A Harmadik Birodalom az 1930-as években a társadalmi béke és a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtése céljából igyekezett kialakítani egy munkás vakációs központot a keleti-tengeri német partvidéknél található Rügen szigetén. A 4,5 kilométer hosszú épületsorban, "a világ legnagyobb fürdőhelyének" nevezett blokkokban 20 ezer embernek biztosítottak volna pihenést alig 10 négyzetméteres "spártai" szobákban. A komplexumot a náci állam a német munkásság üdülőparadicsomának szánta, építése 1936-ban kezdődött. Ezt követően a munkálatok többször is szüneteltek, 1943-ban pedig teljesen leálltak.

A Kraft durch Freude nevű állami szabadidős szervezet által propagált, Prorának nevezett üdülőkomplexumból az épületkolosszusok megépülése ellenére semmi nem lett, és azzal igazából a német hatóságok később sem tudtak mit kezdeni - eltekintve az NDK-s időktől, amikor egyes részeit a keletnémet hadsereg laktanyának használta, később pedig a hadsereg üdülője lett. A német egyesülés után a gigászi nyaralókomplexum egyfajta "falanszterváros" lett, az egyenként 550 méteres blokkok 1992 óta sokáig üresen és elhanyagolt állapotban álltak. Egy német üzletember ezekből vásárolt meg korábban néhányat, hogy bérelhető, illetve megvásárolható apartmanokat alakítson ki.

2011-ben ifjúsági szállót alakítottak ki a náci mamutépület egy szeletéből, de még így is csak 152 méternyit használtak fel a 4,5 kilométer hosszan elterülő épületből. A monumentális üdülőhely elenyészőnek tekinthető részét 16,4 millió euróból újították fel és alakították át. A szállón 96 szoba és 402 ágy várja a fiatalokat. A projekt révén új fejezet nyílt az épület történetében - hangsúlyozta akkof Manela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány szociális minisztere. A legújabb hírek 2013 tavaszán arról szóltak, hogy ingatlanfejlesztők a "Koloss von Prora" apartmanjait egyenként 700 ezer euróból fogják felújítani.