HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) középkor (3) Középkor (24) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2013. augusztus 14. editors Szólj hozzá!

Rejtélyes motívumokból áll Észak-Amerika legrégebbi sziklarajza

barlang.jpg

Újfajta módszerrel azonosították a Coloradói Egyetem kutatói az eddig ismert legrégebbi petroglifát Észak-Amerikában, Nyugat-Nevada szikláin. A vizsgálatok szerint a rajzok legalább 10 500 évesek, de akár az is elképzelhető, hogy 14 800 évvel ezelőtt készültek a titokzatos alakzatok.
 
A Nevada állambeli Reno városától 55 kilométerre északkeletre lévő Winnemucca-tó mellett található faragványokat már évtizedek óta ismerik a szakemberek, azonban eddig nem ezeket a leleteket tekintették a legősibbeknek. A nagy mészkősziklákba nem embereket vagy állatokat karcoltak az ősi amerikaiak, s nem is a tenyérlenyomatukat hagyták az utókorra, hanem egy sor függőleges, láncszerű motívumot, s több kisebb vájatot véstek a falba.
 
A kutatók többféle módszer segítségével jutottak el a legújabb eredményre. Az egyik legérdekesebb az volt, amikor a most már teljesen kiszáradt tó egykori vízszintje alapján próbálták datálni a leleteket. A vizsgálatok szerint az őskorban 1200 méter tengerszint feletti magasságon állhatott a víztükör. Azonban még mielőtt a tó vize elkezdett volna észak felé elfolyni, a tó – ma már síkság – közepén álló szikladarab nem látszott ki a vízből, így értelemszerűen akkor még nem fértek hozzá, hogy kifaragják.
 
A mészkőből kicsapódó karbonát fehér rétege mutatta meg a tudósok számára az egykori legmagasabb vízállást; a vizsgálatok szerint a tó 11 ezer évvel ezelőtt tetőzhetett. A radiokarbonos vizsgálatok, illetve a szomszédos Piramis-tóból (Pyramid Lake) vett üledék geokémiai elemzései után arra a következtetésre jutottak, hogy maximum egy 14 800 éves időszak alatt voltak kitéve az alkotások a szabad levegőnek, s minimum 10 500 évesek lehetnek a titokzatos alakzatok.

A Winnemucca-medence petroglifái egyidősek lehetnek azokkal a megkövesedett emberi ürülékekkel, amelyeket az oregoni Paisley-barlangban találtak. Az ottani lelet mellett lovak és tevék csontjait is feltárták, az utóbbi állat maradványai azért is érdekesek, mivel 13 ezer évvel ezelőtt kihaltak az amerikai kontinensen.

A közelben, egy másik barlangban mintegy 70 évvel ezelőtt emberi maradványokat (hajat, csontokat) és ruházatot találtak, amelyeket a vizsgálatok 10 600 évesre becsültek. A mumifikálódott embert egyébként prémből készült és mocsári növényből szőtt ruhában, valamint mokaszinban temették el. Mindezidáig a közeli Long Lake melletti – egyébként a winnemuccaihoz kísértetiesen hasonlító – barlangi művészeti alkotásokról gondolták, hogy a legkorábbi észak-amerikai rajzok. A mellettük álló Mazama vulkán nagyjából 6700 évvel ezelőtt tört ki, valószínűleg nem sokkal azelőtt készíthették ezeket a barlangrajzokat.

„Fogalmunk sincs, mit jelenthetnek az ábrák” – mondták a feltárást végző kutatók. Néhányuk egy gyémántsorra emlékeztet, mások pedig egy fa lombkoronájára vagy a levél erezetére hasonlít.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

őskor barlangrajz Észak-Amerika

2013. augusztus 13. editors Szólj hozzá!

Amit tudnod kell a fagyiról

fagyi.jpg

1. A fagylalt legkorábbi ősének tekinthető, ám inkább sörbetszerű, gyümölcsöket, tejet, mézet és bort tartalmazó édességkülönlegességet több ezer évvel ezelőtt készítették Kínában.

2. A fagylalt az arabok és a perzsák közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba.

3. Az orvostudomány atyja, Hippokratész orvosságként ajánlotta a fagylaltot, mivel úgy vélte, élettel tölti meg a testnedveket.

4. Nagy Sándor csaták előtti élénkítő szerként alkalmazta mézből, gyümölcsökből és borból készült fagylaltszerű italkészítményét.

5. Bár a kézzel készített fagylalttölcsért legkorábban egy 1825-ös francia szakácskönyvben dokumentálták, annak tömeggyártása csak 1918-ban kezdődött az USA-ban.

6. A 18. és a 19. század fordulóján Európában sokféle összetevőt kipróbáltak a fagylaltkészítéshez, mint például a cukrozott narancsvirágot, a reszelt sajtot, vagy a zsemlemorzsát.

7. I. Károly (1625—1649) angol király kedvenc fagylaltja receptjét államtitoknak minősítette.

8. Egy New York-i kereskedő feljegyzése szerint George Washington 1790 nyarán hatalmas összeget, mintegy 200 (mai árakon több ezer) dollárt költött fagylaltra.

9. Thomas Jefferson – aki franciaországi tartózkodása idején ismerkedett meg a fagylaltkészítéssel – elnöksége alatt szolgáltak fel először fagylaltot egy fogadáson a Fehér Házban.

10. Az első fagylaltgyárat Jacob Fussell alapította 1851-ben Baltimore-ban.

További érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2013. augusztus 12. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

33.wBlogNagy.jpg

Az 1649 januárjában kivégzett I. Károly angol király olyannyira bolondult a sakkért, hogy a kivégzésére a sakktábláját is magával vitte.

Az ókori egyiptomiak - gyermeknemzés céljából - júliusban és augusztusban szeretkeztek a legtöbbet.

A keresztes hadjáratok során a nemesség és a papság ugyanolyan eséllyel halt meg a hiányos táplálkozás és a betegségek következtében, mint a fegyveres harcokban.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Középkor furcsa szokások

2013. augusztus 09. editors 122 komment

Sosem látott képek a német lövészárkokról

karty.jpg

Egy német fotós, Walter Kössler tartalékos tüzér több mint ezer fotót készített a német hadseregről az első világháborúban. A képeket időközben Amerikába kivándorolt leszármazottai őrizték meg, ám mindeddig nem került a nyilvánosság elé. A fényképész dédunokája, Dean Putney azonban most kiadta a soha nem látott képeket a sajtónak, s azt tervezi, hogy egy könyvben is megjelenteti.

A képek által bepillantást nyerhetünk a német hadsereg nagyrészt lövészárkokban töltött életéről: láthatunk mosolygó, kártyázó közlegényeket, letakart halottakat, pózoló, fürdő vagy éppen játékból egymással bunyózó katonákat.

A rendíthetetlen pacifista hírében álló Kössler egyébként építésznek tanult, amikor besorozták a németek. Légi fotósként elsősorban az volt a feladata, hogy feltérképezze az adott helyszíneket. Természetesen társairól is készített fotókat, amelyek a háború borzalmai mellett az apró örömöket is megörökítették.

halott_1.jpg

tolt.jpg

arok.jpg

poz.jpg

bunyo.jpg

fak.jpg

agyu.jpg

furdes.jpg

ark.jpg

drot.jpg

sot.jpg

kat.jpg

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

fotók 20.század Németország I. világháború

2013. augusztus 08. editors 1 komment

A brit történelem legóból

margaret.jpg

Margaret Thatcher a Downing Street 10-ben

Gyermekkora óta imád legózni James Pegrum. A brit férfi igazi megszállott, régóta foglalkozik azzal, hogy a népszerű építőjátékkal meséli el Nagy-Britannia történelmét, kezdve a Stonehenge-től a második világháborús eseményeken át egészen Margaret Thatcher brit kormányfő színrelépéséig. Íme az eredmény:

colossus.jpg

A Colossus, Alan Turing kódfejtő gépe a második világháborúból

stonehenge.jpgÉpül a Stonehenge

1666.jpgA nagy londoni tűzvész

nelson.jpgLord Nelson halála

spitfire.jpgEgy Spitfire

darwin.jpgDarwin partraszáll a Galapagos-szigeteken

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

játék Nagy-Britannia

2013. augusztus 07. editors Szólj hozzá!

Az íj örökre megváltoztatta az ősi kultúrákat

ij.jpg

Az íj és a nyílvessző lehetővé tette használóinak a lövedékek pontosabb és gyorsabb célba juttatását a korábbi hagyományos lándzsával szemben. Egy új elmélet szerint ez az innováció több volt technológiai forradalomnál, hiszen mély társadalmi következményekkel is járt.

A New York-i Egyetem biológusai által kiötlött ún. társadalmi-kényszer hipotézis magyarázatot ad a növekvő társadalmi egységre. Az elmélet szerint a hatékonyabb fegyverkezés biztonságot és egyfajta bizalmat adott, amely együttműködésre sarkallta a közösség tagjait. Mindez pedig lehetővé tette a közösség számára, hogy nagyobbra nőjön, tehát ezt követően nem csupán a családi viszony volt a fő kötelék. A csoportok közötti konfliktusokban pedig értelemszerűen a nagyobbak voltak előnyben, így a kevés tagot számláló közösségek lassan eltűntek.

Az Alabamai Egyetem régészei igazat adtak a kollégáknak, szerintük az íjat az amerikai kontinensen i. sz. 300-400 körül kezdték el alkalmazni. A nagyobb méretű lándzsákat tehát a kisméretű nyílvessző váltotta fel, azonban ez kezdetben távolról sem eredményezett társadalmi egységet. Ez az időszak az ohiói mesterséges temetődombokat létrehozó Hopewell-kultúra összeomlásának ideje.

A régészek szerint az íj növelte a "magányos" vadászok hatékonyságát, így nem volt szükségük a csoportra. A nagyobb közösségek széthullásának egyik oka maga a Hopewell-kultúra szétesése volt. Ám ez még mindig nem a történet vége: az összeomlás nyomában a térség lakossága valójában növekedésbe kezdett, s apró falvak bukkantak fel a völgyben, amelyek versengésbe kezdtek.

I. sz. 600 körül egy még hatásosabb nyílhegy bukkant fel a kontinens keleti felén, felváltva ezzel a régit. Ez hatalmas lökést adott a közösségeknek, amelyek egyre inkább a nagyobb méretű falvakba koncentrálódtak. Ezek a települések elkezdték palánkkal vagy árokkal körbevenni magukat, az elhunytak csontjai között pedig gyakran lehetett nyílhegyeket találni, ami azt jelzi, az új fegyvert már nem csupán vadászat során, hanem katonai célokra is használták.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az új társadalmi szerepek, amelyek a közösség védelmének szükségessége miatt alakultak ki, lefektették a társadalmi komplexitás növekedésének alapjait, amelynek csúcsán fokozatosan jelentek meg a helyi vezetők, akik a Mississippi menti városokat, mint például az illinoisi Cahokiát is irányították.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

társadalom fegyverek ókor íj

2013. augusztus 06. editors Szólj hozzá!

Szuperrészletes kép a mocsikák faláról

mocse.jpg

A Peru északi részén található, a mocsikák által épített Huaca de la Luna (Holdtemplom) vályogfalai bonyolult rajzokkal vannak tele, amelyek segítenek megmagyarázni a régió egykori lakóinak bonyolult hitvilágát és szokásait. A mocsikák dél-amerikai indiánok voltak, akik az Andok környékén, Peru észak-nyugati partvidékén az 1-7. század között leginkább a folyóvölgyek oázisaiban laktak.

A 300 és 800 között virágzó (majd ezután rejtélyesen eltűnő) mocsika vagy mocse birodalomban – a mai Trujillo körül – 15 ezren élhettek. A nép, amely istenei engesztelésére az emberáldozattól sem riadt vissza, nem volt fejletlenebb, mint a majdnem ezer esztendővel később élő inkák.

A 19 négyzetméteres fal a templom által közrefogott főtér egyik sarkában található, s a mocsikák spirituális életének jeleneteit ábrázolja, például az emberáldozást, felbukkan számtalan állat és néhány harcos, de a rajzok a mocsika mindennapokba is betekintést engednek. A 0,24 gigapixeles kép erre a linkre kattintva érhető el.

Fabio Amador több száz felvételt készített a falrészletről, majd ezeket a GigaPan Systems-szel feldolgozta. A régészek újabban szeretnek több gigapixeles képeket készíteni kutatásuk során, így sikerült feltérképezniük többek között egy paleolitikum kori lelőhelyet Franciaország délnyugati részén, illetve egy makedón kultikus helyet a görög Szamothraké szigetén.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

építészet indiánok Peru Középkor

2013. augusztus 05. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy....?

32blogNagy.jpg

A trafalgari győző, Nelson admirális tengeribetegségben szenvedett.


Grover Cleveland volt az Egyesült Államok egyetlen elnöke, akit két nem egymást követő ciklusra (1885-89; 1893-97) is megválasztottak.


A Tudor-kori Angliában gyakori volt, hogy a házakat az uralkodó iránti tiszteletből úgy építették, hogy felülről, utalva VIII. Henrik és I. Erzsébet uralkodókra, H vagy E betűt formázzanak.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2013. augusztus 02. editors Szólj hozzá!

Így vakációzott Ford, Firestone és Edison

vakacio1.jpg

Közel száz évvel ezelőtt Amerika legfőbb nagyvállalatainak milliárdos vezetői egy közös, autókempinges kiruccanást szerveztek, amely során felfedezték az Egyesült Államokat. Az út közben készült képeken kempingeznek, a földön alszanak, kócosan a tábortűz körül ülnek, vadásznak, kaszálnak, jegyzetelnek és nomádok módjára mosakodnak.

1914-ben Thomas Alva Edison, az egyik leghíresebb amerikai feltaláló, akinek az elektromos fény mellett 1093 találmányt köszönhetünk és a legjobb barátja, a hazai autóipar úttörője, Henry Ford egy hatalmas kalandra indultak. Kiruccanásukat sokan az amerikai szabadidős utazások elöljárójának, s megalapozójának tekintik.

1918-ban csatlakozott hozzájuk a hosszú szakálláról felismerhető John Burroughs természettudós és Harvey Firestone gumiabroncsgyártó is. Burroughs figyelemre méltó fényképeket készített a 12 napos kempingút során, amelyben a négy csavargó vezetésével nyolc járműből álló konvoj haladt át Pennsylvania, Nyugat-Virginia, Tennessee és Virginia államokon.

Edisonék farmokon kempingeztek, régi ipartelepeket kerestek fel, folyókon eveztek, kaszáltak, s a különböző tevékenységekből mind játékot csinálva versenyeztek egymással. Burroughs utazásról írott beszámolójában számos megfigyelést tett híres barátairól. Például Edisonról ezt írta: „Thomasnak szüksége volt már erre az utazásra, hogy egy kicsit kizökkentse őt eddigi megszokott, szigorú életviteléből.” A naponta átlagban 18 órát dolgozó híres feltalálónak tényleg jót tett a kempingút, bár a fotókon gyakran látható egyedül, amint jegyzetel vagy éppen olvas. Burroughs, aki az utazás idején már a 82. életévében járt, elismerte, hogy az elején ódzkodott az autós kalandtól, de minden pillanatát élvezte.

portre.jpg

A három jóbarát

vak2.jpg

Egy kis pihenés az oaklandi út mentén

ford_1.jpg
Ford és Firestone közös vadászatra indult

kasz.jpg

Az előbbi páros éppen kaszál

edis.jpg

Edison az út során jegyzeteket készített

reggel.jpg

Reggeli mosakodás a tuckahoe-i megállóhelyükön

kocsi.jpg

Indulásra készen

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

utazás 20. század Edison Ford

2013. augusztus 01. editors 1 komment

Mentsék meg Rozi, a szegecselő gyárát!

rosie.jpg

Pettyes selyemkendője és kivillanó bicepsze a második világháború ikonjává tette Rosie the Rivetert, aki hazafias szimbólumból később a feminista mozgalom arca lett. Rosie több millió amerikai asszonynak mutatott utat és küldte őket a háborús üzemekbe, a frontokon szolgáló férfiak helyére. Ezen nők képviselője volt Rose Will Monroe,  az "igazi" Rosie, a michigani Willow Run gyár munkása: ő volt ugyanis az, akit felkértek, hogy szerepeljen egy, a második világháborús hadi kötvényeket propagáló filmben.

A michigani autógyárnak kilencezer (1944-ben már óránként egy) B-24 Liberator hadászati nehézbombázót kellett legyártania, amelyeket aztán az európai fronton vetettek be. Rosie-t a több propagandafilmben is szereplő Walter Pidgeon fedezte fel egy "gyárlátogatás" alkalmával. Addigra Rosie the Riveter alakja már Amerika-szerte ismert volt, köszönhetően egy 1943-as dalnak, illetve Norman Rockwell festményének, amely a Saturday Evening Post címlapján jelent meg. Rosie "prototípusa" a világhírű "We can do it" poszter volt, amit J. Howard Miller tervezett a Westinghouse Power Company számára.

Rose egyébként nem sokat profitált a filmszerepből, a háború után taxizott, majd szépségszalont nyitott, sőt saját építőipari vállalkozásba fogott és végül álmát beteljesítve pilóta lett; 1997-ben, veseelégtelenség következtében halt meg.

S ami a gyárat illeti, a Willow Run 1945 után ismét autókat gyártott, immáron General Motors név alatt. Ötven év után, 2010-ben a General Motors csődeljárása során azonban lakat került rá. Most egy nonprofit szervezet, a Michigan Aerospace Foundation küzd azért, hogy megmentsék az enyészettől: 8 millió dollárt szeretnének összegyűjteni, amiből az épületet felújítanák és a Yankee Air Museumnak biztosítanának benne helyet.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

20.század 2. világháború Egyesült Államok

Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása