók gyakorlatilag felszeletelték az embert, ráadásul azért eltartott egy ideig, amíg "átért".

carp3tm0nster 2014.04.08. 14:24:51

a történelmet a győztesek írjuk tudjuk. Nem egyszer volt arra is példa hogy a gyors rombolókkal az ússzó túlélők közé "rohantak". Mindkét oldal követett el kegyetlenséget, mégis csak az egyiket vonják ezért felelősségre...

teddybear01 2014.04.08. 14:36:24

@Moin Moin: Nézd, amikor én katona voltam, a szabályzat harci körülmények között a parancsmegtagadó, lázadó katona lelövést is engedélyezte, mint utolsó fegyelmezési eljárást. Pedig én igencsak az utolsó sorköteles csoportok egyikében vonultam be.

teddybear01 2014.04.08. 14:43:04

@walter sobchak: Ami azt illeti, a hajó alatti áthúzás eredménye sok mindentől függött. Például nem volt mindegy, hogy hogyan kötötték meg az alanyt, hogy végig tudott-e lépegetni a hajótest alján, aztán mennyire volt jó búvár, és persze a húzási sebességtől is függött hogy meddig volt a delikvens a víz alatt, és persze attól is, hogy éppen volt-e cápa a közelben.

Az angol flotta szabályzata szerint főbenjáró bűn esetén lehetett ezt a büntetést kiszabni.
De tudod, az egyszerűnek tekintett korbácsolásba is bele lehetett halni, általában 50 korbácsütés felett már erősen kétesélyesnek tekintették a dolgot.

teddybear01 2014.04.08. 14:51:24

@walter sobchak: Nézd, a hajó alatti áthúzás eredménye sok mindentől függött. Ha az alanyt úgy kötötték meg, hogy képes volt végiglépegetni a hajófenéken, és közben nem fulladt meg a vízben, megúszta, szó szerint.
Viszont, ha a cápák éhesek voltak éppen és a kötelet is lassan húzták, akkor esetleg felszínre sem került a pasi.

Minden akkori büntetés lehetett halálos, az egyszerű korbácsolásnál például az 50 feletti számú ütést már erősen kétesélyesnek tekintették, a 100 csapás felettit meg halálosnak. Páran viszont még ezt is túlélték, de többnyire nyomorékkényt.

teddybear01 2014.04.08. 15:05:38

Az egyik legjobb leírást a Yamato testvérhajójáról a Musashiról itt találjátok:
acelmonstrum.host22.com/mus.html#9

Zoli szvsz a legjobb magyar hajótörténész. Érdemes az oldalán bogarászni.

==T== 2014.04.08. 15:16:49

@LeslieBear: Meg a zuhanó repülőt elhagyó, ejtőernyővel kiugrott pilóták lelövését is.

Persze az amerikaiakat/angolszászokat ez ritkán érdekelte, de ugye háborús bűnöket csak a vesztes esetén szokás megtorolni.

pushup 2014.04.08. 16:46:45

ezen a háborús bűn dolgon nekem mindig kikerekedik a szemem. ide (vagy oda) jön egy maroknyi faszi másik országból és erre (meg arra) akar kényszeríteni. hosszú fejtegetést most átugrok, a lényeg, hogy marad a fegyveres ellenállás, a háború. A háború meg egy olyan dolog, hogy meg lehet benne halni, pedig általában azok, akik meghalnak benne, ezt kurvára nem akarják. legtöbbször az anyjuk, a gyerekük, a feleségük, de tán még a szomszédjuk sem akarja és mégis meghalnak mindössze azért mert valahol egy maréknyi szarevő politikus úgy gondolta, hogy háborúnak pedig lennie kell.
no, most ha én behelyettesítem magamat, anyámat, a gyerekemet ebbe az egyenletbe, akkor kijön, hogy én sem akarok meghalni. aki miatt pedig nekem mégis bele kell mennem ebbe a kétesélyes buliba, azt ölöm, ahol érem. lenapalmozom a frontkórházát, atomot dobok a hátországára (az anyjára és a gyerekére), mert én élni akarok. nincs jó halál és rossz halál. nincs becsületes háború. aki elindít valamit, amiben emberek halnak meg (és ezzel ő előre számolt), azt bizony tessék kiirtani a föld színéről. szerintem

Negotiator 2014.04.08. 16:50:33

@teddybear01:
abszolút igazad van, és korbácsból is többfajta volt, hány ágú, mekkora kötélből, fontak-e úlmota végébe.... a 10-15 ütés is komoly büntetés volt.

Negotiator 2014.04.08. 17:15:10

@LeslieBear:
nem kellett ehhez egyezmény sem, a tenger is épp elég kemény ahhoz, hogy hogy normális helyzetben aki kint van segítse egymást. ez a 'tengerész törvény' sokáig elég volt ahhoz, hogy a vízbe kerülteket gyilkolászás helyett lehetőség szerint mentsék.
a háború az nem fair play, úgyhogy ez gyakran felül íródik olyan helyzetben. egyik legjobb példája a Laconia-incidens: a németek egyik tengeralattjárója megtorpedózott és elsüllyesztett egy angol hajót, melyet csapatszállítónak hittek, de kb 280 angol katona mellett 1800 olasz hadifoglyot vittek. amikor erre a parancsnok ráébredt, menteni kezdett, segítséget hívott, és kérte a vízterület semlegessé nyilvánítását. A Laconia vízbe került tűlélőit fedélzetére vette illetve magához kötötte a csónakokat hogy azokban is túléljenek a nyílt tengeren, így viszont sem harcolni, sem lemerülni nem tudott. A tengeralattjáró tornyára egy óriási vörös keresztet rakott és elindult a legközelebbi kikötő felé. az amerikai légierő - szándékosan vagy tévedésből erről megoszlanak a vélemények - jól megbombázta őket.
Dönitz tengernagy 2 dologgal reagált erre: kitüntette a tengeralattjáró kapitányát, majd meghirdette a korlátlan tengeralattjáró hadviselést, ha már nincs fair play.
Jogilag egyébként az amerikaiaknak igaza is lehetett... ugyanis még a háború után megkötött genfi konvenció is kizárja az akár ideiglenes kórházi státuszt bármilyen felfegyverzett hajónak/járműnek. Ennek ellenére sokszor megpróbálkoznak jóakaratú emberek ilyesmivel, és gyakran el is tűrik a másik oldalról. Ennek az emberi oka érthető, ugyanakkor aláássa azt a biztonságot, ami minden érintett fél számára adott: Vörös kereszttel/Félholddal védett helyen senkinek sem lehet fegyvere, és azt tilos támadni. Részben az ilyenekért is van mindig a valóságban, ahol aztán a támadási tilalmat megszegik...

martineden 2014.04.08. 22:14:27

@teddybear01: hogy végig tudott-e lépegetni a hajótest alján,....Ugye tudod ,hogy baromsagot irtal?Amugy ez meg akkor volt divat,mikor fahajok voltak.A fahajo alja pedig mohaval es eles kagylodarabokkal volt tele.Ez miatt volt borzalmas,mert osszevissza vagdalta a delikvens testet.Elve csak akkor usztak meg ,ha eleg gyorsan huztak ,ha lassan,nem sok eselyuk volt.

teddybear01 2014.04.12. 00:39:57

@martineden: Ugye te nem sok régi tengeri fahajót láttál már?
Ajánlom figyelmedbe Nelson Victory-ját, illetve a Cutty Sark-ot Londonban. Egyiken se sok alga és moszat nőtt, mert réz-, vagy ólomlemezzel borították be az aljukat, ahogy az építésük kori tengerészeti előírások megkövetelték. Mostanában meg algairtó festékkel festik be a hajókat.

Alga és a többi szutyok csak az elhanyagolt, illetve a bennszülött teknőkön nőtt. Normális hajón az ilyesmit nem tűrték, mert lassította a hajót, illetve gyengítette a hajófenék palánkját.

Ami pedig a hajótesten végiglépegetést illeti, az a delikvens megkötésétől függött. Ha a derekán kötötték meg, akkor simán kivitelezhető volt. Ha a csukóján és a bokáján, akkor ez egy halálbüntetés volt. Függetlenül a hajófenék állapotától.

Gondolom te csak romantikus kalandregényekből ismered a régebbi hajózást.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2014.04.17. 22:08:39

@teddybear01: a franc tudja... Én is csak regényekból ismerem a kort, de a hajófenék tisztítására Patrick O'Brian (Jack Aubrey sorozat), Dékány András is hivatkozik. O'Brian írja valahol, hogy a brit haditengerészetnél egészen a XIX. sz. végéig általános volt a vélekedés, hogy az úszni tudás kifejezetten káros, mert csak meghosszabbítja a vízbe esett tengerész szenvedését, elvégre kihúzni úgysincs idő.
Ami még durva, az a túlélők közé "hajtást" illeti. Csata közben, extrém körülmények közt (égő olaj, hideg víz, viharos tenger, támadás alatt álló hajó) megcsinálták saját emberekkel is, afféle "kegyelem döfésként", hogy ha már felvenni nem tudják őket, legalább gyorsan végük legyen.

teddybear01 2014.04.19. 00:48:35

@Csokis: "O'Brian írja valahol, hogy a brit haditengerészetnél egészen a XIX. sz. végéig általános volt a vélekedés, hogy az úszni tudás kifejezetten káros, mert csak meghosszabbítja a vízbe esett tengerész szenvedését, elvégre kihúzni úgysincs idő."

Ezt nevezik tengerészlegendának. Egy képzett tengerész nagy érték, mert évekig tart a betanítása, egyrészt. Másrészt, ha bajba kerülsz egy hajón, csak a többiek segíthetnek rajtad, mert csak a te hajód van a közelben. Egy legénység többnyire meg évek óta együtt dolgozó tengerészközösség, aminek alapja egymás megvédése, segítése.
Ráadásul tök mindegy, hogy pár órával később, vagy előbb fut be a hajó a kikötőbe. Ennél több idő meg nem kell egy mentőakcióhoz.

Különben, a hajósszokás szerint a vízben úszó holtestet is ki halászták, és a szokásos végtisztesség megadásával temették bele a tengerbe, de most már végleg.

Ami pedig az úszni tudást illeti,az gyakran szükséges. Például ha kötél csavarodik a propellerre, csak búvárok tudják leszedni. De a lékek ideiglenes betöméséhez is búvár kell.

Minorkavidor 2014.04.22. 13:41:51

@Til0s:

Az atombomba ledobása, hmm, tanulságos történet. Az európai háború 1945. május 8-án ért véget, az első atombomba augusztus 6-án hullott Hirosimára, a második 2 nappal később Nagaszakira.
1: Mit csináltak a japánok május 9-től augusztus 5-ig 88 napon át? 12,5 hetük lett volna arra, hogy megadják magukat. A japánoknak a 2. atombomba után 1 hét sem kellett, hogy bejelentsék leteszik a fegyvert (augusztus 14-én, maga Hirohito jelentette be a kapitulációt.
Ami a hadműveleteket illeti június 17-ig folyt az Okinawáéert vívott csata, ahol is az amik 49.000 fős, a japánok 110.000 fős véres veszteséget szenvedtek. Az ami vezérkar elkészítette tervét a japán anyaország megszállására. Az 1945. november 1-jére kitűzött Olympic hadművelet során a hadsereg 3 hadtestének és a tengerészgyalogos hadtest deszantalakulatának KIjúsút kellett elfoglalnia , hogy támaszpontul szolgáljon Honsú elfoglalását célzó, Coronet hadműveletnek, mely 1946. március 1-jén
indult volna. A japánok a várt invázió elhárítására a Ketsu-Go hadművelet keretében 53 hadosztályba és 25 dandárba szervezett 2.350.000 főnyi haderőt kívánt szembeállítani. Ezt egy 7 millió (!) főből szervezett nemzetőrség egészítette volna ki, igaz nekik már csak elöltöltős puska, vagy csak bambusz kars jutott. Japán lakossága ez időben kb. 75 millió fő. Egyes amerikai becslések az okinawai harcok veszteségeinek és a fenti japán létszámadatok ismeretében 1,5 millió főre becsülték az eljövendő 2 hadművelet együttes saját veszteségeit ( halott, sebesült, beteg, eltűnt). Mindeközben nagyüzemi módon folyt Japán bombázása: csak májusban 272 km2-nyi lakott terület pusztult el: 2 millió épület min. 13 millió hajléktalan
Politika: Motuki Abe belügyér szerint a bombázások fásultá tették a népet. Kantaro Szuzuki miniszterelnök ezért utasította utasította titkárát Hiszacune Szakumizut, hogy mérje fel a helyzetet. A jelentés tartalmát megismerve a haditengerészeti miniszter, Jonai tengernagy javaslatára tárgyalások kezdődtek a SZU-val, hogy az közvetítsen, a tárgyalások kudarcba fulladtak. Július 12-én a császár rávette korábbi miniszterelnökét, Konojét hogy utazzon el Moszkvába és tárgyaljon Molotovval a közvetítésről. Azonban a moszkvai japán nagykövettel, Szatóval közölték, hogy nem fogadják Konojét és nem akarnak közvetíteni. A nagykövet az elutasítás után javasolta feletteseinek, hogy fogadják el az ami feltételeket. Azonban a hadsereg vezetése ellentmondott. A következő fontos dátum július 26. a potdami nyilatkozat. Ebben közölték a Japán vezetéssel, hogy a feltétel nélküli kapituláció visszautasítása hazájuk teljes pusztulásával számolhatnak (az atombombát nem nevesítették). Ugyanakkor szavatolták a japán nemzet fennmaradását a 4 fő szigeten, az ipar békés célú fejlődése, az ország gazdasági felvirágzása útjába semmilyen akadályt nem állítanak. A megszállás csak a rend helyreállításáig és a háborús létesítmények lerombolásáig fog tartani. A császári ház fennmaradásáról viszont egy szó sem eset. A nyilatkozatról Tokió már másnap értesült. A legtöbb magas rangú katona a nyilatkozat gondolkodás nélküli visszautasítását javasolta. Szuzuki kormányfő azonban időt kért. Alapoknak megengedték, hogy kommentár nélkül közöljék a nyilatkozatot. Azonban az újságírók gúnyos hagú cikkeikben nevetségesnek minősítették a feltételeket és a japán nép harci elszántságáról írtak. Ez aggasztotta a kormány tagjait akik tárgyalni kívántak a feltételekről. Szuzuki azonban tett egy engedményt az egyenruhások fele: bár nem általánosan nem mondott le a tárgyalásokról, ám a szövetségesek feltételeiről gúnyosan nyilatkozott, mondván nincs hozzáfűzni valója a nyilatkozatról. Pechjére ezt az amik a tárgyalások nyilt megtagadásának minősítették és katonai megoldásokon kezdtek el gondolkodni. 3 út is állt előttük:
1. továbbfolytatják a zömmel gyújtóbombás légitámadásokat,
2: végrehajtják a tervezett partraszállásokat,
3: bevetik az atombombát.
Ez utóbbit választották. A katonai megoldást erősítette egy kultúrális félreértés. Pár nappal a nyilatkozat után a szövetségesek meggondolták magukat: maradhat a császári ház, de csak mint parlamentáris monarchia formájában. Csakhogy ezt a lépést a háború párziak a gyengeség jelének vélték és kierőszakolták a háború folytatását. Ami ezután jött az már történelem:))

Minorkavidor 2014.04.22. 13:44:56

Az is tanulságos, hogy mit csináltak májusban kapitulált szövetségesének Japánban tartózkodó állampolgáraival: Koncentrációs táborba zárták őket, mondván anyanemzetük gyengének és gyávának bizonyult.

McKinney 2014.06.11. 23:34:24

Így támadni mekkora agyatlanság! Gyakorlatilag félkérték az amikat, hogy saját költségen süllyesszék el a hajókat legénységestül. Engem az utolsó hónapok hitleri őrületére emlékeztet, ostobának tűnő, de inkább sátáni gőg: ha nem nyerhetünk, akkor inkább pusztuljon minden, lehetőleg kő kövön ne maradjon.
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása