"Elment!" - hozták az iráni lapok szalagcímei, miután Mohammad Reza Pahlavi sah 1979. január 16-án elmenekült az országból. A sahot az utca hatalma kényszerítette menekülésre, nem sokkal később, 1979. február 1-én pedig visszatért Franciaországból Ruhollah Khomeini ajatolláh. A forradalom végül február 10-én diadalmaskodott a hadsereg átállásával, amely a monarchia végét és az iszlám köztársaság közelgő megszületését jelentette.

Az 1941-ben hatalomra került sahot közel négy évtizedes uralma alatt egyszerre csodálták és félték: hadseregét a Perzsa-öböl csendőrévé, a politikai rendőrséget pedig minden lehetséges ellenzék elnyomásának eszközévé tette. 1957-ben hozta létre a rettegett SZAVAK-ot, a CIA és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad segítségével. Az olajjövedelmek a sahot az amerikai hadiipar egyik legfontosabb vásárlójává tették, miközben Washington a szovjet befolyás elleni bástyává emelte őt.

Pahlavi 1963-ban indította meg széleskörű reformját, a Fehér Forradalmat, egyúttal szavazati jogot adott a nőknek, amivel kivívta a síita vallási vezetők haragját, s gigantikus modernizációs programot indított el az iparban. A nagy gazdasági hatalmak sorban álltak Teheránban, hogy haszonélvezői legyenek az olajmannának, miközben szemet hunytak az önkényuralom felett.

A teheráni Sepah Tér (1946. április 20.)

A teheráni (Saadabad) Fehér Palota, a fotó 1953 augusztusában, néhány nappal a nacionalista Mohamed Moszadek iráni kormányfő megbuktatását követően készült

Autók, hintók és gyalogosok Teherán egyik forgalmas kereszteződésében

Ferdowsi sugárút, Teherán (1946. április 20.)

Iráni nők csador nélkül. A csadort még az első Pahlavi, Reza Pahlavi sah 1936-ban tiltotta be, mivel összeférhetetlennek tartotta a modernizációval kapcsolatos célkitűzéseivel

Iráni életképek

Szoraja iráni királyné, Mohammad Reza Pahlavi második felesége, mellette Emilio Schuberth olasz divattervező

Gina Lollobrigida és férje, Milko Skofic iráni sportolók társaságában (1963. május 20.)

A sah és felesége Winston Churchill brit miniszterelnök mellett londoni látogatásuk alkalmával

Gyalogosátkelő Teheránban (1970. június 16.)