A Hirosima elleni atomtámadás folyamán 12 amerikai hadifogoly vesztette életét.
Az első ollókat az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában használták először, megközelítőleg három-négyezer évvel ezelőtt.
A reneszánsz polihisztor, Leonardo da Vinci gyakran alkalmazta a tükörírást, feltehetően azért, hogy a jobbról balra haladva papírra vetett szöveg mások számára megfejthetetlen legyen.
.jpg)
Idén áprilisban áll bíróság elé Németországban a tavaly szeptemberben 300 ezer gyilkosságban bűnrészességgel megvádolt egykori auschwitzi őr, Oskar Groening.
A ma 93 éves Oskar Groening a negyedik olyan egykori auschwitzi őr, aki ellen vádat emeltek a hannoveri ügyészségen. Két pert a vádlottak egészségügyi állapota miatt felfüggesztettek, egyikőjük pedig még az ítélethirdetés előtt elhunyt.
Sajtóhírek szerint az észak-németországi Lüneburgban lesz a per, amelynek 55 felperese van - túlélők, illetve az áldozatok rokonai -, legtöbbjük pedig ott lesz az április 21-ére kitűzött első tárgyalási napon. Oskar Groeninget azzal vádolta meg a hannoveri ügyészség, hogy részt vett az auschwitz-birkenaui haláltábor működtetésében Magyarország német megszállása idején, amikor 1944. május-július között összesen 435 ezer személyt deportáltak az országból (Ungarn-Aktion).
Az egykori Waffen-SS-tag férfi - akit "Auschwitz könyvelőjének" is neveznek - a haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A zsúfolt vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották: az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek.
Az akkor 21 éves Groening az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.
Groening korábban nyíltan beszélt a haláltáborokban folyó tömeggyilkosságokról, 2005-ben például a Der Spiegel német magazinnak adott interjút, amelyben részletesen taglalta az ott látott és átélt borzalmakat, valamint az őt évtizedek múltán is gyötrő rémálmokat, ám tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. "Én csak egy fogaskerék voltam a gépezetben. Ha ez bűn, akkor bűnös vagyok, de nem önszántamból tettem" - fogalmazott.
A BBC értesülései szerint a hamburgi ügyészség a bergen-belseni koncentrációs tábor egykori őre, a hamburgi Hilde Michnia után is nyomozásba kezdett. A vád szerint a nő - a szövetségesek közeledésének hírére - segített a gross-roseni koncentrációs tábor evakuálásában, és a mintegy 1400 halálos áldozatot követelő halálmenet megindításában. Michnia a Die Weltnek adott nyilatkozatában tagadta bűnösségét, és az állította, hogy csupán a tábor konyhájában teljesített szolgálatot.
1. A boszorkányvád már az i. e. 1. évezredben megjelent Mezopotámiában, míg az első jelentősebb boszorkányüldözések a Római Birodalomban zajlottak a 3-4. században. Bár elszórtan már a középkorban is rendeztek boszorkánypereket, az egyházi elit ekkoriban még javarészt népi babonaságnak tekintette a boszorkányvádat.
2. A nagy európai boszorkányüldözések idején, a 14-18. században becslések szerint 100 ezer embert fogtak perbe, és a vádlottak közel felét ki is végezték. A vádlottak 80%-a nő volt.
3. Egy elmélet szerint a boszorkányperek számának látványos növekedéséhez a hőmérséklet 1520 és 1770 közötti drasztikus csökkenése is hozzájárult, mivel a gyér termésátlagokért a boszorkányokat tették felelőssé.
4. A vádak nem csak a szegényeket érinthették. Az 1589-91 között zajló trieri boszorkányperekben a helyi egyetem rektorát és a város polgármesterét is kivégezték.
5. Az üldözések az Újvilágban is megjelentek. Egy elmélet szerint a hírhedt salemi boszorkányper a puritánokon az állandósuló indián betörések miatt eluralkodó paranoia következménye volt.
6. A seprűn lovaglás motívuma a 15. században jelent meg a boszorkányperekben. A boszorkányok kezdetben fakanalat, valamint különböző állatokat is használtak járműként.
7. A boszorkányperekben a vallomást minden esetben vallatással – spanyolcsizma, hüvelykujjszorító stb. felhasználásával – csikarták ki a vádlottból. Védőügyvéd nem volt.
8. A boszorkányperek bevett bizonyítási eljárása volt a vízpróba: ha a vádlott összekötözött csuklóval és bokával fent maradt a vízen, boszorkánynak, ha elmerült, ártatlannal minősítették.
9. A boszorkányokat gyakran vádolták azzal, hogy boszorkányszombatok alkalmával gyerekeket gyilkolnak meg, maradványaikból pedig rontó készítményeket kotyvasztanak.
10. Bár Európában évszázadokkal ezelőtt megszűnt a boszorkányüldözés, Közép-és Dél-Afrika, valamint Ázsia és Dél-Amerika egyes részein manapság is zajlanak boszorkányperek.
"Olajággal és egy szabadságharcos fegyverével jöttem ma ide. Ne engedjék, hogy az olajág kiessen a kezemből" – zárta drámaian az 1974-ben az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédét Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője. A világszervezet ülésén ekkor vehetett részt először a palesztin nép törvényes képviselőjeként elismert, megfigyelői státusszal felruházott szervezet vezetője, aki figyelmeztette a világot: nem csak rajta múlik, hogy a PFSZ továbbra is a terror eszközeivel fog küzdeni a palesztin állam megalapításáért, vagy békés eszközökhöz folyamodik. A 20. századi történelem egyik legmegosztóbb személyisége 45 évvel ezelőtt, 1969. február 4-én került a PFSZ élére.
A Kairóban született, építészmérnöki végzettségű Arafat – aki családfáját állítólag egészen Mohamedig tudta visszavezetni – már tizenéves korában harcolt az első arab-izraeli háborúban. Politikai pályafutását a Palesztina fegyveres felszabadítását célul kitűző Fatah-mozgalomban kezdte, majd az arab államok haderejének alkalmatlanságát bebizonyító hatnapos háború után a palesztinok vezető erejévé váló PFSZ-ben folytatta.
A szervezet, amelynek deklarált célja eleinte Izrael elpusztítása volt, terrorista akciók sorát hajtotta végre, Arafat azonban az évek során egyre mérsékeltebb irányba terelte a PFSZ-t. Komoly támogatást szerzett a palesztin ügynek: 1988-ban hetven ország ismerte el az általa kikiáltott független palesztin államot. A PFSZ eközben elismerte Izraelt, és hamarosan megkezdődtek a két fél közötti béketapogatózások.
Arafat az oslói békefolyamatban játszott meghatározó szerepéért 1994-ben Jichák Rabinnal és Simon Peresszel közösen Nobel-békedíjat kapott, és 27 éves száműzetés után visszatérhetett a palesztin területekre, politikai szerepe azonban az elkövetkező években fokozatosan csökkent. 2004-ben, egy Párizs melletti kórházban hunyt el, és bár sokan mérgezésről beszéltek, sőt, halálokként még az AIDS is felmerült, a szakértők a természetes halált valószínűsítik.
A hatalma csúcsán álló kolumbiai drogbáró, Pablo Escobar az 1980-as évek folyamán magánállatkertet létesített birtokán. A csempészett zsiráfokkal, elefántokkal és más egzotikus állatokkal teli létesítményt az érdeklődők ingyenesen látogathatták.
A világ legnagyobb földalatti városát Törökországban tárták fel. Az 5000 éves településen akár 20 ezer ember is lakhatott.
Ausztrália belső, száraz területein az 1860 évektől az 1920-as évekig tevéket használtak áruszállításra.
„Kérlek, hagyd az egódat az ajtón kívül” – üzente az etiópiai éhezők megsegítése céljából létrehozott USA for Africa nevű supergroup előadóinak néhány nappal a We Are the World című dal felvétele előtt Quincy Jones, a projekt egyik szervezője. Bár az 1985. január 28-án este 45 sztárzenész közreműködésével megkezdődő, és másnap reggelig tartó felvételek komolyabb konfliktus nélkül zajlottak, egy nappal korábban még úgy tűnt, nem mindenki fogadja meg a Jones által a hollywoodi stúdió ajtajára is kiírt tanácsát.
A rockzenészek ugyanis kijelentették, hogy nekik nem tetszik a Michael Jackson és Lionel Richie által írt, „túl popos” dal, és egyébként sem hajlandók a nem rockerekkel egy produkcióban szerepelni, mivel az rontaná az imidzsüket. Végül azonban Bruce Springsteen meggyőzte őket arról, hogy a nemes cél érdekében ezúttal tegyék félre önérzetüket, és vállalják az együttműködést.
A jótékonysági fellépés ötlete Harry Belafonte színész, énekes, aktivistában merült fel, akit a Bob Geldof által brit és ír sztárokból hasonló céllal létrehozott Band Aid nevű formáció Do They Know It’s Christmas? című dalának sikere inspirált. Belafonte egy koncert megszervezésében gondolkodott, de Lionel Richie és Kenny Rogers menedzsere, Ken Kragen meggyőzte, hogy egy, a Band Aidéhez hasonló produkció jóval nagyobb segítséget jelenthetne a rászorulóknak. Bár eleinte Kragen keresett fellépőket, végül a túljelentkezés miatt mintegy 50 előadó ajánlkozását még vissza is kellett utasítania.
A We Are the World című kislemez 1985. március 7-én jelent meg. A címadó dal azonnal a slágerlisták élére ugrott, és 1986-ban négy Grammy-díjat zsebelt be. A korong, amelyből már az első három napban 800 ezer kelt el, az USA-ban négyszeres platinalemez lett. A világszerte mintegy 20 millió példányban eladott kislemez bevételeiből, a dalhoz készült videoklip sugárzásából, valamint a kapcsolódó ajándéktárgyak eladásából összesen több mint 60 millió dollár gyűlt össze a rászorulók javára.
Ötven éve, 1965. január 24-én halt meg Sir Winston Leonard Spencer Churchill, a múlt század egyik legnagyobb politikusa, háborús miniszterelnök és irodalmi Nobel-díjas történetíró. A 90 éves korában elhunyt brit politikus a történelem legnagyobb állami temetését kapta, amelyen 112 nemzet vezetői képviseltették magukat. A bradfordi National Media Museum ez alkalomból a már megszűnt Daily Herald archívumából válogatott, és tett közzé eddig ritkán látott képeket a néhai brit kormányfőről.
Churchill 6 éves korában nagynénjével, Lady Leslie-vel
Churchill (b) barátaival a sandhursti Királyi Katonai Főiskolán, röviddel azelőtt, hogy alhadnagyként a Király Saját 4-es Huszárezredében szolgált volna
Churchill kampánybeszédet mond egy villamos tetején állva Északnyugat-Manchesterben (1908 körül)
Churchill feleségével, Clementine-nel sandwichi (Kent megye) nyaralásukon (1910 k.)
Upavon, Salisbury Plain (1914 k.)
Churchill elhagyja a kórházat, miután egy egyesült államokbeli előadókörút során New Yorkban elütötte egy autó (1931)
Churchill az USA-ba tart 1943. június 6-án
Montgomery tábornaggyal Franciaországban a normandiai partraszállás után hat nappal
Churchill caeni (Franciaország) útja közben helyreállítási munkálatokat végző brit és kanadai katonákkal beszélget 1944 júliusában
Churchill Németország kapitulálása napján, 1945. május 8-án lengeti kalapját a Whitehallon
A Digger nevű kenguruval a londoni állatkertben (1947)
Churchill családja körében a brit kormányfő chartwelli (Kent) otthonában (1951 k.)
Churchill koporsója és a néhai miniszterelnök maradványait körbehordozó vonat a Waterloo Stationnél 1965 januárjában
Az állomásokon, ahol a koporsót szállító vonat áthaladt, ezrek jelentek meg, hogy néma tiszteletadással búcsúzzanak a 90 éves korában elhunyt politikustól
A londoni Ludgate Hill egyik lebombázott épületének romjain állva nézik az emberek Churchill állami temetését 1965. január 30-án
Ma, január 27-én lett pontosan hetven éve, hogy az auschwitzi haláltábor kapui végleg kinyíltak. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánított napon a 2005-ben elfogadott ENSZ-határozat alapján arra a mintegy hatmillió zsidó, roma, homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos, illetve a nácik által alacsonyabb rendűnek nyilvánított áldozatra emlékezünk, akik a holokauszt során veszítették életüket. Az itt látható archív videofelvétel az auschwitzi tábor felszabadítása idején készült képsorokat mutatja be.
A Harmadik Birodalom vezetői 1942 januárjában döntöttek az ún. "végső megoldásról", amely a mintegy 11 milliós európai zsidóság teljes likvidálásáról határozott. Miután a német csapatok 1939 őszén lerohanták Lengyelországot, több tucatnyi hadifogoly-, valamint munkatábort hoztak létre a lengyel foglyok számára, ezek között volt az 1940 áprilisában Oswiecim (Auschwitz lengyel neve) mellett felállított tábor.
A Scuhutzstafel égisze alá tartozó láger idővel koncentrációs és megsemmisítő táborok hálózatává fejlődött, amely az adminisztratív központként szolgáló Auschwitz I-ből, a megsemmisítő táboráról ismert Auschwitz II-Birkenau-ból, valamint a munkatáborból, Auschwitz III-ból állt, illetve további 45 altábor tartozott hozzá.
A cyklon-B nevű vegyszerrel történő tömeges elgázosítás 1943 márciusától 1944 őszéig tartott, amely - és egyéb bestiális módszerek alkalmazása - során az Auschwitzba kerülő mintegy 1,3 millió deportáltból becslések szerint 1,1 millió pusztult el itt. Közel 40 százalékuk magyar származású volt.
A haláltábort a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái 1945. január 27-én szabadították fel. A lágerben és a 45 altáborban mintegy 7500, a végsőkig legyengült foglyot találtak, ugyanis napokkal korábban a nácik már több mint 55 ezer foglyot "evakuáltak", megindítva a halálmeneteket Németország felé.
Törvény tiltotta a kockajátékot az ókori Rómában.
Párizsi nyomdászsegédek és -inasok tömeges macskamészárlást rendeztek Párizsban az 1730-as években.
Egy hibás, rosszul nyomtatott térkép miatt Napóleon rossz helyre irányította tüzérségét a waterlooi csatában, így az ágyúgolyók nem érték el a brit-porosz-holland harcvonalakat.
„A sörfőzők nem kérték. A fogyasztók álmodni sem mertek róla. Az üveggyártók el sem hiszik.” Így kezdődik a Fortune üzleti magazin 1936. januári, az egy évvel korábban, 1935. január 24-én piacra dobott dobozos sörről szóló cikke. A felütés nem véletlen, az új termék ugyanis óriási kereskedelmi sikert hozott: már megjelenése évében 200 milliót adtak el belőle.
Pedig kezdetben a dobozos sört kereskedelmi forgalomba hozó Gottfried Krueger Sörfőzde vezetői annyira féltek a bukástól, hogy a vállalat New Jersey-i telephelyétől több száz kilométerre található virginiai Richmondban kezdték el árulni terméküket. Néhány hét azonban elég volt ahhoz, hogy rájöjjenek, ez volt a cég történetének legjövedelmezőbb lépése.
Az American Can Company 1933-ban fejlesztette ki az első olyan fémdobozt, amely egy műanyag bevonat segítségével megfelelő szigetelést biztosított ahhoz, hogy a sör ne veszítse el jellegzetes ízét. Az újfajta sörtárolókra a Gottfried Krueger Sörfőzde csapott le, amely még abban az évben 2000 doboz „Krueger Különleges Söre” nevű készítményt osztott szét hűséges fogyasztói között, s ehhez egy, az új termék minőségével kapcsolatos kérdőívet is mellékeltek. Mivel a kóstolók több mint 90%-a pozitív visszajelzést küldött, a cég nem sokkal később úgy döntött, eljött a piaci megmérettetés ideje.
Az üvegesnél könnyebben tárolható, gyorsabban lehűlő és tartósabb sörösdobozok kinyitásához egy külön eszközt fejlesztettek ki. Az első napokban még sok vásárló vitte vissza az üres dobozt – gondolva, hogy a sörösüveghez hasonlóan ezt is újrahasznosítják –, ezért rá kellett írni a termékre, hogy „nem utántölthető”.
A hatalmas sikernek köszönhetően 1935 folyamán több nagy sörgyártó is elkészítette a maga dobozos sörét, és év végén már Nagy-Britanniában is megjelent az új csomagolású ital. A hitleri Németországnak azonban nem tetszett az ötlet, és egészen 1951-ig kellett várni, mire a németeknek is megadatott a lehetőség, hogy dobozból igyák a sört.
A dobozok először fehérbádogból készültek, súlyuk mintegy tíz dekagramm volt. Az amerikai mintát követve az európai dobozok űrtartalma is 0,355 liter (12 amerikai folyadék uncia, OZ) lett, és csak 1971-ben tértek át a 0,33 literes dobozok gyártására. A technikai fejlődéssel a dobozok átlagsúlya is csökkent, 1951-ben 83, 1974-ben 38, míg napjainkban már csak 21 grammot nyom egy doboz.
Az italdobozok igazi karrierje a világháborút követő évtizedekben bontakozott ki, a napjainkban is használt alumínium italdoboz elődjei a 60-as években kerültek forgalomba. Amerikában először 1969-ben haladta meg a dobozos sör eladása az üveges sörét, és akkor már szinte valamennyi doboz önnyitós volt. Az alumínium italdoboz világszerte elterjedt, kis sűrűsége, megfelelő szilárdsága, gyors hűthetősége és közel teljes, 100 százalékos újrahasznosíthatósága miatt kedvelt csomagolóeszközzé vált.
