HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) HItler (2) Hitler (7) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2015. július 22. editors 7 komment

10 tény a csók kultúrtörténetéről

csok_2.jpg

1. A kutatók megosztottak a csók eredetét illetően. Az egyik tábor szerint a csókolózás szokása valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak, az antropológusok másik csoportja szerint azonban egy ösztönös cselekedetről van szó.

2. A legkorábbi, csókolózáshoz hasonló tevékenységről, az orrok egymáshoz dörzsöléséről tudósító szövegek az i. e. 1500 környékén, Indiában keletkezett védikus irodalomból származnak. Az i. e. 8-9. századra datálható hindu eposzban, a Mahábháratában már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a Kámaszútra pedig már egy egész fejezetet szentelt a csókfajták leírásának.

3. A csók nem csak Indiában volt ismert. Hérodotosz, az. i. e. 5. században élt görög történetíró megemlékezett róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözölték az azonos társadalmi rétegbe tartozó, arcra adott csókkal pedig a náluk alacsonyabb rangú társaikat.

4. A csókolózás elterjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az Indiát i. e. 326-ban elfoglaló Nagy Sándor hadseregének tagjai vezérük i. e. 323-ben bekövetkezett halála után szétszéledtek a világban, így rajtuk keresztül számos kultúra megismerhette a szokást.

5. A csókolózást Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom lakói háromfajta csóktípust is ismertek: az arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkakat érintették össze a felek, a savium pedig a csók legszenvedélyesebb formája volt. Az esküvői csók szokása is a római időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a párok házassági szándék bejelentésekor váltottak egy szenvedélyes csókot egymással.

6. A középkori Európában az emberek társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szerint adtak csókot egymásnak. Az azonos rétegből kikerülők - függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők voltak - a szájukat érintették össze. Minél távolabb csókoltak meg azonban valakit a szájától, annál nagyobb volt a két ember közötti társadalmi különbség. Mivel a középkorban a társadalom többsége írástudatlan volt, aláírás helyett sokan egy X betűvel, valamint egy arra nyomott csókkal hitelesítették a dokumentumokat.

7. A 17. század második felétől a csókot más gesztusok kezdték felváltani, mint például a meghajlás, a pukedlizés és a kalap megemelése. Angliában a csók kiszorulásához az 1665-os londoni pestisjárvány kiváltotta félelem is nagyban hozzájárult.

8. A filmtörténetben elsőként May Irwin és John Rice csókolta meg egymást az 1896-os A csók című némafilmben. A jelenet hatalmas botrányt okozott.

9. Számos csendes-óceáni szigeteken élő törzs mellett többek között a bolíviai sirionó indiánok és a szomáliak is csak az európaiak megjelenésével ismerték meg a csókot. 1897-ben Paul d'Enjoy antropológus feljegyezte, hogy az ajakra adott csók számos ázsiai kultúrában az undor jelének, sőt, a "kannibalizmus egyik formájának" számít.

10. Ázsia egyes területein még a 20. században is megbotránkozást keltett egy nyilvános csók. 1924-ben Auguste Rodin A csók című szobrának bronz reprodukcióját csak egy kis szobában, bambusszal eltakarva állították ki Tokióban.

blog-onpromo_15nyar.jpg

20.század csókolódzás 10 tény

A bejegyzés trackback címe:

https://mult-kor.blog.hu/api/trackback/id/tr747647596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.07.23. 10:13:44

Bár nem vagyok antropológus, de szerintem a csóknak nincs sok köze a megrágott étel szájból-szájba történő átadásának.

+1: a szocialista vezetők szájra adott csókja egymást testvérnek történő elfogadásának jó példája. (Bár mai szemmel elég furcsa szokás volt...)

Holle anyó 2015.07.24. 07:58:52

@kugi: Akkori szemmel is okádék volt, forgott tőle a gyomrunk.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.07.24. 10:21:19

@Holle anyó: Igazad van, a normális emberek számára akkor is visszataszító dolog volt.

MaCS_70 2015.07.24. 15:27:53

@kugi: Ebben nagy szerepe volt annak az orosz hagyománynak, mely szerint a nyelves csók a barátságot jelképezi -- a nagy hidegben így osztod meg a másikkal a tested melegét.

MaCS

tutajoss 2015.07.24. 23:00:30

@MaCS_70: Hámá bocs, de a test meleg átadásához azért egy nyelv igen kis felületet képvisel.Ennél már sokkal okosabb az egész testet egy másik testtel meztelenül szorosan összefektetni /hőleadás-hőfelvétel/....ahogy a gyakorlatban is alkalmazták a fagyásos vagy kihűlt embereknél statim esetekben, ha nem volt más megoldás.

MaCS_70 2015.07.27. 17:26:03

@tutajoss: Mondottam: jelképezi. Nem így melegítették egymást, így fejezték ki a belsőséges barátságot. A szájból hidegben távozó pára a meleget mutatja, ezt a meleget osztották meg egymással -- JELKÉPESEN.

MaCS

Bicepsz Elek77 2015.08.30. 01:12:33

Az oroszoknal maradt legtovabb ez a szokas, de Gorbacsov ota ez visszaszoruloban van. Ok sem nyelves, hanem egy 3-as csokot adtak.
Volt a kozepkorban huberes-i csok is(amikor a huberur befogadta a huberest). Ez az olasz maffianal is megmaradt a beavatasokon, illetve a ki kit es hogyan csokol meg es ki megy oda ahhoz, aki varja.
A japanoknal peldaul meg a kezfogas is egy gusztustalan dolog, Europaban meg ugye ezzel ellenoriztek, hogy xy nem rejteget-e tort.
India/Arabia egyes reszein viszont a noi-ferfi csokolozast tartjak undoritonak(marmint persze a nyelveset).
Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása