A dél-angliai Aldershot városában egy promóciós hibának köszönhetően összesen 18 jelentek meg a szárnyait bontogató Beatles 1961. december 9-én adott koncertjén.
Az első világháborúban 1916-ig csak önkéntesek harcoltak a brit hadseregben.
Tutanhamon halála után megégett: a balzsamozáskor használt olaj az oxigénnel és a vászonnal kémiai reakcióba lépett a szarkofágban, aminek következtében a test 200 fokra "főtt".
1. A pápa és a bíborosi testület székhelye, a New York-i Central Parkhoz képest nyolcszor kisebb területen, 0,44 km2-en fekvő Vatikán a legkisebb nemzetközileg elismert állam.
2. A Vatikán hasonlóan működik, mint bármelyik más állam, egyvalamiben azonban eltér a többitől: nem szed adót állampolgáraitól, akiknek száma a 2014. júliusi adat szerint 842 főt tesz ki.
3. Miután a fiatal olasz állam 1870-ben a Rómát és környékét magában foglaló Egyházi Államot is annektálta, a pápák tiltakozásul közel 60 évig nem hagyták el a Vatikánt.
4. A magát a „Vatikán foglyának” nevező IX. Piusz pápa kiközösítette mindazokat, akik részt vettek az Egyházi Állam annexiójában, és a hívőknek megtiltotta, hogy az olasz politikai életben tevékenykedjenek.
5. Az olasz állam és a Szentszék viszonyát az 1929-ben megkötött lateráni egyezmény rendezte. Egy jelképes nagyságú területen létrejött a Vatikánvárosi Állam, a pápa által vezetett teokratikus, abszolút monarchia.
6. A lateráni egyezményben Olaszország elismerte a független Vatikánvárosi Államot, az Apostoli Szentszék cserébe pedig Rómát Olaszország fővárosának. A katolikus vallást államvallásnak nyilvánították és bevezették a kötelező iskolai vallásoktatást.
7. A Mussolini vezette olasz állam a lateráni egyezmény értelmében az Egyházi Állam annektálása miatt 92 millió (mai értékén nagyjából 1 milliárd) dollár kompenzációban részesítette a Vatikánt.
8.A Vatikánvárosi Állam élén álló első pápa, XI. Piusz óriási autórajongó volt: 16 kocsi állt a garázsában.
9. A Svájci Gárda 1506 óta felel a pápa testi épségéért. A legenda szerint a testőrök jellegzetes sárga-piros-kék ruháját maga Michelangelo tervezte. A gárda tagjai csak 174 cm-nél magasabb katolikus svájci férfiak lehetnek.
10. A pápasága alatt napi egy doboz cigarettát elszívó VI. Pál pápa 1970-ben megszüntette a Nemesi Őrséget és a Palotaőrséget, így a Svájci Gárda maradt a Vatikán egyetlen fegyveres testülete.
11. A pápai rezidenciaként szolgáló Apostoli Palotában több mint 1400 szoba és 12 523 ablak található.
12.A világ első automata telefonközpontját 1886-ban a Vatikánban helyezte üzembe Giovanni Battista Marzi.
13. A Vatikáni Rádió 1931. február 12-én XI. Piusz szózatával kezdte meg működését. Az első adást óriási érdeklődés övezte: egy angol katedrálisban például 3500 hívő gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet.
14.A Vatikáni Könyvtár több mint egymillió könyvet, 100 ezer térképet és metszetet, valamint közel 100 ezer kéziratot őriz.
15. A Vatikán Bank az egyetlen pénzintézet a világon, amelynek ATM-jeinél az ügyfelek a latint is választhatják a tranzakció nyelveként.
Hitlerről mindig megjegyzik, hogy kiváló szónok volt, lelkesítő beszédeivel pedig mindig tűzbe tudta hozni népes közönségét - ez bárki számára nyilvánvaló, aki akár csak egy korabeli felvételt is látott a náci Németország vezetőjéről.
Remek szónoki képessége - mint az nemrégiben kiderült, heves gesztikulálásait saját beszédét hallgatva gyakorolta - hamar, már az első világháború lezárását követően, 1918 novemberében kiderült, mikor Hitler a hadsereg ügynökeként és propagandistájaként visszatért Münchenbe. A LIFE magazin oldalán látható, Hitler személyi fényképésze, Hugo Jaeger által készített színes fotók jól megragadják a náci vezér szuggesztív beszédei által "megbabonázott" tömeg irányából felé áramló rajongást, illetve a különböző tömegrendezvények hangulatát.
Birodalmi Pártnapok Nürnbergben (1937)
Osztrákok üdvözlik Hitlert 1938-ban még Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolása (Anschluss) előtt
Hitlert ünnepli a tömeg egy Volkswagen-gyár alapkőletételénél 1938-ban
Fáklyás felvonulás Hitler 50. születésnapján (1939)
Több százezres tömeg 1937-ben
Előkelő vendégek a Hitler 50. születésnapja alkalmából tartott katonai parádén Berlinben
Hitlert éltető emberek Firenzében Hitler 1938-as olaszországi látogatásakor
Tömeg Münchenben. A kép a müncheni egyezmény megkötése (1938. szeptember 29-30.) körül készült
„Ma úgy döntöttem, hogy megpróbálok bombákat ledobni a repülőgépemről. Ez az első alkalom, hogy ezt megpróbáljuk, és ha sikerrel járok, örömmel fog eltölteni, hogy én lehetek az első ember, aki ezt megtette.” Bár az idézet elé valószínűleg többen odaképzelték a számtalan filmben felbukkanó „Kedves Naplóm!” megszólítást, a részlet valójában Giulio Gavotti olasz hadnagy édesapjának írt leveléből származik. A fiatal tiszt 1911. november 1-jén a líbiai sivatag felett a történelemben elsőként dobott le bombát egy repülőgépről.
Olaszország 1911 őszén indította meg az Oszmán Birodalom elleni hadjáratát, amelynek célja a meggyengült nagyhatalom részét képező líbiai provinciák megszerzése volt. Giulio Gavotti eredetileg mérnökként csatlakozott a gyarmatbirodalom létrehozásának szándékával fellépő fiatal olasz állam hadsereghez, ám hamarosan pilótává képezték ki.
A hadnagy mindössze néhány napja tartózkodott Líbiában, amikor elérkezett katonai pályafutása legfontosabb napja: Gavotti 1911. november 1-jén a korai órákban négy, egyenként mintegy másfél kilós gránát társaságában szállt fel osztrák gyártású Etrich Taube gépével. Nem sokkal a felszállás után egy Tripolitól keletre található oázisnál megpillantott egy ellenséges katonai tábort, és úgy döntött, ledobja az első bombát. „Láttam, ahogyan [a bomba] néhány másodpercig az eget hasítja, majd eltűnik. Kicsivel később egy sötét kis felhőt vettem észre a tábor közepén. Szerencsém volt, eltaláltam a célpontot!" – írta családjának a történelmi tettről tudósító levelében a pilóta.
Gavotti a másik három kísérletet jóval sikertelenebbnek ítélte, de kiderült, az első sem talált célt. Bár a törökök azt állították, hogy a bombák egy civil kórházat is eltaláltak, több áldozata is van a légitámadásnak, valójában még csak sérülés sem történt. A hadnagy – aki 1912. március 4-én végrehajtotta a történelem első éjszakai légi bevetését is – ennek ellenére hősként térhetett haza Olaszország új gyarmatáról, Líbiából.
Benito Mussolini 1925-26-ban négy ellene irányuló merényletkísérletet is megúszott.
A világtörténelem legrövidebb fegyveres konfliktusa, az 1896. augusztus 27-én lezajló angol-zanzibári háború mindössze 38 percig tartott.
A 15. század egyik legnépszerűbb olvasmánya az 1458-ban II. Pius néven pápává választott Aeneas Sylvius Piccolomini Két szerelmes históriája című erotikus műve volt.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vöröszászló Érdemrendjét adományozta dr. Vida Ferencnek (j), a Legfelsőbb Bíróság Kollégiuma helyettes vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából
Aki már hallott a Nagy Imre-perről, annak ismerősen cseng Vida Ferenc neve: ő volt az, aki kimondta a halálos ítéletet az 1956-os forradalom miniszterelnökére és társaira, és összesen 20 embert végeztetett ki. A vérbíró haláláig tagadta, hogy az MSZMP vezetői, illetve maga Kádár János utasította volna a halálos ítéletek meghozatalára. Ezt erősíti meg abban az 1989-es interjúban is, amelynek tekercsei közel 20 éven át porosodtak egy fiók mélyén és amit a Múlt-kor 2008-ban mutatott be.
Dr. Vida Ferenc, a Népbírósági Tanács vezető bírája a Magyar Rádió 1989. július 19-én felvett közel hét órás interjújában, és annak a Bartók Rádióban leadott vágott változatában vallott az akkori eseményekről, és a következőkkel indokolta álláspontját: „Én nagyon sok embert halálra ítéltem! Nem bosszúból. Éntőlem távol áll a bosszú! Én nem vagyok a halálos ítéleteknek a nagy híve, de a törvényeket tisztelem.”
Vida Ferenc mindvégig tagadta, hogy bármilyen törvénytelenséget követett el, és azt állította, hogy ő minden szempontból korrekten járt el, ez viszont messze nem így volt. Indoklás nélkül visszautasított minden védekezésre irányuló indítványt, tehát amikor a vádlottak, illetve a védőik tanúk megidézését szorgalmazták, bizonyos dokumentumok bemutatását indítványozták, akkor Vida ezeknek részlegesen, vagy egyáltalán nem adott helyt.
"Istennek hála, teljesítettem kötelességemet" – mormolta Horatio Nelson altengernagy a trafalgari csata angol zászlóshajója, a Victory hajófenekén utolsó mondatainak egyikét. Két dologban ekkor már biztos lehetett: az angol flotta megsemmisítő vereséget mért a francia-spanyol hajóhadra, ő pedig perceken belül meg fog halni. A 19. század legnagyobb tengeri csatájának hőse, az angolszász tengeri hegemónia megalapozója 1805. október 21-én délután fél ötkor nyugodt lélekkel távozott az élők sorából. A csata után nyilvánvalóvá vált: Napóleon kénytelen végleg feladni az Anglia elleni invázió tervét.
A Victory őrszemei október 21-én hajnalban a Spanyolország délnyugati csücskénél található Trafalgar-fok közelében pillantották meg a Pierre-Charles Villeneuve vezette egyesített flottát. Nelson meglepetésre nem a francia hajóhaddal párhuzamosan állította fel csapatait, hanem oldalsó irányból merőlegesen támadta meg a túlerőben lévő ellenfelet.
A taktikai doktrína ugyanis ebben az időben azt írta elő, hogy a hajók az ellenséges hajókkal párhuzamosan sorakozzanak fel, s majd az össztűz eldönti, hogy melyikük az erősebb. Nelson a taktikai elképzeléseit már korábban egyeztette parancsnokaival, melyben szakított az addigi gyakorlattal és elhatározta, hogy nem a szokásos párhuzamos hadrendet alkalmazza a csatában: oldalsó irányból - derékszögben - támadva akarta megtörni az ellenséges harcrendet, ezzel kényszerítve ki a közelharcot. A terv több szempontból is igen kockázatos volt: a francia és spanyol hajók teljes oldalsortüzet zúdíthattak az angol hajókra anélkül, hogy a britek azt viszonozhatták volna, másrészt a támadás sikeréhez elengedhetetlenül szükség volt a hátszélre. A Nelson Touch az újdonság erejével hatott.
A kockázatos terv bevált. A gyenge spanyol-francia tüzérségi teljesítménynek köszönhetően az angolok viszonylag csekély veszteségekkel megúszták a csata kezdeti szakaszát. Az angol hajók ezután szétzilálták, majd pusztító ágyútűzzel megsemmisítették az egyesített hajóhadat. A francia zászlóshajóját, a Bucentaure-t a felismerhetetlenségig szétlőtték. A diadalhoz kétség sem férhetett. Angol részről 449-en vesztek oda a csatában, 1214-en pedig megsebesültek. Francia-spanyol oldalon 4408 halottat és 3705 sebesültet jegyeztek fel az ütközet után.
A Nelsont halálosan megsebesítő golyót a Redoubtable nevű hajó tatárbocának kosarából lőtte ki egy mesterlövész. Az altengernagy gerince eltört, tüdeje pedig szétroncsolódott. Nelson testét Hardy kapitány egy hordóba tetette és brandyben konzerválták. A nagy győzelem és Nelson halálának híre csak a csatát 16 nappal követően érte el a londoni admiralitást. Nelson állami temetést kapott, maradványai a Szent Pál-székesegyházban nyugszanak hatalmas síremlék alatt. Utolsó akaratát, hogy a kormány gondoskodjék társáról, Lady Hamiltonról és lányáról, nem teljesítették.
A legendás konföderációs tábornok, Robert E. Lee tisztjeinek közel egyharmada elesett, megsebesült, vagy fogságba esett a gettysburgi csatában (1863).
A szakácsmesterség magas fokán lévő rabszolgák rendkívül magas áron cseréltek gazdát a Római Birodalomban.
Az ókori Egyiptomban egy összezúzott disznószem hozzáadásával készült keveréket öntöttek a vakok fülébe, ettől remélve a gyógyulásukat.
Az első világháborúban a lövészárkokban szolgálatot teljesítő katonák életét számos betegség nehezítette meg. Korabeli orvosi feljegyzések alapján brit kutatók felállítottak egy százalékos sorrendet a kórházba kerülés okaiból, amelyek között megtalálhatjuk a nemi betegségeket, a tetveket, a reumát, de még a darázscsípést és a hasmenést is. Érdekesség, hogy a különböző harci sérülések nem az első helyeken szerepelnek.
Száz évvel ezelőtt a katonáknak nemcsak a gyilkos repeszektől és golyóktól kellett tartaniuk, hanem komoly küzdelmet folytattak a nemi betegségekkel, a reumával, a lázzal, sőt még a darázscsípések is fenyegették őket - olvasható az újonnan megvizsgált korabeli orvosi feljegyzésekben.
Az egészségügyi panaszok hosszú listáját a nyugati fronton harcoló, mintegy 30 ezer katona tábori kórházakban történő kezelése nyomán állították össze. A közhiedelemmel ellentétben a katonák zöme nem lőtt sebbel, repeszdarabok vagy mérges gáz okozta sérülésekkel érkezett az orvosokhoz. Az összeállított lista számos egyéb betegséget is tartalmaz, ami egyedülálló bepillantást enged a lövészárkokban harcoló katonák életébe.
Az esetek több mint öt százaléka nemi úton terjedő betegségekhez - például a gonorrheához vagy a szifiliszhez - köthető. A kutatók szerint a katonák gyakran látogatták a bordélyokat, hogy egy rövid időre bár, de megszökjenek a pokolból és elfeledjék a borzalmakat. Több kartonban a lövészárok láz (másik nevén pyrexia, főként a keleti fronton: volhíniai láz) szerepelt, amelyet a tetvek terjesztettek, s szinte egyik katona sem menekülhetett előle. Gyakran hivatkoztak kötőszövet-gyulladásra, amely egy gyűjtőfogalomnak számított a lábat ért betegségekre, s melyet legtöbbször a csizma általi feltörés okozott. Jellemző tünet volt a lövészárokláb, amely a hideg és a nyirkosság következménye volt, s amely akár üszkösödéshez is vezethetett. A kórházba kerülő katonák általában többféle betegségben is szenvedtek.
Az egyes egészségügyi problémák előfordulásának százalékos arányai
A mostani kutatás még csak az 51. tábori kórház kartonjain alapszik, azonban a tervek szerint a brit kutatók az elkövetkezendő két évben másfél millió orvosi feljegyzést tesznek elérhetővé az interneten, ami a családfakutatásban is nagy segítség lesz. "A kartonlapok megmutatják, hogy az adott katona milyen betegségben szenvedett, s hogy beutalták-e elfekvőre vagy a kezelés után újból kiküldték a frontra. Az állóháború okozta nyomorúságos körülmények, a hideg, az állandó nedvesség sok szenvedést okoztak dédapáinknak, szinte nincs is közülük olyan, aki ne került volna be valamilyen tünettel a kórházba - legyen az lőtt seb, influenza, mustárgáz okozta sérülés vagy egyszerű körömbenövés" - mondta Dominic Hayhoe, a kutatást irányító brit történész. Hozzátette: "aki súlyosan megsérült, netán elhunyt, annak a híre hamar hazajutott, azonban akinek aranyér keserítette meg az életét, az érthető módon nem sietett közölni az otthoniakkal, akik gyakran nem is tudtak róla."
Ceri Gage, az aldershoti Army Medical Services Museum kurátora szerint a lövészárkok egyik leggyakoribb betegsége a tüdőgyulladás volt. "A katonák 12 hónapból legalább kilencet térdig álló sárban töltöttek, a fokozott éberség, valamint az alváshiány miatt szervezetük legyengült, nedves és piszkos ruhákban jártak, étrendjükben pedig kevés helyet kapott a zöldség vagy a gyümölcs." A feljegyzésekből ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy mely napokon érkezett nagyobb támadás: ilyenkor volt, hogy napi 300 főt utaltak be a kórházba gáztámadás tüneteivel, máskor pedig például a fogszuvasodás okozta problémákat is ráértek az orvosok kezelni.
1. A festőként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az olaszországi Vinci melletti Anchianóban, 1452. április 15-én született egy parasztleány és a város jegyzője törvénytelen gyermekeként.
2. Leonardo - akit minden idők egyik legműveltebb emberének tartanak - gyermekként nem kapott formális oktatást, csak írni-olvasni tanították, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el.
3. A reneszánsz géniusz kiválóan játszott lanton, olyannyira, hogy amikor Milánóba, Lodovico Sforza herceg udvarába került, nem tudósként vagy művészként, hanem zenészként mutatták be.
4. Bár Leonardót elsősorban festőként ismerjük, feltehetően egyetlen önarcképet sem hagyott az utókorra.
5. Leonardo tükörírással jegyezte le gondolatait, állítólag így akarta megakadályozni, hogy ellopják ötleteit.
6. A történelemben először Leonardo próbált rájönni, hogy miért kék az ég - azt követően, hogy 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.
7. A firenzei bírósági dokumentumok szerint a tudóst 1476-ban szodómiával vádolták, de a vádat végül ejtették. A hírek szerint Leonardónak egy férfi modellje miatt kellett majdnem bűnhődnie.
8. Leonardo leghíresebb festménye a Mona Lisa, amelyen 1503 és 1506 között dolgozott. A legenda szerint ebből két évet vett el a nőalak rejtélyes mosolyának megalkotása.
9. Egyik leghíresebb műve, az emberi testnek a művészetekre tett hatását és arányait összefoglaló Vitruvius-tanulmány ötletét a legújabb kutatások szerint a tudós plagizálta.
10. Leonardo nevéhez számos találmány kötődik: a reneszánsz tudós többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervezett.
