A brit Nemzeti Levéltár titkosítás alól a napokban feloldott iratainak köszönhetően kiderült, hogyan vallotta be egy szovjet kém az MI5 és az FBI ügynökeinek a Wormwood Scrubs börtönben tartott kihallgatások során, hogy milyen technikákkal dolgoztak a szovjet titkos ügynökök. A korábban szigorúan titkosnak minősített iratok – mintha csak egy John le Carré-regényben olvasnánk – rávilágítanak, hogy egy, a brit atomfegyver-kutatási programba beépített tégla hogyan kapott instrukciókat a feletteseitől.
A dokumentumok központi alakja Dr. Klaus Fuchs atomtudós, aki felmérhetetlen károkat okozott nyugati világnak azzal, hogy mind a Manhattan-tervről, mind a brit atomprojektről szivárogtatott titkos információkat a szovjeteknek. Fuchsot 1950-ben – amikor kiderült, hogy az első atombombákkal kapcsolatos adatokat adott át a szovjeteknek – az Official Secrets Act (hivatali titkokra vonatkozó) törvény megsértéséért 14 éves börtönbüntetésre ítélték.
Az MI5 munkatársai által a börtönben tartott kihallgatások során Fuchs elárulta, hogy kémfőnökei utasítása szerint egy férfimagazint kellett átdobnia egy délnyugat-londoni Kew kerületben található kert kerítésén, ha kapcsolatba szeretett volna lépni velük. Elárulta azt is, hogy egy teniszlabdát kellett magánál hordania, amikor a kapcsolattartójával találkozott, aki egy pár kesztyűt kellett viseljen, és egy másik párat pedig magánál kellett tartson, hogy ennek segítségével Fuchs felismerhesse.
Jim Skardon, az MI5 vizsgálótisztje lejegyezte, hogy a kihallgatás egy pontján Fuchs elé rakott egy térképet Kew kertvárosi részéről, és a férfi három olyan pontra mutatott rá a térképen, amely érdekelheti a hírszerzést. Fuchs bejelölt egy, a Stanmore Road és a Kew Road sarkán álló házat, amelynek a kertje a Stanmore Roadon volt. A férfi elmondása szerint az itt az úttal párhuzamosan fekvő négy fából a második és harmadik közé kellett bedobnia a Men Only nevű magazint, amelynek tizedik oldalán szerepeltek a tervezett találkozók meghiúsulása esetén esedékes „randevúkkal” kapcsolatos javaslatok.
Amikor bedobta a magazint a kertbe, egy jelet kellett elhelyezzen egy Holmesdale Road északi részén található, az út keleti végén álló fával szemben fekvő kerítésen. Ily módon jelezhette a Stanmore Road-i házban lakó munkatársának, hogy új „küldeménye” érkezett. Ha Fuchs úgy ítélte meg, hogy egy találkozó – bármilyen okból – veszélyes lenne, két, a Kew Gardens vasútállomásnál, a buszmegálló közelében található bolt között kellett krétával egy jelet felrajzolnia. Bár Skardon kinyomozta, hogy kik lakják a Kew Road-i házat, a dokumentumokból nem derülnek ki az ügynökök nevei.
Fuchs kihallgatóinak azt is elmondta, hogy amikor 1946-ban visszatért Angliába, a kapcsolattartóját egy zsinórral átkötött könyvcsomagról kellett felismernie, nála pedig egy Life magazinnak kellett lennie. Fuchs azt is elárulta, hogy Jurgen Kuczynski, a Berlini Egyetem professzora, valamint az észak-londoni Hampsteadben élő Hannah Klopstech szervezte be. A Hannah Klopstechhel való találkozóján az észak-londoni Wood Greenben található Nags Head pubban egy Tribune-nal a kezében egy padra kellett leülnie, amely előtt egy asztalt állt, míg Klopstechnek egy vörös könyvet kellett a kezében tartania.
Az 1933-ban a nácik elől az Egyesült Királyságba menekülő Fuchsot végül 1959-ben kiengedték a börtönből, és egyúttal brit állampolgárságától is megfosztották. Az NDK-ba emigrált, és ott is halt meg 1988-ban.
