HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) Középkor (24) középkor (3) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2014. május 05. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

BringaNagy.jpg

Az olaszok az általuk megszállt Albániában 1942-ben betiltották a kerékpározást és a motorbiciklizést.

Az SS későbbi vezetője, Heinrich Himmler az 1920-as évek második felében csirketenyésztőként tevékenykedett.

III. Henrik (1216-1272) angol király egy jegesmedvét is tartott a Towerben; az állat – a járókelők nagy örömére – gyakran halászott a Temzében.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. április 30. editors 50 komment

Ilyen volt a május 1. 1957-ben

may1.jpg

Mintegy 400 ezer fővárosi lakos vett részt 1957. május elsején a Hősök terén rendezett nagygyűlésen, ahol Marosán György megnyitó szavai után Kádár János mondott beszédet.

A fenti képen Marx, Engels, Lenin képe alatt áll a díszemelvényen Kállai Gyula (b1), az MSZMP ideológiai titkára, Rónai Sándor (b2), a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kereskedelemügyi minisztere, Kiss Károly (b3), az MSZMP Központi Bizottságának (KB) titkára, Kádár János (j2), az MSZMP KB elnöke és Marosán György (j1), Kádár helyettese.

may2.jpg

Kádár János beszédet mond a Hősök terén tartott nagygyűlésen. Tőle balra: Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, jobbra Marosán György államminiszter és Rónai Sándor kereskedelmi miniszter.

may0.jpg

Budapest, Hősök tere

may3.jpg

Hagyományos május 1-i rollerverseny a Margitszigeten. A képen: a hatévesek rajtja.

may4.jpg

A Magyar Televízió operatőre élőben közvetíti az MSZMP KB nagygyűlését a Hősök teréről. Ezzel az élőben sugárzott adással kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió.

may5.jpg

 Munkásőrök vonulnak a Népköztársaság (ma: Andrássy ) úton.

may6.jpg

 Munkásőrök a Hősök terén

may7.jpg

 Kádár János elvegyülve

may8.jpg

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

május 1 20.század Magyarország Budapest

2014. április 29. editors 8 komment

10 tény a Napkirályról

lajos.jpg

1. A 72 éven át – minden európai uralkodónál hosszabb ideig – regnáló XIV. Lajos uralkodása alatt Franciaország Európa vezető politikai és kulturális – valamint sokáig katonai – nagyhatalma volt.

2. A közhiedelemmel ellentétben sohasem hagyta el XIV. Lajos száját a szállóigévé vált mondat: „az állam én vagyok”.

3. Bár testét minden reggel lemosták egy nedves törölközővel, és kölnivizet is használt, a Napkirály a korabeli szokásoknak megfelelően nem volt a mosakodás megszállottja. 1665-ben mindössze egy alkalommal fürdött.

4. A Napkirály idejében megtiszteltetésnek számított, ha az uralkodó valakit az árnyékszéken ülve fogadott. A részvétel jogát több tízezer aranyért meg is lehetett vásárolni.

5. A Napkirály vacsorája jól megszervezett szertartásrend szerint zajlott, amelyhez közel 500 fős személyzet segédkezett.

6. Mivel a Napkirály udvarában csak a királyi családnak álltak rendelkezésére hordozható árnyékszékek, a kevés vécézésre alkalmas eszközzel rendelkező személyzet a legtöbb esetben ott végezte dolgát, ahol tudta.

7. Bár a legenda szerint a Napkirály alacsony termetének elfedésére viselt magas sarkú cipőket, valójában magasabb volt a korabeli átlagnál.

8. A balettrajongó Napkirály uralkodása kezdetén a királyi udvarban számos balettelőadásban, többek között Molière darabjaiban is szerepelt.

9. Halála után az orvosok megállapították, hogy a Napkirálynak – torkosságának köszönhetően – az átlagosnál kétszer nagyobb gyomra és belei voltak.

10. A Napkirály bebalzsamozott szívét a francia forradalom alatt ellopták. A legenda szerint William Buckland őslénykutatóhoz került, aki jóízűen elfogyasztotta a királyi testrészt.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

újkor Franciaország Napkirály

2014. április 28. editors 1 komment

Tudta-e, hogy...?

Polg.háb.Nagy .jpg

Az amerikai polgárháborúban több amerikai katona halt meg (625 ezer), mint az első és második világháborúban, valamint a koreai és vietnami háborúban együttvéve.

A világ legrégebbi ismert társasjátékát, a „szenetet” a régészeti leletek szerint már Kr.e. 3500 környékén is játszották Egyiptomban.

A kora középkori Anglia lakói a nyolcadik századra teljesen felhagytak a lóhús fogyasztásával, mivel azt az egyház a pogány étkek közé sorolta.


További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. április 25. editors 18 komment

Miért illetlen a szellentés?

szellentes.jpg

A legtöbb kultúrában a szellentés borzasztó dolognak számít, negatív hatással van az érzékekre, sértésként könyvelik el és szégyent hoz a tettesre. Pedig a bélszél egy univerzális törvény eredménye, az emberi léttel együtt járó bélmunka mellékterméke és egyesek szerint egészséges is. De akkor miért vetik meg annyira az emberek?

Kirsten Bell antropológus, aki valamilyen késztetésnél fogva a szellentés történetét kezdte el kutatni, úgy véli, ez is a történelem része, és a kulturális "jelentősége" kevéssé, sőt szinte egyáltalán nem ismert. Beleásva magát a forrásokba, rövid időn belül megállapította, hogy különböző évszázadokban élő különböző kultúrák mindegyike általánosan elítélte eme tevékenységet és bonyolultabbnál bonyolultabb rituálékat építettek fel a probléma "kezelésére".

Az 1994-ben kiadott "Aroma: az illat művelődéstörténete" című könyv szerint Marokkóban így gondolkodtak a témáról a múlt században: "az arabok tradicionális úgy tartják, hogy a végbélszél az ártó szellemek műve, és kavicsok vagy sziklák közelében gyakrabban megtörténhet, ugyanis ezek belsejében esnek csapdába a gonosz szellemek."

De vajon miért gyűlölik annyira, míg más - valamilyen szinten - hasonló emberi tevékenységet, mint a köhögés vagy a tüsszentés a legtöbb kultúrában mindennapos. (Azonban például az orrfújást az indiaiak a mai napig gusztustalannak tartják.)

Még maga Benjamin Franklint is foglalkoztatta a kérdés: "ha nem lenne olyan förtelmes szaga, az illendően kivitelezett szellentés nem okozna visszatetszést semmilyen társaságban, ugyanolyan lenne mint bármilyen köpés vagy orrfújás." (A 18. században a köpés még nem volt udvariatlan tett, a 19. században már igyekeztek visszaszorítani az "illetlen szokást", és egyre több közlekedési eszközön tűnt fel a "Köpködni tilos" felirat.)

Bell osztja a villámhárító feltalálójának elméletét, miszerint a szag a ludas a kérdésben. A szelelés nem csupán egy rossz illatot, hanem a másik személyes terének illetlen megsértését is jelentette a különböző kultúrákban.

 Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

bizarr illem újkor

2014. április 24. editors 2 komment

20 tény a berlini falról

fal1.jpg

1. A hidegháború alatt Európa kettéosztottságát jelképező berlini fal megépítését 1961-ben határozta el az NDK vezetése, hogy megakadályozza a keletnémet állampolgárok tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését.

2. 1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t.

3. A berlini fal megépítése előtt a nyugatra emigrálók száma az egekbe szökött. 1961-ben a szögesdrótakadályok lefektetéséig, augusztus 13-ig 207 ezren menekültek Nyugat-Berlinbe.

4. A határzárat 1961. augusztus 13-án 500 tonna szögesdrót felhasználásával állították fel. A betonfalat két nappal később több ezer szászországi munkás segítségével kezdték el építeni.

5. A 155 kilométer hosszú, 3,5 méter magas, 45 ezer betonelemből álló fal teljesen körülzárta Nyugat-Berlint.

epites.jpg

6. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, míg Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

7. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

8. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

9. 1961. október 27-28-án a leghíresebb átkelőnél, a Checkpoint Charlie-nál 16 órán át néztek egymással farkasszemet a szovjet és az amerikai tankok, de a feszült helyzet végül nem eredményezett háborús konfliktust.

10. 1963. június 26-án, John F. Kennedy híres nyugat-berlini beszédének napján az NDK határcsapatai hosszú anyagdarabokkal takarták le a Brandenburgi kaput, így az amerikai elnök ezen keresztül nem láthatott át Kelet-Berlinbe.

fal2.jpg

11. A fal fennállása alatt mintegy 5000 NDK-állampolgár – köztük számos határőr – kísérelt meg Nyugat-Berlinbe szökni, legtöbbjüket azonban elfogták, legalább 136-an pedig életüket vesztették.

12. A szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat, és 3-6 nap szabadságot kaptak.

13. A Nyugat-Berlint körülzáró betonfal mellett párhuzamosan egy másik falat is építettek. A két fal közötti, akadályokkal teletűzdelt, homokos-kavicsos részt halálsávnak nevezték.

14. A fal fennállásának 28 éve alatt a halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. Az erődítmény lebontása után az addig háborítatlanul élő állatok bujkálásra kényszerültek, és sokan közülük éhen haltak.

15. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

falmaszas.jpg

16. A fal nyugati oldalának látványát számos helyen graffitik tették elviselhetőbbé. 1984-ben a Checkpoint Charlie-nál még graffitiversenyt is rendeztek.

17. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

18. Bár a határt 1989. november 9-én nyitották meg, csak 1991 novemberében, a Berlin és Brandenburg határán fekvő műszaki zár felszámolásával szűnt meg végleg a berlini fal.

19. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

20. A falhoz legközelebb lakó kelet-berliniek nagyobb arányban szenvedtek alkoholizmustól és depressziótól, és gyakrabban fordult elő körükben a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő lakosoknál.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. április 23. editors Szólj hozzá!

Kutyalábnyomot őrzött meg egy római lelet

kutyamancs.jpg

"Halhatatlan" lett az a kutya, amelynek lábnyomát egy római kori cserép őrizte meg az örökkévalóságnak. Az ókori maradványra brit régészek bukkantak Leicesterben.

"Gyönyörű darab, a történelem egy pillanatfelvétele" - lelkendezett Nick Daffern, a Wardell Armstrong Archaeology ásatásvezetője. "Jó elképzelni, ahogy egy dühös személy üldözi a kutyát, vagy egy másik állat a frissen elkészült cserépre lép" - fűzte hozzá. A kétezer évesre becsült leletet a közép-angliai Leicester Blackfriars nevű városrészében találták meg, abban a városban, ahol 2012 augusztusában III. Richárd angol király földi maradványai is előkerültek.

A Wardell Armstrong Archaeology szakemberei jelenleg egy leendő diákszállás helyszínén végeznek leletmentő ásatásokat; Daffern azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az építőanyagok eredetileg egy korábbi épület részei voltak, vagy csak azért vitték oda, hogy magasítsák és stabilizálják vele a talajt.

Az egyiken egy kutya mancsát, egy másikon pedig juh vagy kecske patáját sikerült azonosítani. "Azt gondolom, nagyon nehéz lehetett a római iparosok dolga, mert úgy kellett dolgozniuk, hogy az összes irányból jöttek-mentek az állatok" - fogalmazott Philip Briggs régész.

Leicester a vaskori coritani nevű törzs szálláshelye volt, de jelentőségét az i.sz. 1. századi római hódítás után is megőrizte, mivel a délnyugat-Angliát az East Midlands-dzel összekötő római út, a Fosse Way mentén helyezkedett el. A régészek beszámolói szerint a feltárás során további leleteket hoztak a felszínre, így római kori csiptetőket, brosst, érméket, vaskori agyag öntőformát, de egy hatalmas ókori épület - talán egy templom - nyomai is előkerültek.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

ókor

2014. április 22. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

DaliNagy.jpg

1947-ben állítólag maga Salvador Dalí is átesett ördögűzésen egy olasz szerzetes jóvoltából.

Az Egyesült Államok után 1804-ben Haiti nyerte el másodikként szabadságát az amerikai kontinensen az európai gyarmatosítóktól.

A középkori skandináv mitológia részét képező Edda-énekekben a bor az istenek, míg a sör a halandók italaként jelent meg.


További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. április 17. editors Szólj hozzá!

San Francisco romokban

sanfranciso.jpg

„A legszörnyűbb dolog, amit láttam, egy rendőr és mások hiábavaló küzdelme volt, hogy kimentsenek egy égő roncsok közé ragadt férfit. A tehetetlen férfi ezt egészen addig szótlanul nézte, amíg a tűz el nem érte a lábát. Ekkor felsikoltott, és könyörgött, hogy lőjék agyon” – számolt be az 1906. április 18-i San Franciscó-i földrengés és az azt követő tűzvész megrázó pillanatairól a katasztrófa idején a városban tartózkodó Saint Louis-i sörgyár-tulajdonos, Adolphus Busch. Már a Richter-skála szerinti 7,8-8,3-as erősségű, egy percen át tartó földrengés is nagy károkat okozott, az igazi pusztítás azonban csak ezután következett.

A földmozgások következtében megrepedt gázvezetékek miatt több helyen tűz ütött ki, miközben a város megrongálódott vízvezeték-hálózata alkalmatlanná vált a lángok eloltására. Ráadásul nagyon kevés tűzoltókocsi állt rendelkezésre, így a polgármester a közelben állomásozó reguláris katonai alakulatokhoz fordult segítségért, amelyekhez a haditengerészet erői, valamint önkéntesek is csatlakoztak.

A tűz villámgyorsan terjedt a városban, és a kétségbeesett tűzoltók a lángok megfékezése érdekében több háztömböt is felrobbantottak. Ez azonban legtöbbször csak rontott a helyzeten. Előfordult, hogy a katonatisztek az égő épületekben ragadt, teljesen reménytelen helyzetben lévő emberek lelövésére is parancsot adtak, hogy megakadályozzák további szenvedésüket.

A lángokat csak április 23-ra sikerült teljesen eloltani. San Francisco romokban hevert. A természeti erők tombolása közel 30 ezer épületet tett a földdel egyenlővé, az anyagi kár mértéke a becslések szerint mintegy 400 millió dollárt tett ki. Az áldozatok száma a földrengés pusztító erejéhez képest viszonylag alacsony volt, mivel a 400 ezres lakosság több mint felét sikerült kitelepíteni a közelben felállított ideiglenes szállásokon. A hatóságok 498 halálos esetet jegyeztek fel, az újabb kutatások azonban már 3000-re teszik a földrengés és annak utóhatási következtében elhunytak számát.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

földrengés 20. század katasztrófák Egyesült Államok

2014. április 16. editors 3 komment

Soha nem látott fotók a Wright-testvérek repülőgépeiről

wright1.jpg

 Wilbur Wright az egyik repülőgépén

A Wright-fivérek - Orville és Wilbur - első repülése ugyan csak 12 másodpercig tartott, de másnap négy újság is „lehozta” a világraszóló eseményt. Az észak-karolinai Kitty Hawk felett 1903. december 17-én végrehajtott műveletet kezdetben nem övezte akkora érdeklődés, de olyan következményei lettek, ami fordulópontot jelentett az emberiség történetében.

A nevezetes dátum előtt három nappal már tettek néhány kísérletet a Wright-fivérek, de ezek mindegyike kudarcot vallott. Ez a decemberi nap azonban örök hírnevet szerzett az Ohio államban született fiúknak, akiknek régi vágyuk volt a levegő meghódítása.

Kitty Hawkra az állandó szélmozgás miatt esett a választás; az erős széllökések ugyanis veszélyesek lehettek volna, egy jó ellenszél segíthette a gépet, ha a szélcsöndben saját motorja nem lett volna elegendő. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt. 1905-ben már 25 mérföldet tudtak megtenni, óránként 30 mérföldes sebességgel. 

Az itt látható képeket - összesen 19-et - a New York-i Swann Gallery árverezi el, amelynek nagy részét egy William Preston Mayfield nevű fotográfus készítette, s 20-30 ezer dollárért üthetik le a csütörtök délután kezdődő aukción. A képek többsége korábban nem volt látható, mivel magángyűjteményekben voltak, s egy az aviatikáért rajongó férfi, bizonyos Walt Burton gyűjtötte össze, majd adta el őket.

wright2.jpg

 

wright3.jpg

 

wright4.jpg

 

wright5.jpg

 

wright6.jpg

 

wright7.jpg

 

wright8.jpg

 

wright9.jpg

 

wright10.jpg

 

wright11.jpg

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

repülés 20.század Wright-fivérek

Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása