HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) Középkor (24) középkor (3) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2014. július 02. editors Szólj hozzá!

Véres fordulat az amerikai polgárháborúban

gettysburg.jpg

„Szörnyű látvány volt! Halott katonák, felpuffadt lovak, összetört ágyúk és lőszerszekrények, kézifegyverek ezrei” – emlékezett vissza évtizedekkel később a gettysburgi csata után szeme elé táruló látványra a kisváros lakója, a 15 éves Tillie Pierce. A pennsylvaniai városka mellett 1863. július 1-től július 3-ig zajló, az amerikai polgárháború kimenetelét sorsdöntően befolyásoló ütközetet a polgárháború legvéresebb csatájaként tartják számon.

Az Egyesült Államok történetének legnagyobb, hazai földön vívott háborúját a szabad munkaerőt foglalkoztató, fejlett északi és a döntően rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodást folytató déli államok vívták. A konfliktusnak gazdasági, politikai és ideológiai okai egyaránt voltak: az északiak elvi alapon és józan megfontolásból is ellenezték a rabszolgatartást, mert úgy vélték, hogy az hátráltatja a gazdaság fejlődését, emellett az északiak a szövetségi kormány, a déliek az egyes államok hatalmának növelését akarták.

Jóllehet Észak népességben és gazdasági erőben felülmúlta a Dél összesen 11 államát, a háború kezdetben a rendkívül tehetséges Robert E. Lee tábornok vezette déliek sikereit hozta. Az előjelek finoman szólva sem voltak kedvezőek az északiak számára. Csapataik sorra vesztették el a csatákat, a polgárháború hadszíntere saját területükre tolódott át, a közvéleményben pedig uralkodóvá vált a békepárti hangulat. Az uniós erők újabb vereségével akár a főváros, Washington felé is megnyílhatott volna az út a déliek előtt.

Robert E. Lee tábornok erői és George G. Meade tábornok Potomac hadserege egy véletlennek köszönhetően találkozott egymással. A déliek június 30-án egy dandárt küldtek ki utánpótlás – főként a folyamatos hiánycikket jelentő csizmák – beszerzésére. Az alakulat Gettysburg felé tartott, amikor észrevett egy, a városka felé közeledő északi lovas csapatot. A déliek másnap nagyobb erőkkel tértek vissza, és kezdetét vette a sorsdöntő ütközet.

Az északiak védekező taktikája sikeresnek bizonyult a túlzottan magabiztos déliekkel szemben. Július 3-án a konföderációs csapatok gyalogsági rohammal próbálták áttörni a Temető-dombon felsorakozó védelmi erőket, ám a támadás kudarcba fulladt. A vereséggel Lee tábornok verhetetlenségének mítosza szertefoszlott, miután pedig az északiak másnap bevették Vicksburgot, a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, a katonai kezdeményezés végképp az Unió kezébe került át.

A déliek vesztesége a gettysburgi csatában mintegy 28 ezer főt, az uniós csapatoké 23 ezret tett ki (a halottak száma mindkét oldalon mintegy 3 ezer fő volt). Az ütközetnek egyetlen polgári áldozata volt. A húszéves Jennie Wade-et július 3-án kenyérsütés közben találta szíven egy eltévedt golyó.

„Nyolcvanhét évvel ezelőtt ősatyáink egy új nemzetet teremtettek e földrészen, mely szabadságban fogant és azon elképzelés által vezéreltetett, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett” – mondta Lincoln, miután 1863. november 19-én újra összegyűltek a csata egykori helyszínén és megszentelték a nemzeti temetővé alakított területet. Az itt elhangzott 272 szó az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb elnöki beszéde lett; Lincoln úgy emlékezett a csatára, hogy az nem csak az Unió egyben tartása miatt volt mérföldkő, hanem mert fontos eszmék kiteljesítését is szolgálta.

 

cimlapNYAR3.jpg

évforduló újkor Egyesült Államok

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr606468225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása