Múlt-kor

1. A hatalma csúcsán álló brit birodalmat 1837-től 1901-ig vezető, alattvalói körében nagy népszerűségnek örvendő Viktória királynő az Egyesült Királyság leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója volt.

2. Viktória akár II. Erzsébet néven is trónra léphetett volna, ám féltékeny nagybátyja, az 1820-tól IV. György néven uralkodó régens megakadályozta, hogy a nagy uralkodóról nevezzék el a kislányt.

3. Édesanyja az ifjú Viktóriát folyamatos érzelmi terrorban tartotta, így miután a lány 18 évesen trónra lépett, anyjának minden esetben hivatalosan kellett kihallgatást kérnie tőle.

4. Királynőként Viktória kezét nem kérhették meg, ezért 1839. október 5-én ő tett házassági ajánlatot unokatestvérének, Albert szász-coburg-gothai hercegnek.

5. Bár a viktoriánus korszak a prüdériájáról vált ismertté, a korszak névadója korántsem utasította el a szexualitást. A királynő nászéjszakája után „kielégítő és elképesztő” együttlétről számolt be miniszterének, William Gladstone-nak.

6. Viktória az elsők között viselt az esküvőjén fehér menyasszonyi ruhát, így jelentősen hozzájárult a szokás világszerte történő elterjedéséhez.

7. Viktória 1877-től az India császárnője címet is viselte, és bár szeretett volna ellátogatni a brit gyarmatra, orvosai eltiltották tőle, mivel már az angliai nyarakat is nehezen viselte.

8. Mivel utódai a német, orosz, görög, spanyol, svéd, norvég, belga és a román uralkodóházban is képviseltették magukat, Viktóriát élete vége felé „Európa nagyanyja” néven emlegették.

9. Viktória megjelenése nem volt éppen királyi. Alig 150 centiméteres magassága mellett élete második felében – terhességei, a sör, bor és a jó ételek szeretete miatt – tekintélyes hasat is növesztett.

10. Viktória ellen nyolc alkalommal kíséreltek meg merényletet, ám minden próbálkozás kudarcba fulladt.

További érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A világ első vashídját 1779-ben építették az angliai Coalbrookdale-ben. A Severn folyó felett átívelő öntöttvas szerkezetet 1781-ben adták át a forgalomnak.

A 15. századtól a 19. századig Fekete-Afrikából több mint 14 millió embert hurcoltak el rabszolgának.

Az evolúció elméletének atyja, Charles Darwin rosszul volt a vér látványától, ami közrejátszott abban, hogy abbahagyta orvosi tanulmányait.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Majdnem az FBI-nál kötött ki Richard Nixon, de a későbbi amerikai elnök felvételét végül forráshiány miatt elutasították - olvasható egy nemrégiben nyilvánosságra hozott dokumentumban.

A kaliforniai Yorba Lindában született egy szegénységgel küszködő kvéker család öt fiúgyermekének egyikeként. Kiváló eredménnyel végezte iskoláit, és megszerezte a Duke Egyetem jogi diplomáját. 1937 és 1942 között ügyvédként dolgozott, a 2. világháborúban 1942 és 1946 között a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után politikai pályára tért, 1947-50-ben kongresszusi képviselő, 1950-53-ban szenátor volt republikánus színekben. 1960-ban pártja elnökjelöltjeként indult a demokrata John F. Kennedyvel szemben, de alulmaradt. 1968-ban ismét a republikánusok elnökjelöltje lett, és megszerezte a hőn áhított elnökséget is. 1972-ben újraválasztották, de a csúcsról aztán hatalmasat bukott: az 1973-ban kipattant ún. Watergate-ügy miatt az amerikai történelemben addig példátlan lépésre kényszerült, 1974. augusztus 8-án lemondott tisztségéről.

Nagyjából így foglalható össze Richard Nixon egykori amerikai elnök életrajza. Az amerikai National Archives azonban legutóbb egy apró, de igen érdekes epizóddal toldotta meg az Egyesült Államok 37. elnökének pályafutását: 1937-ben az akkor 24 éves, frissen végzett diplomás Nixon ugyanis jelentkezett az FBI-hoz.

Mint egykori FBI-dokumentumot, a felvételi kérelmet a washingtoni National Archives őrzi, s a Making Their Mark: Stories Through Signatures című, több mint száz, kézzel aláírt dokumentumot bemutató kiállításon lehet megtekinteni.

A tárlat kurátora, Jennifer Johnson szerint ez egy nagyszerű alkalom arra, hogy felvillantsák Nixon életének ama kevéssé ismert pillanatát, amelyről az átlagemberek valószínűleg nem is hallottak. "Éppen akkor fejezte be jogi tanulmányait, s mint mindenki más, ő is próbálta kitalálni, hogy mit akar valójában" - fogalmazott a szakember.

A történet szerint mielőtt Nixon kézhez kapta volna diplomáját, április 23-án elküldte felvételi kérelmét az FBI-hoz. A frissen végzett jogászt behívták, júliusban került sor az interjúra, majd J. Edgar Hoover FBI-igazgató kérésére fizikai tesztet végeztettek vele. Ezután nagy csend, Nixont nem értesítették a fejleményekről. 1954. június 11-én, az akkor már alelnök Nixon az FBI Akadémia avatóünnepségén szólalt fel, s maga Hoover mutatta be a közönségnek. Az igazgató ezt örömmel tette, mert mint fogalmazott, "(...) az FBI vesztesége az ország hasznára vált", utalva a történtekre.

Nixon memoárjában is megemlékezett az esetről, s kiderült, hogy már akkor, alelnökként érdeklődött a nyomozóiroda nagyhatalmú vezetőjénél, miért utasították el kérelmét. Hoover újranyitotta Nixon aktáit, s mint megtudta, bár Nixont felvették, az FBI végül megmásította döntését - a hivatalos magyarázat szerint Nixon próbálkozása forráshiány miatt esett kútba.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A felújított 70 éves képek a második világháború azon pillanatait járják körbe, amikor nem a véres harcok folytak. Betekintést nyerhetünk az amerikai támaszpontok nyüzsgő világába, az otthon maradottak életébe, valamint gyárakban dolgozó nőkről készült fotókat is láthatunk, amelyeket propagandacélokra szántak, hogy a férfi munkaerő csökkenésével egyre több nőt tudjanak a hadiiparba csábítani.

További képeket itt találhat

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

1. A Párizs és Franciaország jelképének tartott Eiffel-torony a francia forradalom centenáriumára, az 1889-es párizsi világkiállításra készült el.

2. Az építmény terveit a közhiedelemmel ellentétben nem névadója, Gustave Eiffel, hanem a svájci Maurice Koechlin készítette.

3. A franciákat a mai napig megosztó tornyot kezdetben gyűlölték, és már 1887-ben komoly sajtókampány folyt ellene: a megépítése ellen tiltakozó petíciót háromszáz befolyásos párizsi művész írta alá.

4. A munka 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, 7,5 millió frankba került, és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték.

5. A 300 méter magas torony négy évtizedig a világ legmagasabb építménye volt: a New York-i Chrysler Building (319m) 1930-ban taszította le a trónról.

6. Az Eiffel-torony fontos szerepet játszott az első világháború idején: a francia hadsereg innen fogott el rádióadásokat és fejtett meg kódolt üzeneteket.

7. A torony 1925 és 1936 között a világ legnagyobb hirdetőoszlopa volt: a francia Citroën autógyár jóvoltából negyedmillió színes villanyégő került az építmény három oldalára. A fényárban úszó tornyot több mint 30 kilométerről is látni lehetett, Charles Lindbergh például ezt használta jelzőfénynek, amikor 1927-ben átrepülte az Atlanti-óceánt.

8. Az Eiffel-torony legfelső szintjén Eiffel kutatóközpontot alakított ki, ahol asztronómiai, meteorológiai, aerodinamikai és fiziológiai kísérleteket, illetve egyéb teszteket végeztek.

9. A tornyot 125 éves történelme során többször le akarták rombolni. Hitler 1944 augusztusában adta parancsba Párizs katonai kormányzójának az ikonikus építmény megsemmisítését.

10. Az Eiffel-toronyhoz néhány halállal végződő vakmerő kísérlet is kötődik, a legismertebb Franz Reichel esete: a Repülő Szabó 1912. február 4-én egy saját maga által készített ejtőernyővel ugrott ki 60 méteres magasságból, ám a szerkezet nem működött, ő pedig szörnyet halt.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Hitler, hogy elkerülje az újbóli megalázást, szétromboltatta azt a vasúti kocsit, amelyben az első világháború végén a németek aláírták a kapitulációt.

A világtörténelem legrövidebb háborúja, az 1896-ban kitört angol-zanzibári háború kevesebb mint egy óráig tartott.

Az első, háztartásokban használható mikrosütőket 1967-ben hozták kereskedelmi forgalomba az USA-ban.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

„Sohasem tudtam elfelejteni őket (…) Még mindig kísértenek éjszakánként a vízért könyörgők, a sebesültek, a vérzők” – emlékezett vissza Naoyoshi Ishida, a Yamato hadihajó elleni amerikai légitámadás egyik túlélője a haldoklók szenvedésére. A Yamato 1945. április 6-án a Ten-go hadművelet keretein belül – kilenc kisebb hadihajóval együtt – megfelelő légi biztosítás nélkül, és csak az odaútra elegendő mennyiségű üzemanyaggal vágott neki az Okinavánál állomásozó amerikai flotta megsemmisítésére indított támadásnak. A világ valaha volt legnagyobb, sokak által elpusztíthatatlannak hitt, több mint 70 ezer tonnás csatahajóját április 7-én amerikai harci repülőgépek süllyesztették el.

A legénység tagjainak már 1945 márciusában meghagyták, hogy búcsúzzanak el családtagjaiktól, rendezzék elintézetlen ügyeiket. A támadás előtti estén szakét és sört szolgáltak fel a Yamato tengerészeinek, és a szokásos gumibotozás is elmaradt. A főtisztek szokatlan viselkedése jelezte, öngyilkos küldetésre, valóságos vízi kamikaze akcióra készülődnek.

Másnap, nem sokkal dél után mintegy 300 amerikai bombázó indította meg a támadást a japán hajóraj ellen. A pilóták bátorságának köszönhetően a repülők annyira közel kerültek a Yamatóhoz, hogy akadt, aki megpróbálta őket kővel megdobálni. Az ellenállás azonban hiábavalónak bizonyult. A Yamato mintegy kétórás, több hullámban folytatott harc után elsüllyedt.

Az amerikai repülők még a vízben is lőtték a még életben lévő, óceánon lebegő japánokat. Az olajban rendkívül nehéz volt mozogni, és a lábgörcs is megnehezítette a tengerészek dolgát. Sokan úgy védték ki a támadásokat, hogy időről időre a víz alá süllyedtek, de voltak, akik – nem remélve segítséget – feladták a küzdelmet. A túlélők többségét végül egy japán romboló menekítette ki, de a folytatódó amerikai támadások miatt volt, akit az óceánban hagytak. A Yamato legénységéből mintegy 2500-3000-en vesztették életüket, és kevesebb mint 300-an élték túl a támadást.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A torinói leplet vizsgálva Jézus Krisztus keresztrefeszítése sokkal fájdalmasabb lehetett, mint azt korábban gondolták a szakemberek. Brit és olasz kutatók szerint a leplen kirajzolódó alak karjai a feje felett voltak, s valószínűleg "Y" formájú testhelyzetben lelte végzetét. Ha a lepel valóban Isten fiának körvonalait adja ki, akkor a Megváltó halálát az elmúlt évezredek során a legtöbb alkotás pontatlanul ábrázolta.

A művészek évszázadokon át úgy mintázták meg a keresztény egyház alapítójának kereszten való szenvedését, hogy keze vízszintesen volt széttárva. A liverpooli John Moores Egyetem, valamint az olaszországi Paviai Egyetem kutatói szerint Jézus kivégzése ennél jóval kegyetlenebb volt, ugyanis kezeit a feje fölé szegezték. A nemzetközi szakértőgárda a torinói leplet elemezve arra a meggyőződésre jutott, hogy a leplen látható embert "Y" alakú testhelyzetben szegezhették fel.

Andrea Mantegna 1459-ben készült festménye is hagyományos módon ábrázolja Krisztus szenvedését

A torinói lepel az egyik legjobban tanulmányozott lelet a történelemben. Megoszlanak a vélemények vele kapcsolatban: egyesek úgy vélik, hogy középkorban készült "hamisítvány", mások szerint pedig tényleg a Názáreti Jézus körvonalait láthatjuk rajta. Bármelyik oldalon is álljon az igazság, a leplen látható mezítelen férfi karján vércsíkok és több seb is felfedezhető.

Matteo Borrini liverpooli kutató egy olasz szakember, Luigi Garlaschelli segítségével a leplen található vérfoltok és a szög helyére utaló ábrázolás alapján valódi vérrel modellezte a "T", illetve az "Y" formában keresztrefeszített ember kihulló vérének "folyásirányát" (ide kattintva a modellezésről készült videót is megnézheti). A kutatópáros úgy találta, hogy a leplen lévő vérnyomok valóban egy kereszten szenvedett ember sebeinek helyeire utalhatnak, azonban csak abban az esetben, ha a kivégzett személyt nem az eddig megszokott Krisztus-ábrázolásoknak megfelelően, hanem feltartott kézzel szegezték fel a keresztre, így ugyanis a sebéből származó vér - a leplen látható alakhoz hasonlóan - végigcsurgott a karján. Azonban ha vízszintes pózban lettek volna a karjai, a vér a csukló magasságában levő szög ütötte sebből a földre cseppent volna.

Jól kivehetőek a kezeken lévő vérmaradványok

"Ez egy még fájdalmasabb pozíció lehetett, ugyanis jelentősen megnehezítette a légzést" - mondta Borrini. A kutatók egyetértenek abban, hogy ha valakit így végeznek ki, a halál oka valószínűleg fulladás volt. Hasonló pozícióban voltak azok a középkori elítéltek, akiket feltartott kézzel a csuklójuknál egy gerendához kötöztek. A fizikai kísérlet igazolta Gilbert Lavoie massachusettsi orvost, aki először vetette fel, hogy a leplen látható férfi "Y" formájú testhelyzetben lelte halálát. A híres leletet vizsgáló dán orvos, Niels Svensson szintén így gondolkodott: "a lelet lenyomata nem egyezik meg Krisztus keresztrefeszítésének hagyományos ábrázolásmódjával."

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

1. A náci Németország politikai, katonai és gazdasági vezetőinek felelősségre vonását célul kitűző nürnbergi per az első olyan büntetőeljárás volt a történelem során, amelyben háborús bűncselekmények miatt ítélték el egy ország vezetőit.

2. A per helyszíneként azért esett Nürnbergre a választás, mert a nácik itt rendezték meg a hírhedt pártnapokat, itt születtek meg a faji törvények, és a város a bombázások ellenére épségben maradt.

3. Az 1945. november 20-tól 1946. október 1-jéig tartó perben 24 főt állítottak bíróság elé. 12 főt kötél általi halálra, 7 főt börtönbüntetésre ítéltek, 3 főt pedig felmentettek.

4. A négy győztes nagyhatalom egy-egy ügyészt és két-két bírót delegált a perre. A legenyhébb ítéleteket a francia főbíró hozta, a szovjet főbíró, Iona Nyikitcsenko viszont minden vádlottra halálbüntetést kért.

5. A nemzetközi bíróság a per során 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel.

6. A perről 16 ezer oldalas, több mint 4 millió szót tartalmazó jegyzőkönyv készült, és az eljárás során több mint 200 tonna papírt használtak fel.

7. A vádlottakkal – jó kedély- és elmeállapotuk megőrzése érdekében – pszichológusok és pszichiáterek foglalkoztak. A foglyok szellemi képességét intelligenciatesztek segítségével mérték fel.

8. Miután a bírák elutasították Hermann Göring arra vonatkozó kérelmét, hogy akasztás helyett golyó által végezzék ki, a náci vezető egy nappal az ítélet-végrehajtás előtt egy cianidkapszula segítségével öngyilkos lett.

9. Az akasztásokat 1946. október 16-án hajnalban, a nürnbergi börtön tornatermében hajtották végre, ahol az őrök előző este még kosárlabda-mérkőzést játszottak.

10. A nürnbergi pert számos ponton érte bírálat. A legtöbben eleve megkérdőjelezték a perben ítélkező Nemzetközi Katonai Bíróság legitimitását, sokan pedig azt kifogásolták, hogy csak a vesztesek háborús bűneit ítélték el.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Hindu és buddhista szokásoknak megfelelően India és Tibet népe rituális célból az emberi koponyákat arannyal, ezüsttel és drágakövekkel díszítette. A tantrikus szertartások során a koponyákból faragott tálakba a vért jelképező bort töltöttek, amelyet ember formájú tésztafigurák kíséretében az isteneknek ajánlottak. Szanszkrit nyelven kapalának hívják ezeket a bizarr tárgyakat. A hindu istenségek közül többet is ábrázoltak a kezükben kapalával, amelyből emberi vért ittak.

Bővebben: http://vintagebrooklynryn.tumblr.com/

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán