1. A világ valaha volt egyik leghíresebb rejtjelező gépét, a németek által feltörhetetlennek hitt Enigmát 1918-ban szabadalmaztatta Arthur Scherbius német mérnök.

2. Bár eleinte a német had- és külügyi vezetést sem érdekelte a készülék, 1926-tól a haditengerészet, 1928-tól a hadsereg, 1933-tól pedig már a légierő is használta az Enigmát.

3. Arthur Scherbius úgy számolt, hogy ha egy ember éjjel-nappal dolgozna, akkor is 42 ezer évre lenne szüksége, hogy mind a 200 trilliárd kombinációs lehetőséget kipróbálja.

4. Az Enigma működését elsőként a korábbi nyelvészeti módszereket mellőző három lengyel matematikus fejtette meg 1932-ben. Felfedezésük nagyban segítette a brit kódfejtők munkáját a második világháború alatt.

5. A háború idején Alan Turing vezetésével eleinte 10 ezren, később 14 ezren dolgoztak az Enigma feltörésén a britek titkos kódfejtő központjában, Bletchley Parkban. Az itt megfejtett német információkat Ultrának nevezték. A biztonsági kockázat miatt a legtöbb munkatárs még csak nem is hallhatta az Enigma és az Ultra szót.

6. 1940-től a britek által egyre nagyobb számban megfejtett Enigma-üzeneteknek óriási szerepe volt többek között az angliai csata, az afrikai és a normandiai hadjárat sikerében is.

7. A Bletchley Parkban az Alan Turing algoritmusának továbbfejlesztésével megalkotott Colossus volt az első elektronikus elven működő, programozható digitális számítógép.

8. Számos történész becslése szerint az Enigma feltörésének révén a szövetségesek tudomására jutó információk 2-3 évvel rövidítették le a háborút.

9. A második világháború alatt mintegy 100 ezer Enigma-készülék volt forgalomban. Jelentős részük a fejlődő országok birtokába került, ahol a 70-es évekig használatban voltak.

10. Mivel az Enigma feltörésére vonatkozó információk egészen az 1970-es évekig titkosítás alatt álltak, az NSZK tengeri határőrsége még az 1950-es években is használta a készülékeket.