Egyesek szerint a női egyenjogúság szimbóluma, mások viszont az ördög művét látják benne. Az emberiség története során a forró szénnel hevített lótrágya combok közé helyezésétől kezdve az állati bőrből vagy bélből készült óvszereken át a fájdalmasan felhelyezhető méhszájsapkákig számos fogamzásgátló módszert próbált ki, a 20. századra pedig eljutott a terhességet hormonális úton meggátló pirulák feltalálásáig. 55 évvel ezelőtt, 1960 augusztusában került ki az illinois-i Skokie polcaira a világ első szájon át bevehető fogamzásgátló tablettája, az Enovid.

1951-ben Carl Djerassi osztrák származású amerikai kémikus állított elő elsőként szájon át bevehető mesterséges hormonkészítményt. Közben Gregory Pincus biokémikus és John Rock nőgyógyász vezetésével egy másik kutatócsoport is megkezdte egy hasonló tabletta előállítását. Készítményüket először csak állatokon tesztelték, majd 1956-ban már embereken is kipróbálták.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 1957-ben engedélyezte az Enovidnak elnevezett készítmény menstruációs panaszok esetén történő alkalmazását. Mindenki tisztában volt vele azonban, hogy beszedésük célja nem minden esetben a menstruációs zavarok megszüntetése. Erre utal az is, hogy Amerikában a felekezetek közötti megbékélés jegyében egy katolikus pap, egy rabbi és egy protestáns lelkész is elítélte a tabletta fogamzásgátlóként való használatát. Ennek ellenére 1960-ig - a visszafogott becslések szerint is - mintegy félmillió nő szedte a készítményt terhesség-megelőzés céljából.

Az amerikai hatóságok 1960. május 9-én engedélyezték a pirula fogamzásgátlóként történő piacra dobását. A 60-as években sokan a tablettát tették felelőssége a szexuális forradalom kibontakozásáért. A feministák a készítmény minél szélesebb körben történő engedélyezéséért küzdött, az egyház azonban hevesen ellenezte a gyógyszer alkalmazását. VI. Pál pápa 1968-ban adta ki Humanae vitae kezdetű enciklikájában bűnnek nyilvánította a gyermekáldás elleni hormonális védekezést.