Múlt-kor

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke.

Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, ettől kezdve egy rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra osztogatta szét örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton.

Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.

Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét - ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta - ezért a gyermekek és a diákok védőszentje is.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda így szól: élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, s Magyarországon Kecskemét városának.

Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, így például Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Szent Miklós "ökumenikus" szent, amennyiben segített zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.

A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja.) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. A német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen volt Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a nálunk is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása hazánkban a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra, a falvakba ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a magyar parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.

A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó. Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján.

"Minden gép zárjon össze… kényszerleszállást kell végrehajtanunk a tengeren, esetleg a szárazföldön… amikor az első gépben kevesebb mint 10 gallon üzemanyag marad, mindannyian landolni fogunk" - hallhatták a zavaros üzenetet 1945. december 5-én délután 6 óra 20 perckor a Fort Lauderdale-i katonai bázis légiirányító központjának munkatársai.

A kétségbeesett utasítást a négy órával korábban öt TBM Avenger típusú torpedóbombázóval felszálló 19-es repülőraj parancsnoka, Charles C. Taylor hadnagy küldte pilótatársainak, ám mindhiába: a háromórásra tervezett hadgyakorlat tragédiába torkollott. A repülőgépek nyomtalanul eltűntek. Az esetet a Bermuda-háromszög egyik legnagyobb rejtélyeként tartják számon.

A katasztrófa annak ellenére következett be, hogy a küldetés megfelelően elő volt készítve. Az üzemanyagtartályok tele voltak, a műszerek pedig kifogástalanul működtek. Az időre sem lehetett panasz: a floridai Fort Lauderdale-ben ragyogóan tűzött a nap.

Taylor hadnagy azonban már mintegy másfél órával a felszállás után jelezte, hogy mindkét iránytűje meghibásodott, és fogalma sincs, hogy hol lehetnek. A repülőraj vezetője tájékozódó képessége elvesztése ellenére sem adta át a parancsnoki pálcát társainak, akik – vele ellentétben – feltételezhetően tisztában voltak azzal, hogy merre járhatnak.

Az utolsó elkapott rádióüzenet idején a repülőraj feltételezhetően a Bahamáktól északra, és a floridai partoktól keletre járt, ahol pocsék időjárási körülményekkel szembesültek. Mivel fogytán volt az üzemanyag, Taylor hadnagy úgy döntött, a hatalmas vihar és az óriási széllökések, valamint a sötétség ellenére kényszerleszállást hajtanak végre a háborgó tengeren. Ez gyakorlatilag egyenlő volt az öngyilkossággal.

A mentésre nem sokkal fél 8 előtt kiküldött Martin Mariner típusú hidroplán a repülőrajhoz hasonlóan nyomtalanul eltűnt. A következő napokban több száz hajó és repülő közel 250 ezer négyzetmérföldet vizsgált át Atlanti-óceánon és a Mexikói-öbölben, de sem a 27 áldozatot, sem a roncsokat nem találták meg.

A videót itt találtuk, az ötletgazda Cut honlapja pedig innen érhető el

1. A történelem során kalózkodásra javarészt férfiak adták a fejüket, de akad néhány kivétel is. Az első jelentős női kalóz, Teuta illír királynő az i. e. 3. században riogatta csapataival az adriai hajókat, és még a rómaiakkal is szembeszállt.

2. Bár a viking mondákban számos női kalóz felbukkan, alakjuk valószínűleg csak az északi mesélők élénk fantáziájának szüleménye.

3. Miután VI. Fülöp francia király kivégeztette a férjét, Jeanne de Belleville francia nemesasszony kalóznak állt, és a legenda szerint feketére festett vitorlásaival fosztogatta Fülöp hajóit.

4. Az apja nyomdokain járva halászokat megadóztató, 16. században élt, bizonyítottan létezett ír Grace O’Malley kalóznő az ír folklór egyik legendás alakja.

5. A feltételezhetően kitalált történet szerint a 17. században élt vörös hajú karib-tengeri kalóznő, Jacquotte Delahaye megrendezte a saját halálát, hogy megszabaduljon üldözőitől.

6. Ingela Gathenhielm férjével együtt XII. Károly svéd király szolgálatában fosztogatta az ellenséges hajókat a nagy északi háborúban, majd hitvese halála után (1718) a kalózok vezére lett.

7. Anne Bonnyt és Mary Readet, a legendás Calico Jack szolgálatába álló, magukat férfinek kiadó kalóznőket 1720-ban csak azért nem akasztották fel, mert kiderült, terhesek.

8. Az egykori prostituált, a kínai hajók tucatjait elsüllyesztő Csen Ji-sao a 19. század elején egyes becslések szerint akár 80 ezres kalózseregnek is parancsolhatott.

9. Sadie Farrell, a 19. századi New York-i rablóvezér, akinek egy riválisa leharapta a fülét, 1869-ben hónapokon át tartotta rettegésben a Hudson és a Harlem folyó menti falvak lakóit.

10. A 1920-as évek elején Kelet-Kína falvait fosztogató, a fiatal nőket rabszolgának eladó szépséges Lo Hon-csót a legkegyetlenebb kínai kalózként tartják számon.

A Kr. e. 4-5. században megjelenő katapultot az ókori görög tudós, Arkhimédész tökéletesítette és pontosította.

Olaszországban ma már régészeti lelettel is leróható az adó.

A legenda szerint a Kr. e. 23. században élt II. Pepi egyiptomi fáraó mellett mindig állt egy meztelen, mézzel bekent szolga, hogy a legyek ne az uralkodóra szálljanak.

1. A jászok egy indoiráni nyelvű nép, nevük a Belső-Ázsiában élt, kelet-iráni nyelvű ásziktól ered, rokonaik pedig a kaukázusi Oszétiában élő oszétok.

2. Hajdanán a jászok voltak Európa legdrágább katonái: a Római Birodalom egyes provinciáinak határait és Bizáncot is ők védték.

3. A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg, 1239 tavaszán IV. Béla király (1235-1270) a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket.

4. A hatalmas állatsereglettel rendelkező nomádok számára ideális szálláshelyet jelentett a szinte lakatlan Alföld, viszont sok gonddal járt beilleszkedésük a keresztény magyarság soraiba.

5. A jászok - a székelyekhez vagy a szászokhoz hasonlóan - székekbe szerveződtek, amelyek ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a vármegyék. A jászok kapitányokat választottak, legfőbb bírájuk pedig a nádor volt.

6. A magyarországi jász etnikai csoport máig egyetlen nyelvemléke az 1957-ben felfedezett, 1422-ből származó kétnyelvű, jász-latin szójegyzék, amely mintegy 40 névszót, köszöntési formulát és birtokos névmást tartalmaz.

7. Miután a törököt kiűzték Magyarországról, I. Lipót (1657-1705) eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe a jászok nem nyugodtak bele, ezért úgy döntöttek, hogy szabadságukat saját pénzükön vásárolják vissza.

8. Mária Terézia királynő (1740-1780) 1745. május 6-án írta alá a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról (redemptio vagy redemció) szóló okmányt.

9. A jászok jelképének tartott, letelepedésük óta őrzött Lehel kürtje a Szent Korona mellett az egyetlen méltóságjelvényként tisztelt tárgy hazánkban.

10. A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jászkun kerület önmegváltása 250. évfordulója alkalmából. Ezt követően született meg Gaál Áron költő tollából a jászok himnusza is.

 A Sierra Leone felé tartó HMS Alcantara fedélzetén varrógépén a hajó jelzőzászlaját javítja meg a Royal Navy tengerésze 1942-ben

 A kongói Gomából menekülő asszony gyermekével 2008-ban

2008-ban Carlos Orjuela tűzvezető őrmester a maga 31 évével az egyik legidősebb tengerészgyalogos volt egységében az afganisztáni Garmsirban szolgáló amerikaiak között

Amerikai kiképző őrmester fenyít Parris Islanden 1970-ben, Az amerikai tengerészgyalogság évente 17 ezer újoncot képez ki.

Közel százezren tiltakoztak 1967. október 21-én Washingtonban a vietnami háború ellen. A képen az egyik tiltakozó virágot "nyújt át" a katonáknak

 Raymond Hubbard iraki veterán gyermekeivel fénykardozik Wisconsin államban

Alekszej Jeremenko ellentámadásra indul katonáival az ukrán fronton 1941-ben. A szovjet tiszt a fotó elkészülte után néhány perccel életét vesztette

 A Fatah palesztin szervezet gyerekkatonái egyik halott társukat kísérik utolsó útjára 2002-ben

Egy asszony és gyermeke a washingtoni Vietnam Veterans Memorialnál 1986-ban. A falon 58,272, a vietnami háborúban (1955-1975) elhunyt vagy eltűnt katona neve olvasható

Fiatal lányok az izraeli hadseregben 2004-ben. Mint közismert, a zsidó államban a sorkatonai szolgálatra a nőket is behívják.

 Nők dolgoznak egy repülőgép-összeszerelő üzemben

 Orosz partizánnő 1942-ben

 Orosz katonák a keleti fronton 1941-ben

 Helikopterrel emelik ki egy amerikai ejtőernyős holttestét a kambodzsai határ mellett 1966-ban

Az állítólag anyját és tanárát is hidegvérrel megölő, "Kis Tigrisnek" becézett gyerekkatona pózol a fotósnak 1968-ban

Izraelbe hazatérő egykori túsz családja körében. 1976. július 4-én szabadította ki az Izraeli Védelmi Erők az ugandai Kampala repülőterén őrzött 102 túszt, akiket korábban palesztin és német terroristák ejtettek foglyul egy francia utasszállító eltérítése során

 Az USCGC Spencer elsüllyeszt egy német tengeralattjárót 1943-ban

Ausztrál katonák szállnak hajóra 1916-ban

 Gerillák az 1978-as nicaraguai forradalomban

Japán támadás a csatahajósor ellen Pearl Harborban

Ha létezne csimpánz történelemkönyv, 1961. november 29. valószínűleg külön fejezetet kapna benne mint a csimpánzság történetének egyik legfontosabb napja. A majomfaj Enos névre keresztelt tagja ugyanis ekkor kerülte meg a Földet a Mercury-Atlas 5 rakéta fedélzetén, ezzel pedig az első élőlény lett, amely amerikai színekben Föld körüli pályára állt.

Az Egyesült Államok 1959-ben azzal a céllal indította el a Mercury-programot, hogy Föld körüli pályára küldje első űrhajósát, lehetőleg még a szovjetek előtt. A kísérletek azonban lassan haladtak, 1961 áprilisában és augusztusában pedig két szovjet űrhajós, Jurij Gagarin és German Tyitov is megkerülte űrhajóján a Földet. Az amerikaiak innentől kezdve lépéskényszerben voltak, ha nem akartak behozhatatlan hátrányba kerülni az űrversenyben. Bár az első három Mercury-Atlas típusú rakétájuk közül kettő is nem sokkal a kilövése után felrobbant, a negyedik 1961. szeptember 13-án már sikeresen tett egy kört a Föld körül.

Az amerikaiak azonban még ekkor sem mertek emberrel kísérletezni, és egy ötödik rakéta kilövése mellett döntöttek, ezúttal már Enosszal a fedélzetén. A csimpánzt mintegy 1250 óra tanulással a háta mögött, három nappal a Mercury-Atlas 5 kilövése előtt választották ki a feladatra. Enos karrierje csúcsára ért.

Bár a NASA szakemberei előzetesen úgy tervezték, hogy a csimpánz három kört fog tenni a Föld körül űrhajóval, a felmerülő technikai problémák miatt végül két kör után úgy döntöttek, lehozzák a rakétát. Az űrhajó végül 181 perccel a felszállást követően, a Bermudáktól délre landolt az Atlanti-óceánon. Enos nem sokkal élte túl történelmi tettét. 1962. november 4-én, vérhasban pusztult el.

Az amerikaiak közül végül elsőként John Glenn kerülte meg a Földet 1962. február 20-án, Friendship-7 névre keresztelt űrhajójával. Az anekdota szerint az utazás után Kennedy elnök lánya, Caroline csak annyit kérdezett tőle: „Hol van a majom?”

Mielőtt az Egyesült Államok negyvenedik elnöke lett, Ronald Reagan - középiskolás és főiskolai évei alatt - életmentőként 77 embert mentett meg a vízbefulladástól.

Az USA egyik utolsó polgárháborús özvegye 2003-ban hunyt el.

A szeletelt kenyeret 1928-ban kezdték árulni az Egyesült Államokban.

1. Észak- és Dél-Korea hivatalosan még ma is hadban áll egymással, mivel a két ország közötti háború 1953-ban csak fegyverszünettel zárult le.

2. Bár 1955-ben az önellátást és teljes függetlenséget célul kitűző ún. dzsucse lett Észak-Korea hivatalos ideológiája, az ország folyamatosan Kína és a Szovjetunió gazdasági támogatására kényszerült.

3. Az 1960-as évektől már csak „nagy vezérként” emlegetett Kim Ir Szen április 15-ei születésnapja az ország elsőszámú ünnepe lett. Az országban 1970-től tűntek fel a Kim Ir Szen-, később pedig a Kim Dzsongil- jelvények, amelyeket hivatalos eseményeken napjainkban is mindenkinek a szíve fölött kell viselnie.

4. A mesterséges elzártságban élő Észak-Korea 1965 óta nem tesz közzé részletes gazdasági terveket és statisztikát, szociális és demográfiai adatokat.

5. Az 1960-as évek közepétől kezdődő nagyszabású hadiipari és honvédelmi fejlesztés következtében Észak-Korea gazdasági fejlődése megtorpant, és az ország a 70-es évek végére fizetésképtelenné vált.

6. Kim Ir Szen dicsőítésére országszerte mintegy félezer szobrot emeltek. A legnagyobb, Phenjanban emelt szobor megközelítésekor kötelező egy virágcsokrot elhelyezni a talapzatnál. Az 1982-ban, Kim Ir Szen 70. születésnapjára Phenjanban felépített diadalív 25 500 fehér gránittömböt tartalmaz, mivel a vezér hetven év alatt ennyi napot élt meg.

7. Az 1990-es évek végén több országban diplomáciai bonyodalmat okozott, hogy a KNDK nagykövetei az „örökös elnöknek” nyilvánított, de halott Kim Ir Szen aláírásával ellátott megbízóleveleket kívántak átadni.

8. Észak-Koreában 1997 óta az évek múlását elsősorban Kim Ir Szen 1912-es születésnapjától számolják (Dzsucse-naptár).

9. 1968-ban az észak-koreai hadsereg megkísérelte megölni a dél-koreai elnököt. A sikertelen merényletben az egység 31 tagjából 29, valamint 26 dél-koreai és 4 amerikai állampolgár is életét vesztette.

10. Kim Dzsongil főtitkárrá választásakor, 1997-ben a pártközpont gépkocsijainak rendszámát 2.16-tal kezdődőre változtatták, utalva a „kedves vezető” február 16-ai születésnapjára.