„Mindenkinek megbocsátok, nekem is bocsásson meg mindenki! Kiontott vérem szolgálja az ország javát! Éljen Mexikó! Éljen a függetlenség!” – hangzottak 1867. június 19-én Habsburg Miksa mexikói császár utolsó szavai, mielőtt a köztársaságpárti kivégzőosztag a Queretaro melletti Harangdombon 7 golyót eresztett volna testébe. A császár ezt még túlélte, és egy szemtanú szerint gúnyosan mosolygott. Még egy, a szívére közvetlen közelről leadott golyóra volt szükség, hogy Miksa holtan rogyjon össze.

A konzervatívok és a köztársaságpárti liberálisok között folyó polgárháború által sújtott Mexikó vezetése 1861-ben bejelentette, hogy két évre felfüggeszti az ország államadósságának törlesztését. Az egyik legnagyobb hitelező, Franciaország válaszul betört Mexikóba, és 1863 májusában elfoglalta a fővárost. A császárság alapítására törekvő III. Napóleon Habsburg Miksát, Ferenc József osztrák császár öccsét hívta meg a trónra.

A liberális reformokat életbe léptető Miksa uralkodása azonban nem lehetett sikeres, mivel a monarchisták fokozatosan szorultak vissza a köztársasági erőkkel szemben. Az uralkodó nehezen bírta a stresszt; állandó hasmenéssel küszködött. Közben a franciák 1867 elejére – az USA nyomásának engedve – teljesen kivonták csapataikat a latin-amerikai országból. Miksa magára maradt, de bízott híveiben, és nem hagyta el Mexikót. Rosszul tette. A köztársasági erők májusban elfogták, majd hadbíróság elé állították, és halálra ítélték.

Az ítéletet teljes nyugalommal vette tudomásul. Meghagyta, hogy jó lövészek végezzenek vele, és balzsamozzák be a szívét. A kivégzés előtti napokban – XVI. Lajoshoz hasonlóan – sorstársa, I. Károly angol király utolsó óráiról olvasott. Bár többek között Victor Hugo és Giuseppe Garibaldi is táviratban kért kegyelmet Miksának, mindhiába. Felesége, Sarolta császárné európai udvarokban tett próbálkozásai is eredménytelennek bizonyultak. Az asszony beleőrült abba, hogy ő beszélte rá férjét az öngyilkos túrára.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán