Múlt-kor

A régészek egy angolszász király vagy püspök csontvázát fedezték fel a kelet-angliai Lincoln-kastély alatt egy mészkő szarkofágban, amely i. sz. 900-ból való.

A szarkofágot még nem nyitották ki, de az endoszkópos vizsgálatok feltárták, hogy a maradványok mellett gazdag aranymellékletek is vannak. „Úgy véljük, hogy valami rendkívül fontos személyt találtunk a föld alatt” – mondta Mary Powell, a kastély szóvivője. „A koporsó felnyitása nagyon nehéz művelet lesz, óvatosnak kell majd lennünk, mert fennáll a veszélye, hogy széteshet a megváltozott környezeti feltételek miatt" - tette hozzá.

A szarkofág három méterrel a föld alatt volt. A kutatók reményüket fejezték ki, hogy a koporsó tetején – amelyhez még nem fértek hozzá a szakemberek – lesz valami faragvány, amely segít majd megállapítani az elhunyt személyazonosságát. „Nagyon keveset tudunk Nagy-Britannia történetének angolszász időszakáról, s az angolszász koporsók is igen ritkák” – magyarázta Powell.

A területen, amelyen valaha a rómaiak normann hódítás előtt épített temploma is állt, a mészkőszarkofág mellett nyolc másik csontvázat is találtak, amelyek mindegyikét gyapjúlepellel tekerték körbe, s fakoporsókban temették el. A régészcsapat már elvégezte a DNS-vizsgálatokat ezeken a maradványokon, s remélik, hogy egy digitális rekonstrukció a kőszarkofág rejtélyes személyére is magyarázatot adhat.

A szakértők nem merik hangosan kimondani, de akár kapcsolat is feltételezhető a szarkofág "lakója" és az északkelet-angliai Lindsey Királyság 8. századi szász uralkodója, Blaecca között. Az ásatás során feltártak továbbá két római lakóházat, mellettük pedig egy csecsemő csontváza is előkerült.

A helyi önkéntesek mellett a közeli börtön lakóit is foglalkoztató, 19,9 millió fontba (6,5 milliárd forint) kerülő Lincoln Castle Revealed projekt célja, hogy a Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadásának 800. évfordulójára, 2015-re az eredeti szabadságlevél négy megmaradt másolatának egyik kiállítási helyét, a valaha a világ legmagasabb építményének számító Lincoln Katedrálisát és környékét teljes egészében feltárják.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A mai Izrael területén találták meg a legkorábbi nyomát annak, hogy eleink már 14 ezer éve virágot helyeztek szeretteik sírjába. Kutatók a menta és zsálya szárait, illetve virágjait azonosították.

A sír az izraeli Karmel-hegynél található Raqefet-barlangban van, amelyet 2004-ben kezdtek feltárni; ekkor összesen négy temetkezési helyet találtak, benne 29 csontvázzal. Az ide temetkezők a natufi-kultúra tagjai voltak. A kultúra 15 ezer évvel ezelőtt kezdett virágozni a Közel-Keleten, ez volt az első civilizáció, amely a nomád, vadászó-gyűjtögető életmódról áttért a letelepedett életmódra; masszív bútorokat készítettek, domesztikálták a kutyát és elkezdtek kísérletezni a búza és az árpa háziasításával.

Az izraeli kutatók szerint a virágokat gipszbe helyezték, mielőtt a 13700-11700 éve elhunyt személyeket eltemették. Egyelőre nem világos, hogy a virágok pontosan milyen célt szolgáltak, ahogy az sem, hogy – DNS-vizsgálatok hiányában – az elhunytak milyen kapcsolatban voltak egymással.

Még több hír a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Az első világháborúban a brit pilóták a német Zeppelineket óriási robbanó "Darts-tűkkel" vadászták le. A dárda felsértette a vászonbőrt, majd a hidrogénnel reakcióba lépve felrobbant.

A Szovjetunió atyjaként emlegetett Lenin agyából halála után megközelítően 30 ezer mintát vettek.

A félelmetes Tigris tank megtervezésében a híres mérnök autógyáros, Ferdinand Porsche is részt vett.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Egyedülállóan ritka és érintetlen királysír került elő Peruban, amelyben három, a Wari Birodalomhoz tartozó királynő aludta örök álmát hihetetlen gazdag, arany és ezüst leletek mellett, hatvan másik elhunyt társaságában, akiket valószínűleg feláldoztak. Habár a környező területeket már többször is kifosztották a sírrablók, a királyi mauzóleum zavartalanul vészelte át az elmúlt évszázadokat.

A wari királyi családból származó asszonyok fülbevalója

Mielőtt az inkák megépítették volna Machu Picchut, s birodalmuk a kontinens vezető államává emelkedett volna, az i. sz. 7-10. században a Wari Birodalom élte virágzását. Amikor Párizsban még alig húszezren laktak, a birodalom fővárosában, Huariban 40 ezren éltek. A felfedezés ellenére a titokzatos kultúráról mind a mai napig alig tudunk valamit.

Kerámiaflaska

A perui és lengyel régészekből álló csapat az első a kutatók közül, amelynek tagjai több hónapos ásatás után egy wari királyi sírba léphettek be. Az 1200 éves kamrát - amelyet 30 tonna kőomladék zárt el a külvilágtól - Peru mai fővárosától északra El Castillo de Huarmeyben fedezték fel.

Sokan ülő pózban nyugodtak

A „halottak templomának” nevezett helyen a régészek ülő helyzetben eltemetett emberi (főként női) maradványokat találtak, akikről azt gyanítják, emberáldozatok lehettek, s a királynőért adhatták – több mint valószínű, hogy nem önként – életüket. Egy oldalsó kisebb kamrában töméntelen aranyeszköz, ékszer, művészi kivitelezésű szövés, kerámiaedény és alabástromból faragott ivópohár társaságában három csontvázat találtak meg, akikről úgy vélik, a királyi családból származhattak.

Az ásatási terület El Castillo de Huarmeyben

A királynők a szakértők szerint sokáig nem aludhatták békében örök álmukat, ugyanis a testekben talált rovarbábuk nyomai arra utalnak, hogy múmiáikat bizonyos időszakonként előhozták a sírból, s kiállították a szabadban, hogy wari népe leróhassa tiszteletét.

1200 éves ékszerek

Faragott fatárgy

Alabástrom ivóedény és a kerámiaflaska

63 csontváz maradványát találták meg

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Az egyiptomi királynő tragikus és egyben misztikus halálát követő kétezer évben több tucatnyi műalkotás (és film is) készült róla, amelyek mindegyike csábító szépségként ábrázolja a fáraók országának királynőjét, VII. Kleopátrát. Manapság pedig modern szépségszalonok százai kölcsönzik nevét vállalkozásukhoz. Nem kétséges, hogy a szépségéről szóló legenda Julius Caesar és Marcus Antonius elcsábításán alapszik. De vajon a Ptolemaioszi uralkodó a történeti és régészeti adatok alapján valóban páratlan testi adottságokkal rendelkezett?

Kleopátra halála után két századdal Cassius Dio római író már „páratlan szépségéről híres asszonyként” írt róla, akinek „külsejére nincsenek szavak”. Az uralkodóhoz korban közelebb élő görög író, Plutarkhosz még nem volt elájulva tőle: „szépsége önmagában nem egyedülálló, nem vert a földbe gyökeret annak a lába, aki meglátta.” A kortárs beszámolók alapján tehát sincs okunk azt hinni, hogy Kleopátra átlagon felüli gyönyörűség volt.

2000 évvel ezelőttről nincsenek megbízható szobrászati ábrázolásaink a királynőről, azonban pénzérmék fennmaradtak a korszakból. Ezeken az ábrázolásokon férfiasként és hosszú orral látható az uralkodó. Nem szabad elfelejteni, hogy az ókorban hihetetlen propagandalehetőségek rejlettek az érmékben, így ez sem számít megingathatatlan bizonyítéknak. Kleopátra pénzérméken való maszkulin ábrázolása alig különbözik férfi őseinek portréitól, ami a fiatal női uralkodó legitimálását szerette volna erősíteni.

Azt is fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy az ókori szépségideál igencsak különbözött a mai nyugati világ ideáitól. Például a görögök a szerelemistennőjét, Aphroditét egy testes krumpliorrú nőként ábrázolták, akit manapság nem éppen a Playboy címlapjára, hanem egy átfogó plasztikai műtétre küldenénk. Azt kérdezni, hogy Kleopátra szép nő volt-e, talán teljesen felesleges kérdés, a lényeg az, hogy a belső bája a korban utat talált-e a férfiszívek felé.

Túl kell lépnünk tehát a szépség fizikai fogalmán. Dio írásából megtudhatjuk, hogy „Kleopátrának nagyon kellemes hangja volt, s pontosan tudta, hogyan kedveltesse meg magát másokkal.” Plutarkhosz szerint a királynővel való beszélgetésben volt valami ellenállhatatlan báj, jelenléte pedig a meggyőző és finom szavaival olyan karakterré emelte, akit csak szeretni lehetett. „Volt valami édes a hangjában, nyelvérzéke pedig lenyűgözte az embereket” – írta Plutarkhosz.

Az üzenet egyértelmű: Kleopátra varázsának nem volt sok köze a fizikai megjelenéséhez, sokkal inkább az értelmessége, a bájos karaktere és az édeskés hangja miatt szerették meg az emberek. Figyelembe véve, milyen mély kapcsolatot alakított ki mind Caesarral, mind Antoniusszal, megérthetjük, hogy ezt nem a fiatal testének köszönhetően érte el. Ráadásul mindkét férfi híresen nagy szoknyavadász volt, így csupán a királynő vonzó külseje bizonyára nem lett volna elég a megtartásukra.

A fiatal lány tehát a belső szépsége és az esze segítségével hódított meg az ókor leghatalmasabb államférfijei közül kettőt is, amit az utókor és a kollektív emlékezet kissé átértékelt, s az elmúlt évezredek feledésének homályában belső helyett külső adottságokkal ruházta fel Kleopátrát.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A legtöbb amerikai elnök hivatali ideje alatt igyekezett felkeresni a gyermekek egyik legnagyobb vágyálmát, az 1955-ben megnyílt kaliforniai Disneylandet. Látogatásuk természetesen legnagyobbrészt politikai indítékból fakadt, ám legtöbbjük szemmel láthatólag élvezte Miki egér, Donald kacsa és Dumbó társaságát.

Harry Truman feleségével 1957-ben tette tiszteletét a Föld legboldogabb helyének nevezett kaliforniai Disneylandben. Az Egyesült Államok 33. elnöke az ott készült képeken a legtöbb mesefigura mellett feltűnt a nagy fülű, repülő elefánt, Dumbó kivételével. A pletykák szerint mindez azért történhetett, mert a demokrata elnök nem akarta, hogy egy republikánus szimbólum mellett fotózzák le.

Az unokáival érkező Eisenhower 1961-es látogatása alkalmával tiszteletbeli tagja lett a Disneylandi Tűzoltóságnak, így a parkban tett útja során szinte végig egy tűzoltósapka díszelgett a fején.

John F. Kennedy, Massachusetts szenátora, a későbbi elnök a disneylandi városházát választotta 1959-ben találkozási pontként Sekou Toure guineai elnökkel.

Disneyland egyik legnagyobb rajongója, Richard Nixon az amerikai elnökök közül a legtöbb alkalommal látogatta meg a kaliforniai szórakoztató parkot: 1955-ben, 1959-ben, 1961-ben és 1968-ban is tiszteletét tette Miki egér országában. A fenti képen az első látogatása látszik, amint az elnökválasztási kampány során egy szalagot készül átvágni családjával.

Valószínűleg Jimmy Carter volt az egyetlen exelnök, aki futószerelésben jelent meg a kamerák előtt Disneylandben. A kép egy évvel az elnök leköszönése után, 1982-ben készült, amint egy kora reggeli futást iktatott be az akkor 58 éves Carter, mielőtt a Disneyland Hotelben egy megbeszélésen vett részt.

Ronald Reagan, a híres színész, később az USA 40. elnöke részt vett a park 1955-ös nyitórendezvényén, majd 35 évvel később, 1990-ben ismét visszatért a helyszínre.

Idősebb George Bush még Reagan alelnökeként látogatott el Disneylandbe 1988-ban. Az egy évvel később elnökké választott Bush boldogan veszi tudomásul, hogy feleségét Miki egér lecsapta kezéről.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

Kissé savanyú, meleg és tele van baktériummal. Az eredmény lehangoló, de így is egy évbe telt, mire a clevelandi Great Lakes Brewing Company-nak régészek segítségével sikerült újra előállítania a sumérok sörét, amihez kizárólag agyagedényt és fakanalat használtak.

Az i. e. 4-3. évezred között Mezopotámia (a mai Irak) területén élt sumérok nemcsak az első földművelők és írástudók voltak, hanem az első sörkészítők is; vallási szertartásaikban fontos szerepet játszott a sör, legfőbb istenségük nemcsak a termékenység, hanem a sör istennője is volt. A babiloniak számára a sör inkább politikai ügy volt. Szabályozták a sörfőzés módját is: a legendás Hammurapi (i. e. 1792-1750) ítéletgyűjteménye 20 különböző sörfajtát említ – volt árpából vagy tönkölybúzából készített sör, búzasör, híg, vörös és fekete sör is.

A suméroknál mindenki ihatott sört, a babiloniak számára az ital társadalmi státuszjelzővé vált. A rabszolgák csak akkor kaphattak, ha uruk engedélyezte. A szabadok napi két agyagkorsó (3,7 liter) sört kaptak fizetségül. A kereskedők és tisztviselők, valamint a papnők és a női szolgák 3 korsóval vihettek haza naponta. 

Bár az ékírásos ókori szövegekben sok szó esik a tönke, az árpa és a maláta felhasználásáról, magáról a folyamatról szinte semmit sem találunk, ahogy pontos recepteket sem ismerünk. Még a sörkészítés bibliájának tartott Ninkaszi himnusz sem szolgál részletekkel a folyamatot illetően, így olyan elmélet is született, amely szerint a sumérok alkoholmentes sört fogyasztottak.

Az amerikai csapat egyébként szintén a Ninkaszihoz írt himnusz alapján dolgozott; az italt kardamommal és korianderrel fűszerezték, két napig erjesztették, de a végeredmény nem nyerte el a sörkedvelő kutatók tetszését; a sumérok ugyanis nem rendelkeztek szűrőberendezéssel, így a baktériumok jócskán elszaporodtak a sörben, amely így teljesen ihatatlan lett.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

A középkori Európában a hóhér egy házassági ajánlattal megmenthette nőnemű áldozatát.

A mai modern gépkocsi megszületéséhez közel 100 ezer szabadalom fűződik.

A csontszilánkból készített tű a kőkorszak találmánya.

Az online közösségi hálózatok és a modern adathalászati technikák lehetővé teszik a mai kutatók számára, hogy valós időben nyomon követhessék az egyes gondolatok, eszmék hatását és terjedését a különböző újkori gondolkodók között. Azonban a darabkák összerakása sokkal trükkösebb, mint azt első blikkre gondolnánk, hiszen a 16-17. századi tudósok sajnos Facebook-posztok helyett még postai úton tudatták egymással, mit is gondolnak a nagyvilágról.

A Six Degrees of Francis Bacon nevű új projekt célja, hogy összegyűjtse az újkor ismert kapcsolatait, s egy hatalmas vizuális hálózati térképen nyomon kövesse a különböző ötletek, gondolatok, képek terjedését a vallási türelem ideájától kezdve a vérkeringés első kigondolásáig.

Könyvekből, cikkekből, kéziratokból és egyéb dokumentumokból kihámozott, a kapcsolatokra utaló bizonyítékok alapján a projekt kutatói már 19 millió potenciális kapcsolódási pontot rajzoltak fel mintegy 6 ezer korabeli gondolkodó, például – csak hogy a legnagyobbakat említsük – Isaac Newton, Francis Bacon vagy William Shakespeare között.

A kora újkori gondolkodók közötti kapcsolatrendszer

„Bacon facebookos posztját lehet, hogy nem lájkolta vagy osztotta volna meg Shakespeare, de valami módon bizonyára kifejezte véleményét munkásságával kapcsolatban. A kora újkori 'social network' megértéséhez és felvázolásához még hosszú az út, amelyben az előbb említett koponyák vagy bármely tudós elejtett vicce, hivatkozása, kritikája hasznos információt jelenthet számunkra” – mondta el a projektről Christopher Warren, a Pennsylvania állambeli Carnegie Mellon University tanára.

A projekt neve a „Six Degrees of Kevin Bacon” nevű játékból származik, amelynek az a célja, hogy bármely színész vagy színésznő között hat lépésben kapcsolatot találjunk. A játék a „Six degrees of separation” (A különválás hat fokozata) elvén működik, amely szerint a bolygón élő bármely két ember között nem több mint öt ismerősből álló lánc segítségével kapcsolatot lehet találni – bár azt hozzá kell tenni, hogy az állítás bizonyítása még nem sikerült teljesen kielégítően.

A kutatás honlapja szerint a munka közösen folyik a diákok és tanáraik között és nyitottak bármely észrevétel felé, hiszen hivatalosan Warren és kollégái még arra a kérdésre sem találtak megfelelő választ, hogy mit értenek kapcsolat alatt. „Például, ha valaki ír egy könyvében egy híres tudósnál történő látogatásról, azonban a tudós meg sem említi őt, az bizony elég egyoldalú bizonyíték” – mondta Warren. „Az emberek hazudnak, továbbá ha egy találkozás egyvalaki számára rendkívüli fontossággal bír, a másik lehet, hogy már aznap este elfelejti. Mélyre kell ásnunk a kultúrában és a motivációk tengerében, hogy megértsük, mi is folyhatott a több száz évvel ezelőtti Facebookon” – tette hozzá.

További hírek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán

260 ezer fontot ért meg egy licitálónak a londoni Bonhams árverésén Napóleon gipszből készült halotti maszkja. Ezt Francis Burton, a brit 66. gyalogezred tábori orvosa készítette 1821. május 7-én, két nappal az után, hogy a száműzetésre ítélt bukott császár meghalt Szent Ilona szigetén.

Az, hogy a maszk egyáltalán elkészülhetett, Napóleon tábornoka, Henri Gatien Bertrand feleségének volt köszönhető. Az ásvány „hiánycikk” volt a távoli atlanti-óceáni szigeten, és mire sikerült elegendőt összegyűjteni belőle, Napóleon teste már bomlásnak indult, így Madame Bertrandnak nem volt más választása: vagy az angol készíti el, vagy senki.

A császár korzikai orvosa, Francesco Antommarchi eleinte úgy vélekedett, hogy képtelenség ilyen kevés gipszből megcsinálni a maszkot, de végül ő is becsatlakozott a munkába. A maszkot két lépésben készítették el: először a szemöldöktől az állig, majd a fej hátsó részéről.

Burton azonban hamarosan elhagyta Napóleon Longwood House-i otthonát, így csak a hátsó részről készített lenyomat és az arcról fennmaradt pozitív öntőforma maradt meg. Mivel hiányzott a fül, a nyak, a homlok és az arc többi része, Madame Bertrand és Antommarchi a sziget egyetlen hivatásos művészéhez, egy bizonyos Joseph William Rubidge-hoz fordultak, aki elkészítette a hiányzó részeket.

A "prototípusból" készített két gipszöntvény furcsamód épp egy angolhoz, méghozzá a sziget káplánjához, a franciák által is nagy tiszteletben tartott Richard Boyshoz került, aki egyiket lányának, a másikat fiának adta – ez utóbbi került most árverésre. A prototípus azonban Antommarchinál maradt, s miután visszatért vele Európába, több gipsz-és bronzmásolatot készítettek belőle a kis korzikai híveinek legnagyobb örömére.

További hírek, érdekességek a Múlt-kor történelmi magazin oldalán