Múlt-kor

Hazaért a délkelet-angliai Hove városába Bernard Jordan, miután néhány nappal ezelőtt megszökött az idősek otthonából, hogy ott lehessen a normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából rendezett franciaországi ünnepségeken. A 89 éves férfi hősnek kijáró fogadtatásban részesült - írta a The Daily Telegraph.

Jordant eltiltották az utazástól, a veterán azonban kijátszotta őket, és múlt hét csütörtök reggel elhagyta a Hove városában lévő otthont. Esőkabátot viselt, alatta pedig kitüntetéseit.

Az otthon még este értesítette a rendőrséget, amely átfésülte az egész környéket, valamint érdeklődött a kórházaknál, a busz- és a taxitársaságoknál is - hiába. Késő este az idősotthon telefonhívást kapott a szomszédos Brightonból, egy némileg fiatalabb veterántól. Kiderült, hogy a "szökevény" régi bajtársaival együtt buszra szállt Franciaország felé, hogy ott lehessen a partraszállás évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

A férfi azóta előkerült, s mint fogalmazott: kimerült az utazástól, de örül, hogy betartotta ígéretét. "Nagyszerű volt, jól éreztem magam. Minden férfi és nő hős, aki részt vett 70 évvel ezelőtt azon a napon, főleg azok, akik már nem térhettek haza" - nyilatkozta a veterán.

Hogyan zajlottak a normandiai partraszállás előkészületei?

Az első audiokazetták lejátszására alkalmas sétálómagnót - ismertebb nevén walkmant - 1979-ben dobták piacra Japánban.

A középkori erődítmények lépcsőfokai között más méretűeket is elhelyeztek. Ezen lépcsőfokok magassága és mélysége eltérő volt, így a gyors iramban feltörekvő behatoló gyakran felbukott.

Napóleon katonái fogyasztottak először rendszeresen és nagy mennyiségben konzervételeket.

Nem mindennapi turistaszenzációval rukkolt elő York: az angliai város múzeuma "viking sprayt" kínál a látogatóknak, akik így testközelből érezhetik át, milyen volt vikingnek lenni a középkorban.

Az Anglia északkeleti részén található települést 866-ban foglalták el a vikingek és tették britanniai birtokaik központjává. A vikingek uralma idején Jorvik forgalmas kikötőváros és az észak-európai kereskedő-útvonalak egyik csomópontja lett. Az utolsó jorviki uralkodót, Véresfejszéjű Eriket Eadred szász király űzte el 954-ben, aki Northumbriát beolvasztotta növekvő angolszász birodalmába. A város neve ezek után fokozatosan Yorkra rövidült.

Bár a skandináv hódítás óta több mint ezer év telt el, York gondosan ápolja viking örökségét. A JORVIK Viking Központ az elmúlt három évtizedben több mint 17 millió látogatót fogadott, számos régészeti emléket őriz és évente nagyszabású viking fesztivált rendez. Alapításának (1984) 30. évfordulójára időzítve a látogatóközpont szakértői a Visit Yorkkal és tudósokkal karöltve egy "viking illatszert" dobott "piacra". A találóan csak Északi Erőnek nevezett termékben a Visit York honlapján megjelent ismertetés szerint mindazok az aromák összesűrűsödnek, amelyekkel egy viking harcos nap mint nap találkozhatott.

A kutatók ebben a jó illatokat (fenyő, tengervíz, gyümölcsök, dió) vegyítették a kevésbé kellemes szagokkal (vér/alvadt vér, iszap, emberi veríték, felégetett házak füstje). Azt egyelőre nem tudni, hogy dezodorként lehet-e besorolni a "hamisítatlan" viking szagot kínáló terméket, mindenesetre innovatív jelenség az illatszerek piacán - és a hírek szerint elég jól fogy.

A világtörténelem legnagyobb partraszállási hadművelete a második világháborúban a német megszállás alatt álló Normandiában zajlott, ahol az angolszász szövetségesek megnyitották a második frontot. 1944. június 6-án éjjel először bombázógépek próbálták megtisztítani a terepet, majd hajnalban több mint húszezer ejtőernyőst dobtak le a német vonalak mögött, a több órás össztüzet követően reggel hét órakor pedig megkezdődött maga a partraszállás, amely során csak az első napon 156 ezer angolszász katona lépett az európai kontinensre. Az eseményeket több fotóriporter (többek között a magyar származású Robert Capa) is igyekezett megörökíteni. Most Peter Macdiarmid képeit mutatjuk be, amelyek a kiindulási bázisként szolgáló angliai helyszínek mellett a szövetséges csapatok által már megszállt normandiai partvidéket ábrázolják.

A délnyugat-angliai Weymouth kisváros kikötőjében várakozó szövetséges erők

Weymouth kikötője napjainkban

Az angliai Moreton-in-Marsh főutcája lőszerraktárrá vált. A kép 1944 májusában készült

Moreton-in-Marsh főutcáját ma kocsik lepik el

A franciaországi Saint-Aubin-sur-Mernél a brit haditengerészet 4. különleges gyalogos dandárjának tagja gázol a part felé

Ma már csendes a tenger nyugat felől

A 3. kanadai gyaloghadosztály csapatai Bernières-sur-Mer partjainál 1944. június 6-án

A 340 kanadai katona életét követelő tengerparton ma már víkendházak állnak

 Meleg fogadtatás Sainte-Mère-Église-ben

Ugyanaz az utcasarok ma

Amerikai katonák Sainte-Marie-du-Mont francia falunál 1944. június 12-én

 Kísérteties hasonlóság 70 évvel később

Amerikai katonák Saint-Lô romjai mellett

Ma már csak egy tábla őrzi emléküket

Egy kanadai katona irányítja a forgalmat Bernières-sur-Merben. A falu tengerpartján 14 ezer kanadai katona lépett a szárazföldre

Lenyűgözően szép templomát ma már nem bombák, hanem a moha fenyegeti

Egy alig három perces, fantasztikus videóban sűrűsödik össze a női portréfestészet félévezredes története, köztük olyan alkotásokkal, mint a világhírű Mona Lisa, a Hölgy hermelinnel, illetve Manet, Rubens, Renoir, Matisse, Dali vagy éppen Picasso ismert művei. A videó nem új, de mi csak most bukkantunk rá.

A képek teljes listája itt érhető el, a videó készítőjének YouTube-csatornája pedig itt

Az első világháborúban minden tíz, 18 és 20 év közötti francia férfi közül három életét vesztette a harcokban.

Franklin Delano Rooseveltet 11 korábbi amerikai elnökhöz fűzték – vér szerinti vagy házasság révén létrejött – rokoni szálak.

A perui ezüstbányákban dolgozó indiánok gyakran kokában kérték a fizetségüket a spanyoloktól.

Az első világháborús francia hadsereg lovashadosztályában szolgáló egyik vikomt gyűjteményében lapultak azok az itt látható, üveglemezre készített fotók, amelyeket egy ismeretlen fotográfus készített, s amelyeket eddig sehol nem publikáltak. A fekete-fehér felvételeken megelevenednek a lövészárok-hadviselés megpróbáltatásai, a katonák mindennapjai, de láthatók a harcok pusztításainak nyomai, fotók a francia katonai vezetőkről vagy éppen a vonuló német hadifoglyokról.

Francia tüzértisztek a lövészárokban

Francia katona légvédelmi géppuskával céloz (Perthes les Hurlus, Kelet-Franciaország)

Lövészárok gránáttámadás után

Joseph Joffre tábornok a verduni csatában harcoló katonákat tüntet ki

Német hadifoglyok vonulása 1915 szeptemberében (Chalons en Champagne, Kelet-Franciaország)

Horatio Herbert Kitchener brit katonatiszt és Albert Baratier francia vezérezredes találkozása. A háttérben Joseph Joffre (Champagne)

Emile Eugene Belin vezérezredes megtekinti a frontot Arras (Észak-Franciaország) mellett

Kerékpáros alakulat Champagne-ban 1915. szeptember 22-én (Kelet-Franciaország)

Főzéshez készülődve (Kelet-Franciaország)

Francia katonák pózolnak kunyhójuk előtt (Lachalade, Kelet-Franciaország)

Ebéd Arras (Észak-Franciaország) mellett

A máglya készen állt. A szűz egy angol katonától kapott, két faágból összetákolt keresztet tett a ruhája alá, majd megkérte a jelen lévő papokat, tartsanak elé egy templomi feszületet is, hogy amíg él, azt lássa. A tűz lángra lobbant. A füstfelhőből még egy utolsó „Jézus” kiáltás hallatszott, aztán csend lett. A roeuni piactéren összegyűlt több ezres tömeg megrendülten figyelte a jelenetet. Jeanne d’Arc halott volt.

A százéves háború menetének megfordításában sorsdöntő szerepet játszó francia parasztlányt 1431. május 30-án végezték ki. Jeanne-t az angolbarát Pierre Cauchon beauvais-i püspök vezette egyházi bíróság eretnekség miatt ítélte halálra, miután nem volt hajlandó elismerni, hogy a hangok, amelyeket hall, nem isteni eredetűek. Halála után elszenesedett testét teljesen elégették, és hamvait a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák a mártír ereklyéinek összegyűjtését.

Jeanne 13 évesen hallotta először az égi hangokat. Később szentek szólították fel, hogy szabadítsa fel az angolok és szövetségeseik, a burgundiak által hónapok óta ostromolt Orléans-t, majd vezesse Reimsbe a francia trónörököst, hogy megkoronázhassák. 1429 júliusára mindkét jóslat beteljesült. A dauphin VII. Károly néven lett Franciaország királya. A csodatevő szüzet mindenki csodálta.

A hadiszerencse innentől kezdve azonban teljesen elpártolt Jeanne mellől. A burgundiak 1430 májusában elfogták, és mivel VII. Károly már inkább tehertételnek érezte a lányt, nem fizetett érte váltságdíjat. A szűz az angolok kezére került, akik pedig átadták az inkvizíciónak. Összesen 70 vádpontot hoztak fel ellene - a boszorkányságtól kezdve a lótolvajlásig -, de ezt végül 12-re csökkentették.

Talán tragikus halála is hozzájárult ahhoz, hogy Jeanne d’Arc legendás alakja több mint fél évezreddel halála után is tovább él. Jeanne d'Arc perét 1450-ben, VII. Károly utasítására felülvizsgálták és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. A katolikus egyház 1920-ban szentté avatta, Franciaországban pedig a szélsőjobboldaltól a szocialistákig szinte az összes politikai formáció példaképként tekint rá. Nevét még a feministák is zászlajukra tűzték, és többek között bort, sört, valamint öngyújtót is adtak már el a nevével. 

Borotválkozás közben (1959)

1. A történelem első lengyel pápája, a 2014. április 27-én szentté avatott II. János Pál pápa Szent Péter utódai közül a harmadik leghosszabb ideig, 26 évig, 5 hónapig és 17 napig vezette a katolikus egyházat.

2. A Karol Wojtyla néven született II. János Pál szentté avatására kevesebb mint tíz évvel halála után került sor. Ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.

3. A holland VI. Adorján pápa 1522-23-as regnálása után 455 évvel, 1978-ban – II. János Pál megválasztásával – került ismét nem olasz pápa az egyházfői székbe.

4. A katolikus egyház két csodatételt köt II. János Pál nevéhez. A francia Marie Simon-Pierre, valamint a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz is a pápa halála után, az egykori egyházfőhöz imádkozva gyógyult fel betegségéből.

5. Fiatalkorában Karol Wojtyla hobbijai közé tartozott a futball és a síelés, de a színészkedés, valamint a vers- és drámaírás sem állt távol a későbbi egyházfőtől.

6. Karol Wojtyla az ellenzéki mozgalmak támogatójaként nagy szerepet vállalt a kelet-európai kommunista rezsimek megbuktatásában.

7. Bár a pontos számot illetően vannak eltérések, a források egyöntetűen arról számolnak be, hogy Karol Wojtyla legalább 10 nyelven beszélt. Munka előtt minden reggel öt nyelven olvasott újságokat.

8. Karol Wojtyla pápasága alatt a világ 129 országában járt. Utazásai során több mint egymillió kilométert tett meg, többet, mint bármelyik pápa a történelemben.

9. II. János Pál a vallásközi párbeszéd híveként többek között – a pápák közül elsőként – egy mecsetbe és egy zsinagógába is ellátogatott, a zsidóságot pedig nyilvánosan megkövette az antiszemitizmus bűneiért.

10. Bár II. János Pál súlyosan megsérült az ellene Mehmet Ali Agca török terrorista által 1981-ben elkövetett merényletkísérletben, az egyházfő megbocsátott az elkövetőnek.

A skalpra az indiánok értékes hadizsákmányként tekintettek, mert úgy hitték, hogy annak tulajdonosa megszerzi legyőzött ellenfelének erejét.

Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök saját bevallása szerint naponta legalább egy gombóc fagylaltot elfogyasztott.

A második világháború utáni nyugatnémet hírszerzés és kémelhárítás állományának körülbelül 10 százaléka korábban a Harmadik Birodalom rettegett szervezetében, az SS-ben szolgált.