Múlt-kor

„Wellington rossz hadvezér, az angol sereg csapnivaló, és ez az egész ügy nem okoz majd nagyobb nehézséget, mint egy reggeli elfogyasztása” – jelentette ki reggelizés közben a waterlooi csata napján Napóleon. Aligha mérhette volna fel rosszabbul az erőviszonyokat. A francia sereg 1815. június 18-i waterlooi vereségével a hadvezér politikai és katonai karrierje véget ért, Európára pedig új kor köszöntött. A csatavesztéshez egyes kutatók szerint jelentősen hozzájárult, hogy Napóleont aranyér gyötörte, egy újabb elmélet szerint pedig egy rosszul nyomtatott térkép miatt veszítette el az ütközetet.

Az 1814-ben Elba szigetére száműzött Napóleon 1815 márciusában megszökött fogva tartói elől, és – a nép támogatásával – Párizsba vonult, ahol újfent császárrá koronázták. Bár békére törekedett, Európa uralkodói a kontinensre leselkedő legnagyobb veszélyt látták visszatérésében. Összeállt a hetedik koalíció. Újabb háború közeledett.

A döntő ütközetre a Brüsszeltől délre fekvő Waterloo mellett került sor. Napóleon már fél 11-kor támadni akart, ám az éjszakai esőzés miatt fellazult a talaj, így délutánra halasztotta a fő offenzívát. Ez végzetesnek bizonyult. A brit-holland-német haderő Wellington herceg irányításával nagy nehézségek árán, de visszaverte a francia támadásokat, a Gebhard Blücher vezette porosz sereg késő délutáni megérkezése pedig már javukra billentette a mérleg nyelvét. A francia sereg döntő vereséget szenvedett. A csatában részt vevő Baudus ezredes visszaemlékezései szerint a visszavonuló Napóleon szeme sarkában néhány könnycsepp is megjelent. A császár június 22-én ismét lemondott. A britek Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben halt meg.

Wellington herceget, Európa megmentőjét közben mindenhol nagy ünnepléssel fogadták, ám helyén kezelte a győzelmet. Amikor Brüsszelben megkérdezték tőle, hogy tetszik-e az utcán őrjöngő tömeg látványa, azt felelte: „A legkevésbé sem. Ha vesztettem volna, most ugyanezek meglincselnének.”

1. A 17. században egy Clarke közlegény néven ismert nő kilenc éven át szolgált a férjével egy alakulatban, míg végül a fia születése le nem buktatta.

2. A brit Hannah Snell a 18. században eredetileg eltűnt szerelme keresése miatt csatlakozott James Grey néven a hadsereghez, de később a haditengerészet kötelékeiben még Indiát is megjárta.

3. Az első nő, akinek háborúban szerzett sérülései miatt az amerikai kongresszus rokkantsági nyugdíjat szavazott meg, Margaret Corbin volt, aki az amerikai függetlenségi háború idején a Fort Washington-i csatában elesett férje ágyúját átvéve folytatta a harcot.

4. Az USA történetének első fekete katonanőjét, a magát férfinak álcázó Cathay Williamst William Cathay néven sorozták be 1866-ban a Buffalo Soldierek közé. Csak két év után jöttek rá, hogy valójában nő.

5. Az amerikai polgárháborúban az Unió háborús erőfeszítéseit orvosként segítő, állítólagos kémtevékenységéért a konföderációs csapatok fogságába esett nőjogi aktivista, Mary Edwards Walker az egyetlen nő, aki az USA-ban megkapta a Medal of Honor kitüntetést.

6. Az első női katonai pilóta, az orosz Mihajlovna Sakovszkaja hercegnő 1914-ben felderítési feladatokat hajtott végre, ám árulás miatt bíróság elé állították, és életfogytiglani börtönre ítélték.

7. Az első világháborúban egyedüliként harcokban is bevetett női zászlóaljakat az 1917. februári forradalom után állította fel az ideiglenes orosz kormány, amely így szerette volna további harcra buzdítani a háborúba belefáradt katonákat.

8. A második világháborúban a németek által „éjszakai boszorkányoknak” elkeresztelt szovjet bombázópilóta-nők összesen több mint 23 ezer bevetésen vettek részt. A pilótanők csak éjszaka repültek, mivel gépeik nappali bevetésre túl lassúak lettek volna.

9. Minden idők legeredményesebb női mesterlövésze, a szovjet Ljudmila Pavlicsenko 309 ellenséges katonát lőtt le a második világháborúban.

10. Moammer Kadhafi líbiai diktátor védelmét a 80-as évek elejétől az elit katonai kiképzésben részesült, Amazon Gárda néven ismert női testőrség látta el.

A XII. századtól kezdve Marie Antoinette volt az első francia királyné, aki saját maga szoptatta gyermekeit.

A Franco-diktatúra idején a spanyol a nők csak akkor nyithattak bankszámlát, ha a szerződést a férjük vagy az apjuk is aláírta.

A Nagy Háború egyik leggyakoribb betegségével, az üszkösödéssel járó lövészároklábbal csak 1914-ben 20 ezer brit katonát kezeltek.

1. 1457-ben Hunyadi László fejét három csapással sem sikerült elválasztani törzsétől. A korabeli szokásjog szerint az elítéltnek kegyelem járt volna, ám a bakó negyedszer is lesújtott, és ezúttal már sikerrel járt.

2. III. Richárd unokahúga, a 19. században boldoggá avatott Margaret Pole 1541-es kivégzésekor annyira kapálózott, hogy a tapasztalatlan hóhérnak csak a tizenegyedik csapásra sikerült lefejeznie.

3. Stuart Mária egykori skót királynő 1587-es kivégzésekor a hóhér elsőre csak a feje hátsó részét találta el. A második csapás már sikeres volt, de egy apró ín még ekkor is összekötötte a fejet a törzzsel. Amikor a hóhér diadalittasan felemelte a hajánál fogva, a fej a földre esett. Kiderült, hogy Stuart Mária parókát hordott.

4. II. Károly hóhéra, Jack Ketch ügyetlenségéről vált hírhedtté. Annyira rosszul végezte a dolgát, hogy neve az angolban a hóhér, a Sátán és a halál szinonimájává vált. Ketch az 1683-ban árulásért elítélt Lord Russell fejét olyan ügyetlenül vágta le, hogy a feldühödött tömegek lecsillapítása érdekében nyilvános bocsánatkérésre kényszerült.

5. A 15 éves Louison Cartouche-t, a hírhedt Cartouche-banda tagját 1722-ben arra ítélték, hogy két órán át a hónaljainál fogva legyen felakasztva. Bár csak megaláztatásnak szánták a procedúrát, az elítélt annyira üvöltött a fájdalomtól, hogy levágták a nyelvét. Végül idő előtt leszedték a kötélről, de nem élte túl a tortúrát.

6. A máglyahalálra ítélt nőket általában megfullasztották, mielőtt testüket elégették volna. 1726-ban egy angol hóhérnak ez olyan rosszul sikerült, hogy csak az elítélt, Catherine Hayes agyának szétloccsantásával tudta megakadályozni, hogy élve elégjen.

7. Franciaországban a XV. Lajos ellen sikertelen merényletet elkövető Robert-François Damiens-t ítélték utolsóként - 1757-ben - lovak általi felnégyelésre. Amikor a lovak már egy órája húzták négy irányba, az elítélt még mindig életben volt. Az egyik ló még össze is esett, és végül késsel vágták le Damiens végtagjait.

8. A villamosszékben elsőként - 1890-ben - kivégzett Wiliam Kemmler az első, 17 másodperces áramütés után még életben volt. A második következtében erei szétrobbantak, teste pedig lángra kapott.

9. Az új-mexikói Clayton városának első akasztása 1901-ben nem sikerült túl jól. A hóhérok gyatra munkája következtében Thomas Ketchum törvényen kívüli feje a csapóajtó kinyílásának pillanatában leszakadt testéről.

10. Arizonában utolsóként a kétszeres gyilkos Donald Hardingot végezték ki gázkamrában, miután tíz perc kellett hozzá, hogy borzalmas kínok között, rángatózva kiszenvedjen a ciánfelhőben. Utolsó mozdulataival az államügyésznek mutatott be.

Kutatók 2011-ben fedezték fel, hogy a moai néven ismert húsvét-szigeti szobroknak nemcsak fejrésze, hanem teste is van, amely a föld alatt fekszik. Szakértők szerint a faragványok a polinéz őslakosok őseit ábrázolhatják. Íme néhány egész alakos fotó a húsvét-szigeti szobrokról.  

Szergej Prokofjev halálát, Sztálinnal egy napon halt meg, a szovjet hatóságok eltitkolták, nehogy a zeneszerző elvigye a show-t a diktátor elől.

Az 1899-ben elfogadott hágai egyezményekben betiltották a légballonból történő bombázást.

Az első amerikai települést, Jamestownt megalapító angol telepeseket 1609-10-ben sújtó éhínség miatt többen kannibalizmushoz folyamodtak a túlélés reményében.

Bár az emberek már az ősidők óta kísérleteznek születésszabályozó eszközök kifejlesztésével, tökéletesen hatékony, mindenféle mellékhatás nélkül használható fogamzásgátló módszert a mai napig nem sikerült találni. Az ókori Egyiptomban egy többek között akáclevélből és mézből álló anyagot helyeztek fel a vaginába, az ókori Görögország egyik legelterjedtebb fogamzásgátlójára, a silphium nevű növény a hatalmas kereslet miatt egyenesen kipusztult, de a rómaiak is egyedi módszert használtak a születésszabályozásra. Az újkorban egyre gyakoribbá váltak az állati bélből vagy bőrből készült óvszerek, a 19. században pedig megjelentek az ún. méhszájsapkák (pesszáriumok), amelyek hosszú időn át meghatározták a fogamzásgátló-piacot.   

Ez az i.e. 200-i.sz. 400-ból származó római kori bronz méhszájsapka (pesszárium) az óvszerhez hasonlóan elzárta a spermiumok útját a méhüreg felé. Az eszköz az aktus közben egy, a benne található lyukon át a méhszájba helyezett rúd segítségével maradt a helyén, ami adott esetben eredményes fogamzásgátlást, de fájdalmas együttlétet eredményezett

Az 1754 környékén keletkezett metszeten a hírhedt nőcsábász, Giacomo Casanova éppen egy óvszert fúj fel

1880 körül aranyból készült spirál. A méhnyakon belüli fogamzásgátlók ezen fajtája a 19. század végén terjedt el. A szerkezet szárát a méhnyakon keresztül a méhbe kellett felhelyezni. Használata komoly fertőzésekhez és akár meddőséghez is vezethetett

Fogamzásgátló szivacs az 1910-es évekből. Az 1900-as évek elején igen elterjedt volt a szivacsok méhen belüli fogamzásgátlóként való használata. A képen látható, gumiból készült szivacshoz hasonló eszközöket a fogamzásgátlás fejlesztésében úttörő szerepet játszó Marie Stopes által alapított Society for Constructive Birth Control (Konstruktív Fogamzásgátlásért Társaság) is ajánlotta

Állatbélből készült óvszer az 1910-es évekből. A fogamzásgátló hatékonynak bizonyult terhességmegelőzés szempontjából, a nemi úton terjedő betegségekkel szemben azonban nem védte meg használóját

A Marie Stopes által kifejlesztett Prorace termékeket a világ első, 1921-ben, Londonban megnyílt fogamzásgátló klinikája terjesztette. A képen látható pesszárium - amelyet egyéb fogamzásgátlókkal, de önmagában is használhattak - a spermiumokat elpusztító kémiai anyagokat, ún. spermicideket tartalmazott. A Prorace ("fajért") elnevezés arra utal, hogy Stopes a nácik által is felkarolt eugenika híve volt

Prorace pesszárium az 1920-as évekből

Szintén Mary Stopes-hoz köthető, Racial ("faji") márkájú, 1920 körül készült gumiborítású méhszájsapka

1920 körül készült pesszárium. Az ehhez hasonló méhen belüli eszközök üvegből, gumiból vagy fémből is készülhettek. Kisebb műanyag vagy réz pesszáriumokat még manapság is használnak

Német gyártású, alumíniumból készült pesszárium az 1920-as évek végéről

1925 körül, felszívódó varróanyagból (catgut) és csontból készült méhszájsapka  

A képen látható, Ernst Grafenberg német nőgyógyász által kifejlesztett, 1920 körül készült méhen belüli fogamzásgátló nagy népszerűségnek örvendett a maga korában. Az eszköz első változatát selyemhernyóbélből és ezüsthuzalból készítették

A képen látható kutatók éppen óvszereket tesztelnek 1935-ben

Egy angliai gyárban, 1965 körül készült fogamzásgátló tabletták

„Rabbik és a kereskedők, Talmudot tanuló diákok és farmerek, tisztek és iskolás gyerekek, művészek és tudósok – akármivel foglalkoztak éppen, abbahagyták, és megindultak a fal irányába. És amikor elérték, megcsókolták a köveket, és ősi imákat és fohászokat kiabáltak” – idézte fel az 1967. június 7-én, az izraeli haderő Kelet-Jeruzsálembe való bevonulásának napján a Siratófal előtt lezajló jeleneteket Elie Wiesel világhírű író, Nobel-békedíjas aktivista.

Ikonikus fotó: izraeli katonák állnak meghatottan a jeruzsálemi Siratófalnál 1967. június 7-én

Izrael az 1967. június 5-től 10-ig tartó ún. hatnapos háborúban nem csak a szent város addig Jordániához tartozó keleti felét foglalta el: Szíriától a Golán-fennsíkot, Egyiptomtól a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet, Jordániától pedig Ciszjordániát is megszerezte. Területe háromszorosára nőtt. Izraeli oldalon a halálos áldozatok száma nem érte el az ezret, arab részről azonban a 20 ezret is meghaladta. Becslések szerint mintegy 300 ezer palesztin hagyta el a megszállt területeket.

Paul Schutzer halála napján lőtt egyik utolsó képe. A Life izraeli katonák csata előtti pillanatait lencsevégre kapó fotósa a hatnapos háború első napján vesztette életét

Az izraeli haderő június 5-én reggel a környező arab államok várható támadását megelőzendő indította el az ún. Fókusz-hadműveletet. Mivel az egyiptomi légierőnél reggel 7:45 körül volt műszakváltás, az izraeliek hajnal helyett ekkor indították meg a támadást, amellyel néhány óra alatt megsemmisítették az egyiptomi légiflottát. Bár az izraeli gépek nem voltak modernebbek az arab repülőknél és tankoknál, az arabok ráadásul kétszeres túlerőben vágtak neki a háborúnak, a precíz haditervnek köszönhetően az izraeliek néhány nap alatt hatalmas győzelmet arattak. Az izraeli megelőző csapás manapság a világ számos katonai egyetemén szerepel tananyagként.

Palesztin lakosok menekülnek csomagjaikkal az Izrael által megszállt területekről 1967. június 22-én

Bár Izrael megsemmisítő győzelmet aratott, Ciszjordánia, a Gázai övezet és kelet-Jeruzsálem megszállása az arab-izraeli feszültség fő, a viszonyt ma is mérgező forrásává vált. Bár Izrael 2005-ben kivonult Gázából, határait, légterét és vízkészleteit azonban továbbra is ellenőrzi, a ciszjordániai telepítések körül pedig továbbra sem nyugszanak a kedélyek.

Ópium és marihuána nyomokat tartalmazó aranyleleteket találtak a kutatók egy szkíta halomsírban, ami megerősíti Hérodotosz egykori beszámolóit. Az aranyedényeken található ábrázolások szarvast széttépő griffet, valamint az ún. fattyak háborúját jelenítik meg, amely során a 28 éven át háborúzó szkíták lemészárolták mostohagyermekeiket.

Közel ezer éven át uralták Eurázsia füves pusztáit, az ókori görögök és perzsák is rettegtek tőlük, azonban egy település sem maradt utánuk, amely mesélhetne róluk az utókornak, csupán a mongol pusztáktól a Fekete-tengerig fellelhető halomsírok, az ún. kurgánok árulnak el időnként titkokat az egykorvolt nomád népről, a szkítákról.

A Kaukázusban egy új kurgánra bukkantak, amely érdekes felfedezést tartogatott a kutatóknak. A halomsírban arany leleteket találtak, amelyek a szkíták sötét világáról meséltek, s alátámasztották a görög történetíró, Hérodotosz írásait, amelyek a nomádok kábítószer-használatairól szóltak.

„Egy ilyen felfedezés évszázadonként egyszer adódik” - mondta Anton Gass, a berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) régésze. A halomsírt még 2013-ban - egy kábelfektetést megelőző régészeti feltárás keretében - fedezték fel orosz kutatók Andrej Belinszki vezetésével, azonban a sírrablók miatt mindezidáig titokban tartották.

Belinszki eleinte pesszimista volt a kurgán belsejével kapcsolatban, elmondása szerint mérget vett volna rá, hogy az elmúlt évszázadokban a sírrablók legalább egyszer már meglátogatták. Szerencsére tévedett: egy vékony agyagréteg alatt egy négyszögletes alakú, széles és lapos kövekkel bélelt kamrára bukkantak, amelyben 2400 éves aranykincsek lapultak. Felfedeztek két darab sisakformájú aranyedényt, három aranyból készült ivópoharat, súlyos aranygyűrűket, két nyakgyűrűt és egy arany karkötőt. A leletek súlya összesen 3,2 kilogramm volt.

Miután megvizsgálták az aranyedényeket, kiderült, hogy a bennük talált fekete ragadós anyag marihuána és ópiumszármazék. A felfedezés alátámasztotta Hérodotosz állítását, miszerint a szkíták bizonyos növények elégetéséből nyernek füstöt, ami „nem ugyanaz, mint a görög gőzfürdő (...) a belélegzése után kiáltoztak”. A kutatók szerint az edényeket sör, illetve erős ópiumfőzet ivására használták, míg a kannabiszt a közelben égethették el. „Ahhoz nem fér kétség, hogy a két kábító hatású növényt egyidejűleg alkalmazták” - mondta Gass.

Miután letisztogatták az edényeket, tisztán látszódott a rajtuk lévő ábrázolás. Az egyiken egy szakállas férfi látható, aki lemészárolja a fiatal harcosokat. A másikon mitológiai lények fedezhetőek fel: egy griffmadár egy lovat és egy szarvasbikát tép szét egy kietlen tájon, amely Belinszki szerint a szkíta alvilágot jeleníti meg.

„A harcosok cipőjüktől kezdve a hajukig nagyon élethűek. Soha nem láttam még a szkítáknál ilyen részletes ábrázolást a fegyverekről és a ruhákról” - magyarázta Belinszki. Gass szerint a mészárlást bemutató jelenet a Hérodotsz által is megemlített fattyak háborújáról szól, amely során 28 éven át harcban álltak a szomszédos Perzsiával. Amikor végre hazatértek, idegeneket találtak a sátraikban, ezek az idegenek pedig a mostohagyermekeik voltak, ugyanis az egyedül hagyott feleségeik magányukat a rabszolgákkal igyekeztek feledtetni. A dühös harcosok lemészárolták feleségeik fattyait.

Belinszki szerint ugyanakkor az ábrázolás metaforikus, s talán egy szkíta uralkodó halálát követő hatalmi harcra utalhat. „Amikor a király meghalt, káosz keletkezett, majd az alvilág lényei is újjászülettek” - magyarázta elméletét.

A guillotine-t a közkeletű vélekedéssel szemben nem a franciák találták fel. John Daltont már 1286-ban a szerkezet ősének tekinthető halifaxi pengellérrel (Halifax Gibbet) fejezték le.

1938-tól több száz esetben vetettek be harci gázt a japánok Kínában. A gáztámadások parancsait Hirohito császár személyesen írta alá.

Az NDK titkosszolgálata, a Stasi számos megfigyeltről vett szagmintát, amelyet befőttesüvegekben tárolt.