HTML

A magazin

Keresse az újságárusoknál!

 15_3_1.jpg

2015 ősz

Magyar sorsok a Gulágon

Előfizetek rá

Facebook

https://www.facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin

Címkék

1. világháború (21) 10 tény (10) 19. század (2) 2. világháború (29) 20.század (157) 20. század (47) amerikai elnökök (2) anno (2) atombomba (4) augusztus 20 (2) aukció (2) bizarr (11) Budapest (2) Churchill (2) csokoládé (2) csókolódzás (2) Dél-Amerika (2) diktátorok (2) divat (2) Egyesült Államok (45) egyháztörténet (2) Egyiptom (6) építészet (7) erotika (2) Észak-Korea (2) évforduló (9) fallosz (2) felfedezések (2) film (7) Finnország (2) fogamzásgátlás (2) Forma-1 (2) fotó (4) fotók (31) fotóművészet (9) Franciaország (10) gyilkosságok (2) háború (3) hadtörténet (14) hajózás (7) halálozás (4) Hasfelmetsző (2) hidegháború (4) Hitler (7) HItler (2) Hollywood (2) holokauszt (2) igazságszolgáltatás (2) II. János Pál (2) III.Richard (2) inkák (2) Irak (2) Irán (2) Izrael (4) Japán (5) játék (2) Jeruzsálem (2) Jézus Krisztus (3) kalózok (2) kémkedés (2) Kennedy (3) Kína (4) királyok (3) királysír (2) kivégzések (4) Kolumbusz (3) kora újkor (2) Közel-Kelet (2) Középkor (24) középkor (3) kutya (2) kutyák (2) Lengyelország (2) London (3) Magyarország (6) Marilyn Monroe (3) merénylet (6) metró (2) Mikulás (2) múmia (2) művészet (2) nácik (8) Nagy-Britannia (23) Nagy Britannia (10) Napóleon (5) neandervölgyi (3) Németország (17) népirtás (2) nők (3) ókor (34) olimpia (2) orosz-japán háború (2) Oroszország (3) orvostudomány (3) őskor (8) pápaság (3) Peru (2) piramis (2) polgárháború (2) régészet (12) rejtély (4) rejtélyek (4) repülés (7) rómaiak (3) Római Birodalom (5) sör (3) sport (5) színes képek (3) Szíria (2) Szovjetunió (8) temetkezés (6) Titanic (3) tudomány (2) Tudta-e (23) újkor (63) ünnepek (4) utazás (2) Vatikán (3) Vietnam (2) világbajnokság (2) zene (5) Többi

Friss topikok

2014. március 18. editors 6 komment

Gyilkosa teljesítette az utolsó kívánságát

vilaghaboru.jpg

A milliók halálát okozó első világháborúból ̶ a brutalitás mellett ̶ számtalan olyan forrásunk van, amely a katonák emberi oldalára mutat rá. Hiába harcolt az ellenséges oldalon történetünk angol főhőse, a valószínűleg a halálát okozó német katona teljesítette utolsó kívánságát.

A nyugati fronton harcoló, 26 éves Percy Buck őrmester az egyik ütközet előtti éjjelen a feleségét, Berthát, gyermeküket, Cyrilt és családjukat ábrázoló fényképet nézegette, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve elővett egy tollat, és ráírta a címét, s arra kérte a megtalálót, hogy halála esetén továbbítsa szeretteinek. Másnap súlyosan megsérült, elővette a fotót, és azzal a kezében hunyt el.

A fényképet egy bizony Josef Wilczek német tizedes küldte el azzal az üzenettel a genfi Vöröskeresztnek, hogy egy "haldokló katona" kezében találta. Így írta: "a kezében szorongatta a fotót, amelynek hátulján azt kérte, hogy a megtaláló jutassa el feleségéhez. Egy halott bajtárs utolsó kívánságát teljesítve küldtem el Önöknek a képet. Nyugodjék békében."

buck.jpg

26 éves Percy Buck őrmester

A levelet és a fényképet a nemzetközi szervezet továbbította Bertha Bucknak a nagy-britanniai Hertfordshire megyébe. A történetre, amely a nagy háború vérontása közepette sem kimúló emberiességet és jó szándékot hirdeti, a feledés közel egy évszázados homálya szállt rá. 2014-ben Buck őrmester unokája, Christina Reynolds hitchini otthonának szekrényében pakolt, amikor felfedezte a kartondobozt.

Nyomban átadta a brit levéltárosoknak, akik hamarosan összerakták a teljes történetet, amely egy szomorú csavarral végződött: 1918. október 31-én, két héttel a borzalmaknak véget vető compiègne-i fegyverszünet előtt Wilczek tizedes elesett a fronton.

csoportkep.jpg

A hertfordshire-i ezred tagjai, jobb oldalon Buck őrmester

Percy Buck a háború előtt betűszedőként dolgozott egy nyomdában. A most 58 éves Mrs. Reynolds elmondta, a nagyapja maradványait sohasem találták meg, és a családja nem tudta, hol és miként halt meg egészen mostanáig, amikor a levéltári kutatók egy szemtanúi beszámolóban meg nem találták a választ.

Buck őrmester a hertfordshire-i ezredben szolgált, amely jelentős szerepet vállalt a harmadik ypresi csata 1917. július 31-én hajnalban induló támadásában. Egy bizonyos Ramsell nevű közlegény 1918-ban a sebesültek és eltűntek felkutatása céljából felállított minisztériumi osztálynak ezt mondta: "egy domb tetején voltunk, amikor megpillantottuk Percyt. Egy gránáttölcsérben feküdt súlyosan megsebesülve, már mozogni sem tudott. Emlékszem, még előző este egy fényképet mutatott a családjáról. El kellett onnan mennünk, többé nem láttuk őt."

"Bárcsak élne még az apám, jó volna, ha ezeket hallaná" ̶ mondta Mrs. Reynolds, aki a levéltárosoknak elmondta: édesapja, Cyril 1994-ben hunyt el, a nagyanyja pedig 1962-ben távozott az élők sorából.

 

20. század 1. világháború Nagy-Britannia

2014. március 17. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

TelefonNagy.jpg

A telefon feltalálója, Alexander Graham Bell 1877-ben vezette be a távbeszélőt a Fehér Házba.

Az egyik legkorábbról ismert bőrcipő 5500 éves.

A spanyol konkvisztádorok által a 16. század folyamán az Újvilágba hozott lovak voltak Északnyugat-Amerika híres vadlovainak, a musztángoknak az ősei.


További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

 

2014. március 14. editors Szólj hozzá!

10 tény a berlini olimpiáról

berlin.jpg

1. Hitler eleinte megvetéssel tekintett a zsidók és szabadkőművesek művének tartott olimpiai játékokra, ám az eseménysorozatban remek propagandaeszközt látó Joseph Goebbels végül meggyőzte a Führert a játékok pozitív hatásairól.

2. A baloldali spanyol kormány bojkottálta a játékokat, és egy ellenrendezvény, a Barcelonában tartandó ún. népek olimpiája szervezésébe kezdett, az esemény azonban a polgárháború miatt elmaradt.

3. Az olimpia idején "száműzték" Berlinből az antiszemitizmust, a cigányokat pedig a városon kívülre telepítették le.

4. A történelem során először a berlini olimpia egyes eseményeiről sugároztak – Berlinben és Potsdamban – élő televíziós sportközvetítést.

5. Bár az olimpiai faluban Hitler parancsára nem szolgálhattak fel alkoholt, a tiltakozó olaszoknak, franciák, belgáknak és hollandoknak végül engedélyezték a szeszfogyasztást.

6. Bár Hitler a megnyitón a protokoll szerint nem tarthatott beszédet, fanfárzene és Wagner győzelmi indulójának kíséretében vonult be az ünnepélyre.

7. Az újkori játékok történetében elsőként 1936-ban, Berlinbe vitték futva Olümpiából az olimpiai lángot.

8. Az olimpia nyitóünnepségén, a csapatok felvonulásakor a román, a francia és az osztrák küldöttség is náci karlendítéssel üdvözölte a díszpáholyban helyet foglalókat. A megnyitó alatt kifütyülték az amerikai csapatot, mivel nem fordították fejüket a Führer páholya felé.

9.A németek a futballtornán óriási csalódást keltve már a negyeddöntőben kiestek. A norvégok elleni 2:0-s vereséggel záródó találkozó volt az egyetlen futballmeccs az olimpián, amelyet Hitler is végignézett.

10. A náci vezetés a német csapat egyetlen – apja révén – zsidó származású sportolója, a vívó Helene Mayer beválogatásával biztosította, hogy a nemzetközi közvélemény ne vádolhassa antiszemitizmussal.

További érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

olimpia 20.század Hitler

2014. március 12. editors 14 komment

Bámulatos fotók egy víz alatti világháborús gépről

dc3_1.jpg

Egykoron csapat-és sebesültszállításra, illetve bombák ledobására használták, ma azonban rákok és trópusi halak otthona. A Douglas DC-3 roncsát alga és korall borítja, s immáron öt éve 21 méter mélyen, a tengerfenéken várja a kalandvágyó sportbúvárokat.

A Douglas Aircraft Company által kifejlesztett, a második világháborúban török ejtőernyősöket szállító gépet szándékosan száműzték a tenger mélyére 2009-ben a törökországi Antalya tartományban található Kas partjainál, hogy egyfajta víz alatti játszóteret hozzanak létre a búvárok számára, akik egy kötél segítségével közelíthetik meg a roncsot - légzőkészülék nélkül.

A kétmotoros, zárt utasterű, közel 20 méter hosszú DC-3 első repülését 1935. december 17-én hajtotta végre, az eredeti típus gyártását 1945-ben fejezték be. Nagy-Britanniában Dakota néven vált ismertté, az amerikai hadseregben pedig C-47 volt az elnevezése. Több mint tízezer példányával a legnagyobb számban gyártott katonai szállító repülőgéptípus volt.

dc3_2.jpg

 

dc3_3.jpg

 

dc3_4.jpg

 

dc3_5.jpg

 

dc3_6.jpg

További érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

repülés 20.század 2. világháború Törökország

2014. március 11. editors Szólj hozzá!

Sir Paul McCartney, a királynő lovagja

McCartney.jpg

„Azóta folyamatosan hívnak, és Őszentségének szólítanak” – osztotta meg Paul McCartney a nagyközönséggel, hogyan reagáltak a még élő Beatles-tagok, amikor megtudták, hogy társukat lovaggá fogják ütni. A ceremónia 1997. március 11-én zajlott le, és a zenész saját elmondása szerint rendkívül ideges volt. A palotán kívül hatalmas tömeg gyűlt össze, amely Beatles-dalokat énekelve és az együttes kazettáit hallgatva ünnepelte kedvencük elismerését. McCartneyt hasonló ováció fogadta, mint amit az 1960-as években, a Beatlemánia csúcspontján élt át a banda többi tagjával együtt.

A McCartney és a brit uralkodó közötti „kapcsolat” azonban nem ekkor kezdődött. Egy nemrégiben előkerült, Paul McCartney által 1953-ban írt fogalmazásból kiderült, hogy a kis Paul gyerekként rajongott II. Erzsébetért: a királynő közelgő koronázásról szóló dolgozatában, amellyel megnyert egy esszépályázatot, „a mi bájos királynőnknek” nevezte az uralkodót. Egyes történészek szerint a királynő közvetve ahhoz is hozzájárult, hogy Paul társaival együtt nem sokkal később létrehozta minden idők egyik legsikeresebb együttesét. Az anekdota szerint ugyanis a versenyen nyert könyvutalványból Paul egy modern művészetekről szóló könyvet vásárolt, amelynek elolvasása után a zenei pálya felé kezdett orientálódni.

McCartney először 1965-ben – szintén egy kitüntetés, a Brit Birodalmi Érdemrend alapfokozatának átvétele alkalmából – találkozott személyesen a gyerekkorában csodált II. Erzsébettel. Ekkor még minden Beatles-tag részesült a királynői elismerésben. Később John Lennon azzal viccelődött, hogy annyira idegesek voltak, hogy elszívtak egy marihuánás cigit a Buckingham Palota vécéjében, valójában azonban csak egy sima cigarettára gyújtottak rá. McCartney ezúttal is bájosnak nevezte az uralkodót és hozzátette: „Olyan volt, mintha az anyukánk lenne.” 32 évvel később már egyedül, de Liverpool város lakosai és a Beatles-tagok nevében vette át az „anyukától” az újabb elismerést.

20.század Beatles Nagy-Britannia

2014. március 10. editors Szólj hozzá!

Tudta-e, hogy...?

RuthNagy.jpg

Ruth Ellis volt az utolsó nő, akit Nagy-Britanniában kivégeztek, miután bűnösnek találták szeretője, David Blakely meggyilkolásában; az akasztást 1955-ben hajtották végre. 

A második világháború előtt Európán kívül Brazíliában működött a legnagyobb náci párt, amelynek taglétszáma elérte a 40 ezer főt.

Könnyűzenei koncertet először a Beatles adott stadionban 1965 nyarán; a helyszín a New York-i Shea Stadion volt.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. március 07. editors 3 komment

Macskabombák az újkorban

macska.jpg

Abban az évszázadban, amikor Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetét alkotta meg, Shakespeare pedig többek között III. Richárd királydrámáját foltozgatta, a német tüzérségi szakértők a "hogyan szereljük fel egy gyújtószerkezetet a macska hátára" című művészetet igyekeztek tökéletesíteni.

Az újkor hajnalán a leleményes hadmérnökök az állatokat is igyekeztek bevonni a hadművészet tudományába. Több ábrázolást is ismerünk a 16. századból, amelyeken a macskák és a galambok egy, a mai "jetpack"-ra hasonlító eszközt viseltek a hátukon. Az eredeti ötlet az volt, hogy az ellenség városait, illetve erődjeit, amelynek megközelítése emberek számára egyébként veszélyes mutatvány lett volna, állatok segítségével gyújtották volna fel.

galamb.jpg

Mitch Fraas, a Pennsylvaniai Egyetem könyvtárának kutatója gyűjtötte össze ezeket az ábrázolásokat, amelyeket Franz Helm kölni tüzérnek tulajdonított "Buch von den probierten Künsten" (Gyakorló művészet könyve) című alkotásban talált.

A fordítások szerint Helm ilyen - a technikai részletekbe kevésbé belemenő - tanácsokkal látta el olvasóit: "Miután rárögzítetted a macska hátára a szerkezetet, vidd az ellenséges város közelébe és gyújtsd meg. Az állat be fog menekülni a településre, s a hátán lángoló fegyver okozta félelem miatt el akar rejtőzni. A menedéket valószínűleg valamilyen szalma, széna vagy egyéb gyúlékony anyagok mellett találja meg, amelyet percek alatt lángba borít."

kronika.jpg

Helm művét 1530-ra datálják, s közel egy évszázadon át kéziratos formában terjesztették, míg végül 1625-ben nyomtatva is megjelent. Az amerikai kutató elmondta, hogy eddig hét ábrázolást látott, s csupán egy nyomtatott dokumentum került eddig a keze ügyébe a "macskaballisztika" fortélyaiba bevezető könyvből. "Valószínűleg sohasem alkalmazták ezt a bizarr hadászati módszert" - tette hozzá a kutató.

Az elképzelés - miszerint állatokat használjanak fel háborúk során - azonban nem egyedülálló a történelemben. A 20. századból több példát is tudunk hozni kutyák vagy egyéb emlősök hadi célokra történő kihasználására. A második világháborúban a szovjetek bombákat erősítettek az ebekre, amelyek mozgó aknamezőkként keserítették meg a német katonák életét, az amerikai hadsereg pedig denevérek segítségével próbálták meg felgyújtani a japán épületeket.

madar.jpg

Az állatok "fáklyaként" való felhasználási módozatainak hagyománya azonban még a 16. századnál is régebbre nyúlik. Egészen a bibliai időkig kell visszamennünk. "Ezzel Sámson elment, fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek. Így meggyújtotta a kévéket meg a lábon álló vetéseket, aztán a szőlőket és olajfákat is" - szól a Bírák Könyve.

Egy középkori orosz krónika szerint Olga kijevi fejedelemasszony (890-969) a 10. században madarakat használt fel hasonló célokra. A forrás szerint Olga (I. Igor özvegye, aki kiskorú fia, Szvjatoszláv helyett uralkodott) portánként három verebet és galambot követelt egy drjevlán település lakóitól. Miután megérkeztek a szárnyasok, katonái minden egyes madár lábát kénes ronggyal kenték be, majd elengedték őket, s visszatértek fészkükbe, ahol tűzbe borították a várost. "Olga bosszúja ezzel befejeződött" - írta a szöveg. A drjevlánok egyébként a mai Ukrajna területén élő törzs tagjai voltak, akiket a 11. század közepére a Kijevi Rusz véglegesen meghódított.

A kínai krónikákban sem idegen az ehhez hasonló fegyverkezés. Az elbeszélések szerint egykoron egy ökörre erősített égő kosár okozott riadalmat a távol-keleti országban.

Még több hír, érdekesség a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

macska állatok újkor bizarr fegyverkezés

2014. március 06. editors Szólj hozzá!

Roger Fenton, a Krím háborús fotósa

fenton1.jpg

Az Orosz Birodalom és az angol-török-olasz-francia szövetséges erők között zajló krími háború (1853-56) volt az első olyan konfliktus a történelemben, ahol már profi fotográfusok - köztük a kolozsvári születésű Szathmáry Pap Károly - járták a csatatereket.

Roger Fenton (1819-1869) korának egyik legismertebb fényképésze volt. Képzettsége, számos önálló kiállítása, kiváló szakmai felkészültsége és külföldi tapasztalatai tették lehetővé, hogy 1852-től a British Museum első hivatalos fényképésze legyen. Bár a krími háborúban, 1855-ben készített sorozata emelte őt hadifényképésszé, köztudott, hogy számos más műfajban is maradandót alkotott, például a tájkép-, épület-, csendélet-, és műtárgyfényképezésben, de zsánerképei is ismeretesek.

Habár a krími háborút képeivel egyértelműen Roger Fenton dominálta, a francia művész csak egy fotográfus volt a sok közül. A már említett Szathmáry Papp Károlyon kívül a francia Charles Langlois, George Shaw Lefevre, Léon-Eugene Mehedin, Pierre Lassimonne, Jean-Baptiste Durand-Brager, a német Friedrich Martens és brit James Robertson is gazdagította felvételével a fotótörténetet, sőt állítólag maga Tolsztoj is készített képeket Szevasztopol ostromáról.

Roger Fenton Párizsban még festőként kereste a kenyerét, de egy a londoni Hyde Parkban rendezett fotókiállítás az ő életét is gyökeresen felforgatta. Miután visszatért a francia fővárosba, az akkori forradalmi technikai újdonság, a sokszorosíthatóságot biztosító negatív-pozitív eljárás, a kalotípia (más néven talbotípia) módszerét kezdte kitanulni.

A kiadó Thomas Agnew (Thomas Agnew & Sons) oldalán Fenton 1855-ben kerekedett fel, hogy aztán a forróság, a bordatörések és a kolera dacára is elkészítse a krími háborúról szóló 350 képét. A fotográfus munkáját a LIFE magazin is nagyra értékelte, ugyanis a lap Fentonnak a krími háborúról szóló munkáit is beválasztotta a 2003-as "100 fotó, amely megváltoztatta a világot" című kiadványába.

A fotográfus Albert herceg unszolására érkezett a forrongó térségbe azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbálja népszerűsíteni a britek körében addig népszerűtlen háborút, s képeivel ellensúlyozza a The Times által szított háborúellenes propagandát. Fenton ezért tudatosan nem fényképezett halottakat, sérülteket és megcsonkított embereket. Szathmáryhoz hasonlóan ő is hatalmas, több száz kilós felszereléssel érkezett, egy borkereskedőtől vett kocsiból pedig sötétkamrát is kialakított.

A misszió nehézségeit egy segéd felbérelésével próbálta enyhíteni, de Feltont óriási felszerelése így is korlátozta munkájában, ráadásul a kor akkori technikai színvonala nem tette lehetővé a mozgó tárgyak lencsevégre kapását. A fotográfus ezért rendszerint brit katonák tábori életét fotózta, továbbá rengeteg tájképet is készített. Fenton Szevasztopol elestéről már csak az újságokból értesülhetett, a 349 napi ostrom után 1855. szeptember 8-án kapituláló várost pedig már James Robertson örökítette meg.

fenton2.jpg

 

fenton3.jpg

 

fenton4.jpg

 

fenton5.jpg

 

fenton6.jpg

 

fenton7.jpg

 

fenton8.jpg

 

fenton9.jpg

További érdekességek, hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

fotók fotóművészet újkor Krím

2014. március 05. editors 3 komment

10 tény a Krímről

yalta-conference1.jpg

1. A Krím félsziget neve az ókorban Tauriké Kherszonészosz illetve Chersonesus Taurica volt. A görög mitológia szerint Artemisz, a vadászat istennője ide, Tauriszba vitte az apja által feláldozni kívánt Iphigeneiát, aki papnője lett.

2. A félszigetet a görögök gyarmatosították, majd a Római Birodalomhoz került. A későbbi évszázadokban a krími gótok, a hunok, az onogurok és a kazárok hódították meg, de volt a Kijevi Rusz, a Bizánci Birodalom, a Kipcsak Kánság és Mongol Birodalom része is.

3. A félszigetet 1441-től uraló Krími Tatár Kánság 1475-ben lett az Oszmán Birodalom protektorátusa. A Krím függetlenségét az orosz-török háború végén megkötött kücük-kajnardzsi béke mondta ki, de 1783-ban Oroszország annektálta a területet.

4. Itt zajlott 1853-56-ban az Orosz Birodalom és a szövetségesek között a krími háború, amely az oroszok vereségével zárult. A krími volt a hadtörténet első állóháborúja.

5. A Krím többször is gazdát cserélt az orosz polgárháborúban. A magyarországi Tanácsköztársaság egykori vezetője, Kun Béla a helyi forradalmi tanács vezetőjeként 1920 novemberében mintegy 70 ezer áldozatot követelő terrort vezetett be a Krímben. A megtorlás olyan méretű volt, hogy az orosz kommunista vezetés tényfeltáró bizottságot küldött ki, majd 1921 májusában visszahívta Kun Bélát.

6. Sztálin parancsára 1944. május 18-20. között több mint 200 ezer tatárt telepítettek ki a Krím félszigetről az akkoriban szintén a Szovjetunióhoz tartozó Közép-Ázsiába.

7. 1945. február 4-11. között a Krím félszigeten található Jaltában rendezték a szövetséges nagyhatalmak vezetői közötti találkozót, amelynek célja a háború utáni Európa újjászervezésének megvitatása volt.

8. 1954-ben a szovjet Legfelsőbb Tanács döntése nyomán a félszigetet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták. A Krím később népszerű turistacélpont lett, sokan érkeztek üdülni a Szovjetunióból és a baráti országokból, főleg az NDK-ból.

9. A krími Szevasztopol közelében, a Kazacsje öbölben, a neves szovjet hírszerző, Viktor Kalganov harci feladatokra kiképzett, 120 delfinből álló katonai egységet szervezett a hetvenes években. Az állatok harcban nem, csupán gyakorlatokon mutatták be tudásukat, és egyetlen diverzánst sem fogtak.

10. A félsziget a Szovjetunió széthullásában is fontos szerepet játszott. Mihail Gorbacsov éppen a krími Foroszban üdült, amikor 1991. augusztus 18-án hermetikusan elszigetelték és lemondásra szólították fel, másnap pedig rendkívüli állapotot vezettek be a Szovjetunió egyes területein.

További érdekességek, hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

2014. március 04. editors 1 komment

A kettészakadt Európa – Churchill fultoni beszéde

winston_churchill1.jpg

"Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre” – hangzanak Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én, a fultoni (USA) Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet citált mondatai. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet.

Bár sokan a hidegháborús korszak kezdetének, és egyben jelképének tartják a beszédet, Churchill csak egy pontos látleletet adott a kontinensen a második világháború befejezése után kialakult helyzetről. A szövetségesek már a Hitler elleni háború utolsó éveiben is geopolitikai érdekeik érvényesítésére koncentráltak, amikor pedig véget ért a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő fegyveres konfliktusa, az addig stratégiai megfontolásból óvatos felek nyíltan szembekerültek egymással.

Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást. A nagy tekintélyű politikus szavára azonban mindenki odafigyelt, így nem csoda, hogy fultoni beszéde villámgyorsan bejárta a világsajtót, és rendkívül heves indulatokat gerjesztett. A szovjet vezetők azonnal háborús uszítással vádolták meg Churchillt, és a felháborodott hangokhoz csatlakoztak – bár nem mindannyian meggyőződésből – a szovjet megszállás alatt lévő országok vezető politikusai is.

A szovjetek és csatlósaik azonban nagyvonalúan átsiklottak afelett, hogy 1946 februárjában, vagyis néhány héttel korábban Sztálin is elmondott egy olyan beszédet, amely a hidegháború jelképes kezdeteként is felfogható. A szovjet diktátor ún. választási beszédében a Vörös Hadsereg erejéről és a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről szónokolt. A több évtizedes küzdelem elkezdődött.

További érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

hidegháború Churchill Egyesült Államok

Vissza a főoldalra
süti beállítások módosítása