Egy 1911-es instrukció (vagy inkább reklám) szerint ezekre érdemes figyelniük a tapasztalatlan, ám a leány csókja után epekedve vágyó fiúknak:

Állj vele szemben.

Ne mondd el neki a szándékaidat.

Ne kérj tőle engedélyt a csókra.

Álmodozva nézz a szemeibe.

A jobb kezét a jobb kezedben tartsd, ha úgy akarod.

Ekkor sóhajts párat.

Suttogd halkan, hogy rózsabimbó ajka Cupido íjára hasonlít.

Valószínűleg könnyes lesz a szeme, az arca pedig elpirul, amikor ezeket mondod neki.

Helyezd a bal kezed ujjait a lány álla alá és óvatosan döntsd egy kissé hátra a fejét.

Gyengén húzd magad felé.

Ne siess.

Révedj el mélyen a szemében gyúló szerelmi fényekben.

Sóhajts még egyet.

Hajolj a fejeddel az övé felé, amíg az ajkaitok... DE VÁRJ! Ne csókold meg addig, amíg meg nem bizonyosodtál arról, hogy "Listerated Pepszin Rágógumit" használ, az egyetlen antiszeptikus rágót az egész világon, amely biztonságossá teszi a csókot.

Ha ő egy "Listerated Pepszin Rágógumis" lány, ne habozz, csókold meg!

Az American Chicle Company marketingesei igen modern és figyelemfelhívó módszerrel igyekeztek eladni egyik fő 1912-es terméküket, a "Listerated Pepszin Rágógumit". Az eredeti nevén Beeman's Gumot egy ohiói orvos, Dr. Edward E. Beeman fejlesztette ki a 19. század végén. A pepszinporból és kaucsukból készült rágó célja nem a friss lehelet, hanem az emésztés segítése volt, ugyanis a pepszin egy a gyomor nyálkahártyájában megtalálható, fehérjebontó enzim. Az 1991-es, Charlie Sheen főszereplésével játszódó Nagy durranás című filmben, valamint a 2008-as Indiana Jones és a kristálykoponya királyságában is feltűnő rágó savlekötő tulajdonságai miatt igazán népszerűvé a pilóták körében vált, akiknek a rágás a középfülben keletkező kellemetlen nyomáskülönbséget is kiegyenlítette.